A fejfájás okai - Mire utalhat a fájdalom?

A Fejfájás-zavarok Nemzetközi Osztályozása szerint mintegy 150 különböző fejfájás jelentkezhet, és még több kiváltó ok állhat a háttérben. A fejfájás okának pontos meghatározása ezért igen nehéz, súlyos panaszok esetén öndiagnózis helyett forduljon orvoshoz a kivizsgálás érdekében.

A fejfájástól szenvedő betegek többsége attól tart, hogy a panasz valamilyen súlyos betegség tünete, például agydaganat vagy stroke jele. Sokan a fejfájásbetegségek egyik típusát, a migrén azonosítják magukon pontos diagnózis hiányában is, vagy épp fordítva: egyszerű fejfájásra gondolnak a specifikus terápiával legtöbbször kezelhető migrén esetén is. Olykor egy-egy ok olyan banálisnak tűnik, hogy eszünkbe sem jut gyanakodni rá.

A különböző fejfájások között valóban nehéz eligazodni, biztosat csak neurológiai kivizsgálás alapján lehet mondani.

Kell aggódni a fejfájás miatt?

Általánosságban elmondható, hogy a fejfájások többsége ún. elsődleges (primer) fejfájás, önálló fejfájásbetegség, ami mögött nem kell más, esetleg súlyosabb kórképet keresni. Az önálló fejfájások közé tartozik a migrén és a tenziós fejfájás is. A fejfájások másik nagy csoportja a másodlagos (szekunder) fejfájásoké, ami mögött valamilyen alapbetegség áll, a fájdalom ezen betegségek egyik tünete.

Amennyiben a fejfájás alkalmanként jelentkezik, mulandó, nem elviselhetetlen erősségű, vagy nem kíséri más komoly panasz (pl. ájulás, zavartság, zsibbadás), akkor valószínűleg nem kell aggódni a fájdalom miatt, banális okok állhatnak a háttérben.

Más esetekben azonban indokolt lehet az orvoshoz fordulás, és nem érdemes elbagatellizálni a fejfájást.

• Ha a fájdalom hirtelen jelentkezik, különösen éles és más súlyos panaszok is jelentkeznek, akkor a fejfájás valamilyen háttérben álló kórkép tünete lehet.
• Ha a fejfájása erős, rendszeresen visszatér, nehezen múlik el, ezért alapvetően befolyásolja az életminőséget, akkor orvosa valószínűleg tud javasolni olyan terápiát, ami segítségével jelentősen javíthatóak a panaszok.

A mulandó, alkalmi fejfájások gyakori okai

A mulandó fejfájások hátterében rendszerint valamilyen átmeneti ok található, melynek megszűnésével a panasz is elmúlik. Ezen okok gyakran életmódunkkal állnak összefüggésben, a kiváltott fejfájás általában enyhe vagy közepesen erős.

• Alváshiány, fáradtság
• Stressz, munkahelyi vagy magánéleti problémák
• Dehidratáció, túl kevés folyadék fogyasztása
• Rendszertelen étkezés, órákon át tartó éhség
• Gyógyszermellékhatás (altatók, nitráttartalmú készítmények, fogamzásgátlók)
• Fájdalomcsillapító - paradox módon a fejfájáscsillapítók túlzott használata is vezethet fejfájáshoz
• Kávézás - a rendszeres koffeinfogyasztóknál tulajdonképpen elvonási tünetről beszélünk: ha a szervezet nem kapja meg a szokásos koffeinadagot, fejfájással jelzi a hiányt.
• Időjárási hatások: frontérzékenység, légnyomásváltozás, hőség okozta fejfájás
• Oxigénhiány - olykor a szellőztetés vagy a szabadban történő séta is segít a fejfájás enyhítésében

Fejfájást okozó betegségek

A fejfájás bizonyos esetekben komolyabb betegség tünete. Elsősorban akkor kell háttérbetegségre gondolni, ha a fejfájás mellett az alapbetegség egyéb tünetei is jelentkeznek. Mivel a legtöbb önálló fejfájásbetegség már fiatal felnőttkorra kialakul, az ötven éves kor fölött kezdődő fejfájás gyakran más betegség tünete. Ugyancsak a szervi eredetű betegség gyanúját veti fel, ha a már ismert fejfájás jellege, erőssége idővel megváltozik.

A teljesség igénye nélkül az alábbi betegségekre, betegségcsoportokra lehet gondolni:

• Vírusfertőzések - Fertőző betegségek kísérő tüneteként is fájhat a fejünk, különösen láz esetén. Ezek a tünetek a gyógyulással párhuzamosan mérséklődnek, vagy megszűnnek.
• Fül-orr-gégészeti betegségek - A felső légúti fertőzések szövődményeként kialakuló arcüreggyulladás, fülgyulladás, vagy más fül-orr-gégészeti betegség is gyakran okoz tartósan fennálló tompa fejfájást.
• Szemészeti betegség - Látászavarok járhatnak enyhe fejfájással. Ha erős szemkörnyéki fájdalom is jelentkezik, az glaukómás rohamra utalhat.
• Fogászati betegségek - A fogászati gócok, gyulladások gyakran járnak fejfájással.
• Magas vérnyomás - Leggyakrabban tarkótáji fejfájásként jelentkezik a vérnyomáskiugrás, míg a tartósan fennálló magas vérnyomást általában nem jelzi fejfájás.
• Reumatológiai kórképek - A fejfájás gyakran nyaki gerinc eredetű, ezen gerincszakasz kopása és az idegek nyomása okozhatja a fejfájást. Az elváltozást igen gyakran egy tartáshiba, az előrehelyezett fejtartás okozza.
• Cukorbetegeknél az életveszélyes hipoglikémiát jelezheti a fejfájás, de magas vércukorszint esetén is előfordul.
• Érbetegség: a koponyába vezető erek gyulladása rontja az agyi vérellátást, fejfájást okozhat.
• Vérszegénység
• Tüdőbetegségek - az agy oxigénellátását korlátozzák egyes tüdőbetegségek, például a tüdőtágulat, az oxigénhiányos állapot fejfájásban nyilvánulhat meg.

Agyi, koponya eredetű okok lehetnek:

• Szerencsére az agydaganat ritka betegség, és a fejfájás kivizsgálása során egy koponya-CT vizsgálattal könnyen felismerhető vagy kizárható. Agydaganatra akkor utalhat a fejfájás, ha fokozatosan válik egyre gyakoribbá, erősebbé és tartósabbá (progresszív fejfájás), illetve mellette zavartság, aluszékonyság és agyi működészavar is jelentkezik (féloldali gyengeség, zsibbadás).
• Koponyaűri vérzésre utal, ha a fejfájás hirtelen, villámcsapásszerűen jelentkezik, azaz korábban nem élt át fejfájásrohamot, vagy a korábbiaknál lényegesebb erősebb, élesebb a fájdalom. A koponyaűri vérzés lehetőségét erősíti, ha a fejfájás valamilyen fej-nyaki sérülést követően lép fel, de véralvadásgátlót szedők körében már kisebb trauma is okozhat vérzést.
• A fejfájás ugyancsak hirtelen jelentkezik és erős stroke esetén, gyakran csak fél oldalon. Az agyi érintettség miatt az arcban, végtagokban jelentkező féloldali gyengeség/bénultság, látászavar, beszédzavar, tudatzavar, vagy koordinációs problémák kísérik.
• Agyi érelváltozások okozhatnak fejfájást és agyi funkciózavarokat.
• Fertőzés (agytályog, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás) - A tarkókötöttség, láz mellett jelentkező fejfájás agyhártyagyulladásra utal.

Bár a krónikus fejfájások hátterében sokszor lelki tényezők állnak, csak akkor fogható a pszichére, ha minden más ok kizárható.

Önálló fejfájásbetegségek

Az elsődleges fejfájástípusok önálló betegségek, nem más betegség kísérő tüneteként jelentkeznek. Bár vannak egyéni különbségek és idővel változhat a betegség, de legtöbbször serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődnek.

Migrén - A migrén rohamokban jelentkező, féloldali, igen erős, lüktető, fizikai terhelésre súlyosbodó fájdalom, melyet hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység kísér. A felnőtt lakosság körülbelül 10 százalékát érinti. Rendszerint fiatalkorban kezdődik, nőknél háromszor gyakoribb. Gyakran bevezető tünetek (aura) jellemzik. A migrénes rohamok 4–72 óráig tartanak, és havonta többször ismétlődhetnek. Az orvostudomány egyelőre nem talált magyarázatot arra, mitől alakul ki, ám számos migrént provokáló tényezőt meghatároztak, amelyek előhívhatják a migrénes rohamokat.

A migrén oka egyesek szerint az agyi erek hirtelen beszűkülése, majd kitágulása. Ebben valószínűleg központi szerepe van az érszűkítő hatású szerotoninnak, mely a roham kezdetén felszaporodik a vérben, érösszehúzódást okoz, majd vérszintje csökken, amitől tágulnak az agyi artériák, és fejfájás lép fel. Közismert az ösztrogén szerepe: a menstruáció migrénes rohamot provokálhat, hormonális fogamzásgátlók szedésekor pedig gyakrabban jelentkeznek rohamok, és nehezebben befolyásolhatók. Terhesség alatt a migrén általában javul, menopauzában megszűnik.

Tenziós fejfájás - A leggyakoribb fejfájástípus a tenziós fejfájás, amit az emberek többsége átél egy vagy több alkalommal élete folyamán. A fej bármely részén jelentkező gyenge vagy közepesen erős nyomás jellemzi a fájdalmat, általában ez nevezhető "közönséges fejfájásnak".

További fejfájásbetegségek - A két leggyakoribb típuson kívül számos elsődleges fejfájás ismert, amelyeknél szintén nem kell más alapbetegséget keresni a háttérben, kezelésük alapvetően tünetei, illetve a fejfájást okozó helyzetek elkerülésében áll. A cluster fejfájás elsősorban fiatal férfiaknál jelentkezhet, periodikusan ismétlődő erős fájdalom jellemzi. Az edzési fejfájás fejentkezhet sportolás vagy más fizikai megterheléssel járó tevékenység nyomán, továbbá ismert például az orgazmushoz kapcsolódó fejfájás stb.

A fejfájás és a páciens jellemzői utalhatnak az okokra

Kiváltó tényezők - Az okok tisztázásában sokat segít a fejfájásnapló vezetése. Írja le, mikor, milyen gyakran, milyen napszakban jelentkezett a fejfájás, mit evett, ivott előtte, dohányzott-e, eleget aludt-e, végzett-e intenzív fizikai tevékenységet. Igyekezzen összefüggést keresni a fennálló körülmények és a fejfájás kezdetének időpontja között.

A fejfájás helye és jellege - Számos fejfájástípusra jellemző az, hogy a fájdalom a fej mely részét érinti, milyen intenzív, illetve hogyan írná le az érzést. Más okot valószínűsít, ha a fejfájás a fejtetőn, a halántékban, a homlokban, a tarkótájon jelentkezik, vagy övszerűen fog át egy nagyobb területet. Az is fontos információ, hogy a fájdalom tompa nyomás, vagy éles, hasogató jellegű. Figyelje meg azt is, hogy változik-e idővel a fejfájása: hasonló erősségű, változó intenzitású, vagy idővel egyre súlyosabbá válik?

Részletesen Fejtető fájdalom | Tarkótáji fájdalom

Életkor - Az okok keresésében fontos szempont lehet a beteg életkora. A gyerekeknél fül-orr-gégészeti, szemészeti, fogászati probléma, a vérszegénység, de - igen ritkán - esetleg egy komolyabb agyi sérülés vagy más betegség is okozhatja. A tinédzsereknél is előfordulhatnak hasonló betegségek, de náluk már számolni kell a magas vérnyomással, a vércukorszint ingadozásával, az elégtelen érfejlődés miatt kialakul vérzésekkel, esetleg droghasználattal is. A pubertással lánygyermeknél megjelenő fejfájás legnagyobb valószínűség szerint migrén. Felnőtteknél gyakrabban jelentkezik elsődleges fejfájás, az idősebb életkorban megjelenő fejfájások hátterében pedig egyre gyakrabban mutatható ki magas vérnyomás, a szem vagy az agy betegsége.

Részletesen Különböző életkorok jellemző fejfájástípusai

Családi hajlam - Fontos, hogy az orvos tudjon arról is, voltak-e a családban másnak is hasonló panaszai. Sok fejfájástípus, vagy a fejfájásos tünettel járó háttérbetegség családon belül halmozódik.

A kivizsgáláshoz tartozik az általános belgyógyászati, szemészeti, valamint neurológiai vizsgálat. Ez állhat fizikális vizsgálatból, laborvizsgálatokból, a képalkotó vizsgálatok közül szükség esetén koponya-CT vagy -MR készül, a nyaki gerinc betegségei pedig röntgennel mutathatók ki.

Tovább Miért érdemes kivizsgáltatni a fejfájást?

Forrás: WEBBeteg összeállítás