Miért ritkább a sclerosis multiplex a férfiaknál?

A kutatók közelebb kerültek a válaszhoz, hogy miért jelentősen nagyobb a sclerosis multiplex előfordulási aránya a nőknél, mint a férfiaknál. Egy friss kutatás eredménye szerint a tesztoszteron nevű férfi nemi hormon kulcsfontosságú védőszerepet játszik a betegség ellen.

A sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek körülbelül 70 százaléka nő. De miért nagyobb a nők esetén a sclerosis multiplex kialakulásának kockázata? Korábban is ismert volt, hogy ebben a férfi nemi hormonnak, a tesztoszteronnak jelentős szerepe van. A Northwestern University Feinberg School of Medicine (USA) kutatói most a háttérben meghúzódó mechanizmus rejtélyére is rájöttek: a tesztoszteron olyan védelmi mechanizmust aktivál, amely megakadályozza, hogy a mielin, az idegsejtek körüli védő biomembrán elpusztuljon.

„Ez megmagyarázhatja, hogy a sclerosis multiplex és más autoimmun betegségek miért érintik sokkal kevésbé a férfiakat, mint a nőket” - magyarázza Melissa Brown, mikrobiológiai és immunológiai professzor. A kutatók az eredményeiket Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban tették közzé.

Alacsony tesztoszteronszint – kisebb védelem

A tudósok olyan egereken végeztek vizsgálatokat, melyek az emberi SM-hez nagyon hasonló betegségben szenvedtek. A tesztoszteron bizonyos immunsejteket - a hízósejteket - stimulálja, hogy többet szabadítsanak fel egy interleukin-33 (IL-33) nevű védőmolekulából. Ez a hírvivő anyag kémiai anyagok előállításának teljes kaszkádját váltja ki, valamint lelassítanak egy másik típusú immunsejtet (Th17), amely közvetlenül támadja és pusztítja az idegsejtek számára annyira fontos mielint.

A kutatók azt találták, hogy a nőstény állatokban sokkal nagyobb mennyiségű, betegséget okozó Th17 immunsejt volt, mint a hím rágcsálókban, azonban amikor a nőstény egereket IL-33-mal kezelték, az SM tünetek megszűntek.

„A felnőtt nők tesztoszteronszintje hét-nyolcszor alacsonyabb, mint a férfiaké” - magyarázza a tanulmányt vezető Brown. "Feltételezzük, hogy az alacsony értékek miatt nem tudják aktiválni ezt a védelmi mechanizmust."

A tudósoknak azonban sikerült a védőmechanizmust az IL-33 védőmolekulával beindítani.

Testreszabott SM terápia a láthatáron?

A nőknél nemcsak 3-4-szer nagyobb valószínűséggel fordul elő az SM, mint a férfiaknál, de fiatalabb életkorban is betegszenek meg, és a szklerózis multiplexnek egy másik formája alakul ki náluk. A legtöbb nő relapszussal és remisszióval járó (a tünetes időszak váltakozik a tünetmentes periódussal) SM-ben szenved, míg a férfiaknál gyakrabban alakul ki az SM elsődleges progresszív formája. Ebben az esetben a betegség nem rohamokban jelentkezik, hanem folyamatosan fejlődik. Ez úgy tűnik, a férfiaknál összefüggésben áll azzal is, hogy az életkor előrehaladtával a tesztoszteronszint csökken.

A kezdeti klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a tesztoszteron kezelés az SM-ben szenvedő férfi betegeknél részben visszafordíthatja a mielinkárosodást és az idegsejtek pusztulását. Az SM tünetei szintén javultak. A tesztoszteron terápia azonban a számos nemkívánatos mellékhatás miatt sem a férfiak, sem a nők számára nem megfelelő – hangsúlyozzák a szerzők.

"Az újonnan kifejlesztett terápiáknál cél, hogy azoknak az immunrendszert a lehető legnagyobb mértékben épen kell hagyniuk" - magyarázza Melissa Brown mikrobiológus. Ezek megakadályozhatják a tesztoszteronszint növekedését, és ezáltal lehetőséget jelenthetnek a nők számára is.

Remény más autoimmun betegségek esetén is

Számos gyógyszer, amelyet az orvosok jelenleg az SM ellen használnak, elnyomják az immunrendszert, és a betegeket érzékenyebbé teszik a fertőzésekre. "Megállapításaink egészen újfajta SM terápiához vezethetnek, amire nagy szükségünk van" - reméli Brown.

Az SM mellett más autoimmun betegségek is jelentősen gyakoribbak a nőknél. Ilyen például a reumatoid arthritis és a szisztémás lupus erythematosus (SLE). A kutatók ezeknél a betegségeknél is alaposabban megvizsgálhatják, hogy a tesztoszteron védő mechanizmusa szerepet játszik-e, és ha igen, milyen mértékben.

Tovább Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?

WEBBeteg
Forrás: Cs. K., fordító; onmeda.de
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus