A prosztatarák a férfiak mumusa

Az idősödő férfiak betegsége a prosztata rosszindulatú daganata, amely a 70 év felettieknél fordul elő a legtöbbször.

A rákos halálozás a férfiaknál elsősorban a tüdő, majd a prosztata és a vastagbél-végbéldaganat miatt történik a leggyakrabban. A tüdőrákkal összehasonlítva – amely vezeti a halálozási statisztikákat – a prosztatarák lényegesen kevesebb esetben végzetes, bár az összes daganatot tekintve 10 százalékkal az élvonalban található ez a halálok (a tüdőrák 25,6 százalék, a vastagbél-végbélrák pedig 11,5 százalék).

A daganatos betegségek előfordulásának tekintetében Magyarország nem büszkélkedhet jó eredményekkel. A férfiaknál a tüdőrák mellett a szájüregi-, a vastag- és végbélrák, valamint a prosztata rosszindulatú tumora okozta halálozás mértéke többszöröse az EU28 adataihoz képest. Az elsők között végzett Észtország, Lettország és Litvánia, azaz a balti államokban regisztrálták a legtöbb prosztatadaganatos halálesetet, a legkevesebbet pedig Máltán, Olaszországban és Luxemburgban – olvasható dr. Hidvégi Tibor: Civilizációs betegségek című könyvében (SpringMed – 2017).

90 000 új esetet felfedeznek fel évente az Európai Unió országaiban. Az 50-60 év közötti korosztály 10-30 százalékánál, a 70-80 évesek 50-70 százalékánál találtak prosztatarákot.

2015-ben 4555 beteget kezeltek hazánkban prosztatarák miatt, a listát a bőrdaganat és a tüdőrák vezeti, ezekben az esetekben történt a legtöbb kezelés – derül ki a Rákregiszter adataiból. A korosztályokat tekintve a 70 év felettieknél a leggyakoribb (70 és 74 év között 1052, 75 és 79 év között pedig 783 esetben történt kezelés) a prosztata rosszindulatú daganata.

Lappangó betegség

Jelentős eredményt értek el a szűrővizsgálatok elterjedésével, a PSA laboratóriumi meghatározása, valamint a korszerű kezelés is javítja a mutatókat. Ehhez azonban az kell, hogy időben kiszűrjék a betegséget, bár korai stádiumában általában tünetmentes, lappangó betegségnek is nevezik. Többször véletlenszerűen szakorvosi vizsgálat alkalmával derül fény a problémára.

• A prosztata tapintásos vizsgálata jelenti az alapot, amit még PSA-teszt mellett is fontos elvégeztetni
• A vérvizsgálat kimutatja a prosztatarák jelenlétét, növelve a kezelés hatékonyságát.
• Az UH kép alapján is felmerülhet a gyanú, de nem erősíti meg a diagnózist.

Mikor ajánlott a szűrés?

Elsődleges kockázati tényező az életkor. Éppen ezért már 40 éves kor felett ajánlott az éves prosztataszűrés, 50 év felett, kiegészítésként javasolt az úgynevezett PSA-szűrés is, 60 éves kor után pedig félévente tanácsos felkeresni az urológus szakorvost. A családi halmozódás tovább növeli a kockázatot, ezért ahol már előfordult a családban prosztata megbetegedés, ott még jobban kell fókuszálni a szűrővizsgálatra. Figyelmeztető jel a vizelési nehézség (gyakori vizelési inger, nehézkes vizeletürítés, kevesebb vizelet az átlagnál), ezek a problémák azonban megegyeznek a dülmirigy jóindulatú megnagyobbodásával együtt járó panaszokkal.

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró