A szív és az érrendszer vizsgálata: MR? UH? CT?
lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász megjelent:
Milyen módszerekkel vizsgálható a szív és az érrendszer állapota? Mitől függ, hogy melyik módszer mellett döntenek az orvosok?
EKG, terheléses EKG, mellkasröntgen, UH, szív-UH, CT, MR, Doppler. Mikor, melyik szükséges? Mivel jár? Fájdalmas? Segítünk eligazodni a vizsgálatok sűrű erdejében.
A szív vizsgálata
Amikor kardiológiai vizsgálatról hallunk, általában a labor és az EKG ugrik be legelsőnek. Ezek veszélytelen, fájdalmatlan módszerek, azonban alapvizsgálatoknak számítanak, ezért nem minden esetben elegendőek. További diagnosztikai eljárások szükségesek a beteg panaszától, állapotától, korábbi betegségétől, illetve a vizsgálandó területtől is függ, melyik mellett dönt az orvos.
Elsősorban szívritmuszavarok, koszorúérgörcs, szívinfarktus kimutatására alkalmas az elektrokardiográfia (EKG), amely további számos más állapot felismerését is segíti. A terheléses EKG esetén a beteget futópadon vagy kerékpáron fokozatosan emelkedő mértékben terhelik meg, közben pedig rögzítik egyebek mellett az EKG jeleket, vérnyomását. A vizsgálat segít eldönteni, hogy a mellkasi panaszokat koszorúér-betegség okozza-e. Ismert koszorúérbeteg esetén annak előrehaladását is lehet követni, illetve szívinfarktus vagy szívműtét után is fontos vizsgálati módszer - olvasható a Magyar Nemzeti Szívalapítvány ismertetőjében. A terhelést kiegészíthetik izotópos vagy speciális szív ultrahangos vizsgálóeljárással.
A szívizotóp vizsgálat egy korábbi szívizom-károsodás és a szívizom terhelésre fellépő vérellátási zavarának kimutatására szolgál, valamint a szívizom pumpafunkciójáról is tájékoztatást ad. A vizsgálattal nyugalomban és terhelés után meghatározzák a szívizomban egy gyorsan elbomló sugárzó anyag eloszlását.
A szív-UH (más néven echocardiographia) a szív vizsgálatában nélkülözhetetlen ultrahangos vizsgálati eljárás, amely az EKG és a laborvizsgálatok mellett jelenleg a legfontosabb kardiológiai vizsgálómódszer. Ennek segítségével vizsgálni tudják a szív és a környezetében lévő nagy erek (aorta, vénák) anatómiáját, a szív pumpafunkcióját, alakját, a billentyűk működését, a szívüregek tágasságát, valamint azt, hogy van-e vérrög vagy tumor a szívben, folyadék a szív körül.
A transoesophageális speciális UH-vizsgálat, a nyelőcsőbe levezetett ultrahang-szonda segítségével a szív szerkezetének és működésének olyan részleteit vizsgálják, amelyek a mellkasfalon keresztül végzett vizsgálattal nem láthatóak. Szokták még alkalmazni szívritmuszavarok gyanúja esetén a 24 órás EKG-monitort, más néven Holtert.
A szív-MR (mágneses rezonancia) kiválóan egészít ki más kardiológiai képalkotó eljárásokat (így például a szívultrahangot vagy a szív-CT-t): fontos a szívburok örökletes betegségei mellett a szívizombetegségek diagnosztikájában. A vizsgálat teljesen biztonságos, azonban hosszú a vizsgálati idő. Mivel a beteg egy szűk, zárt gépbe (elektromágneses tér) kerül, így problémát jelenthet a beteg nyugtalansága. Protézist, implantátumot vagy szívritmus-szabályozót viselő betegnél nem minden esetben alkalmazható (létezik már olyan pacemaker, amely MR-ezhető).
A speciális szív CT-vizsgálat (kardio CT) segítségével a koszorúserek falának vastagságát, a mészlerakódást, az erek szűkületét, illetve elzáródását látják az orvosok. A még panaszmentes, kezdődő koszorúér betegségeket is kiszűri. Könyökvénába adott jódtartalmú kontrasztanyagot alkalmaznak a vizsgálatnál, fontos a ritmusos szívműködés, a rövid mérés alatt a teljes mozdulatlanságot és a légvétel teljes visszatartását kérik a betegtől.
Szívkatéterezéssel a koszorúerek állapotát határozzák meg, igen pontosan. Egy végtagi artériát megszúrva, legtöbbször a csukló, néha combhajlat felől vékony katétert vezetnek fel a szívhez, ezzel meg lehet jeleníteni a szív izomzatát vérrel ellátó koszorús ereket, és bizonyos nyomásméréseket is lehet végezni. A szúrás helyén enyhe tompa fájdalom jelentkezhet, a katéter éren belüli mozgását nem lehet érezni, de tágítás során mellkasi fájdalom előfordulhat. Speciális katéterrel a felismert koszorúér-szűkületet műtét nélkül is lehet tágítani, ez a PTCA.
Vizsgálatok és amit jó tudni!
| Előkészület? | Körülményes? | Fájdalmas? | Időigényes? | |
|---|---|---|---|---|
| Terheléses EKG | Könnyű ruházat, sportcipő javasolt. A nehéz étkezést kerülni kell. Előtte kardiológiai vizsgálat szükséges. | Gyaloglás egy futószalagon, előbb kényelmes sétaként, majd három percenként gyorsabb tempóban. | Nem. Figyelnek arra, hogy a kornak megfelelő terhelési szintet érjen el a beteg, ez a pulzusszámból ítélhető meg. | Átlagosan 20 perc. |
| Szív-UH (echocardiographia) | Zselés anyagot kennek a beteg mellkasára. | A vizsgálata fekvő helyzetben történik, szükség szerint balra kell fordulnia vagy fel kell emelnie a karját. EKG is történhet közben. | Nem. | Átlagosan 20 perces. |
| Szív-CT (Cardio CT) | Vizsgálat előtt vérnyomás-mérés és EKG történik. Vénásan adott kontrasztanyag szükséges hozzá, injekcióval. | Teljes mozdulatlanság szükséges a betegtől, a légvétel teljes visszatartásával. A legkisebb mozgás is az értékelést jelentősen ronthatja. | Fájdalom-mentes, a vénába adott injekció tűszúrása lehet kellemetlen. | Néhány perc maga a vizsgálat. |
| Szív izotóp | Éhgyomorral kell érkezni. A terheléses vizsgálat előtt két nappal bizonyos gyógyszereket el kell hagyni, a vizsgálatok előtt kávét, energiaitalt, teát és kólát nem ihat a beteg. | Két alkalmas vizsgálat. Fél liter tejet, vagy 5 dkg csokoládét kell hozni, melyet a radio-gyógyszer vénás beadása után 10 perccel, a leképezés előtt kell elfogyasztani. | Csupán a vénás injekció okozhat kellemetlenséget. | Összesen a két alkalom 2 óra. |
Az érrendszer vizsgálata
Az érrendszer ábrázolása különböző radiológiai módszerekkel valósul meg: ilyen az ultrahang, CT vagy MR. Ezekkel a módszerekkel kimutathatóak az érfejlődési rendellenességek, elzáródások, szűkületek és tágulatok, valamint a vérrögök.
Bizonyos esetekben elkerülhetetlen a katéteres érfestés. Az úgynevezett nyitott érműtét nélküli, speciális katéterekkel végzett beavatkozások előtt, illetve a műtétek megtervezésénél alkalmazzák a katéteres angiográfiát. Alkalmas egyebek mellett a főverőér, a nyaki és a koponya ereinek láthatóvá tételére. Katéteres érfestéssel minden korosztály vizsgálható, bizonyos esetekben bódításra vagy altatásra lehet szükség.
Az MR-angiográfia előnye, hogy pontosabb eredményt kapnak az orvosok az artériákról és a vénákról, a bennük lévő áramlásról. A sima MR- és CT-vizsgálat mellett az MR-angiográfia alkalmas az aneurysma (kitágult érszakasz) elhelyezkedésének és méretének pontos meghatározásához. Nem jár sugárterheléssel, van kontrasztos és ezt mellőző változata a vizsgálatnak.
A Doppler-UH vizsgálattal az erek átmérőjéről, esetleges szűkületekről kapható információ. A színes (color) Doppler egy speciális módszer, ezzel az erek állapotát nézik, például nyaki erek szűkületénél vagy trombózisnál. Az érben áramló vér színkódolva látható, az áramlási sebességet színárnyalatok különböztetik meg: lassabb áramlásnál sötétebb, míg a gyorsabbnál világosabb a szín, súlyosabb szűkület esetén a gyorsult áramlás jól mérhető. A power-Doppler-eljárás alacsonyabb sebességű áramlások kimutatására alkalmas, különböző elváltozások (ciszták, daganatok) vérellátásáról ad képet.
Tovább Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól?
Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró
Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász
