Kolonoszkópia, CT, röntgen: a vastagbél vizsgálatai

A vastagbélbetegségek, a vastagbélrák szűrése, kimutatása csak igen korlátozottan történhet közvetlenül fizikális vizsgálattal (ujjal csupán a végbél alsó szakasza érhető el), a többi bélszakasz vizsgálata más módszerekkel valósítható meg: vastagbéltükrözéssel vagy CT-kolonoszkópiával. A hagyományos röntgenvizsgálat, az irrigoszkópia szerepe a rákdiagnosztikában ma már visszaszorult.

A vastagbélrák halálozási aránya az Európai Unió országain belül hazánkban a legmagasabb (100 000 lakosra 54 halálozás jut), Horvátországban (50) és Szlovákiában (49) valamivel jobbak a mutatók - derül ki az Eurostat adataiból. Fontos, hogy a daganatok korai stádiumban kerüljenek felismerésre. A vastagbél rosszindulatú daganatai polipokból, azaz jóindulatú elváltozásokból indulnak ki, ezek korai eltávolítása megelőzheti a daganatok kialakulását.

Legkorábban mikor ajánlott a szűrővizsgálat?

Amennyiben a családjában előfordult már valakinél vastagbéldaganat, úgy legkésőbb 40 éves korában vegyen részt szűrésen, illetve 10 évvel fiatalabb életkorban, mint ahogy a családtagnál kialakult a betegség. Egyéb esetekben elegendő 50 éves korban elmenni a szakorvoshoz, ugyanis 50 és 75 éves kor között ugrásszerűen megnő a vastagbélrák előfordulása a férfiak és a nők körében. Amennyiben az alábbi tünetek jelentkeznek, életkortól függetlenül mielőbbi kivizsgálás szükséges.

Ezek a tünetek fontos jelzések

• a székelési szokások megváltozása,
• hasmenés és székrekedés váltakozása,
• véres széklet,
• indokolatlan fogyás és fáradtság.

Tovább A vastagbélrák tünetei

Vizsgálatok az orvosnál

A székletminta vizsgálatával kimutatható a rejtett bélvérzés, amely a vastagbélrák szűrés egyik egyszerű, olcsó, könnyen hozzáférhető módja. Hátránya, hogy csak a vérző vastagbéldaganatok esetén ad pozitív eredményt. A székletben vér jelenléte esetén a teszt ismétlése javasolt, majd pozitív esetben további kivizsgálás szükséges.

Endoszkópos vizsgálattal lehetőség van a tápcsatorna vizsgálatára. Amennyiben az alsó szakasz vizsgálata történik, akkor kolonoszkópiának (vastagbéltükrözés) nevezzük.

A vastagbéltükrözés vagy kolonoszkópia segítségével a vastagbél gyulladásos elváltozásai, jó- és rosszindulatú daganatai deríthetőek ki, és fény derülhet a bélvérzés helyére is. A vastagbélrák fokozott rizikója esetén 5 évente javasolt kolonoszkópia elvégzése.

Előtte megfelelő előkészítés szükséges, hogy a bélfal tiszta legyen. Elengedhetetlen a béltisztítás, a vizsgálat előtt legalább kétnapos, előbb rostszegény, majd szilárd ételt nem tartalmazó, folyékony étrend javasolt. A béltisztításra különböző, - hashajtó hatású készítmények léteznek. A vizsgálatot erős fájdalomcsillapító hatása alatt, vagy rövid altatásban végzik.

A beteg oldalfekvésben helyezkedik el, majd háton fekvő helyzetbe fordul. A látóteret ( a gyomortükrözéshez hasonlóan) levegő befújásával lehet növelni. A hajlékony, csőszerű eszköz üvegszáloptikás kamerával van ellátva. Kiegészítésként azonnali diagnosztikai és terápiás lehetőségre van mód: szövettani mintavételre, kis polipok eltávolítására, vérzésforrás égetéses módszerrel történő megszüntetésére.

A CT-kolonoszkópia (másként CT-kolonográfia, virtuális kolonoszkópia) egy speciális hasi-kismedencei CT-vizsgálat, a vastagbéltükrözéshez a képi megjelenést tekintve hasonló módszer. Mivel nem kell hosszú eszközt bevezetni, nem annyira kellemetlen a beteg számára. A többi hasi szervek megítélésének igénye esetén intravénás kontrasztanyag adásával is jár.

A kolonoszkópiával szemben előnye, hogy a bélfal vizsgálata mellett a bélfalon kívüli elváltozások, a hasüregi egyéb szervek, így a hasi-kismedencei nyirokcsomók állapota is megítélhető. Abban az esetben, amikor egy szűkületen a kolonoszkóp már nem vezethető át, a felsőbb szakaszok a levegő feljuttatása révén még ábrázolhatók. Részben hasonló előkészítést igényel, mint a kolonoszkópia, de a pépes étel mellé kevés sugárfogó kontrasztanyagot is kell inni a székletmaradvány-polipus elkülönítése érdekében. Hátránya, hogy a nyálkahártya felszínének színét nem lehet megítélni, szövettani vizsgálatra, illetve terápiás beavatkozásokra nem alkalmas, sugárterheléssel jár és ritkán, de fennáll a kontrasztanyag-szövődmény lehetősége is.

A vizsgálat során a vastagbelet a végbélbe helyezett kicsi, vékony csövön keresztül levegővel feltöltik, e mellé injekcióban görcsoldót kap a beteg, hogy egyrészt csökkentsék a kellemetlenséget, másrészt, hogy jól feltáguljon a vastagbél. A megfelelő feltöltés elengedhetetlenül szükséges a vizsgálathoz. Feltöltés után hason és háton fekvő helyzetben egy-egy felvételsorozatot készítenek, ezt követi egy speciális szoftver segítségével a kiértékelés.

Pozitív esetben a talált elváltozásból mintavétel szükséges, ehhez vastagbéltükrözést kell végezni. Ez esetben azonban az eszközös vizsgálatot elegendő a talált elváltozás magasságáig vezetni.

Tovább A vastagbéldaganat szövettani típusai

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró
Lektorálta: Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter