A férfiak szív- és érrendszeri betegségei megelőzhetők lehetnének

Szomorú és döbbenetes tény, hogy hazánkat csak Bulgária előzi meg a férfiak szív- és érrendszeri betegségének magas számát és a halálozás arányát tekintve. Ez a statisztikai adat javítható lenne, és több apa, nagyapa, férj, fiatal férfi maradhatna életben, ha a kardiológusok által oly sokszor elmondott életvezetési tanácsokat betartanák és a szűrővizsgálatokra rendszeresen elmennének.

Magyarországon a férfiak európai viszonylatban is dobogós helyen állnak a mértéktelen alkohol- és kávéfogyasztásban, a láncdohányzásban, ami már a gimnáziumi évek alatt természetessé válik, az egészségtelen, zsírban, szénhidrátban gazdag étkezés pedig szinte sikk egyesek számára, akárcsak a túlevés, a késő esti vacsorapartik, a mozgásszegény, ellustult életmód, a mértéktelen stressz, a túlhajszoltság, a munkamánia. A túlsúlyos állapot következménye lehet a koleszterinszint és a vérnyomás emelkedése, az erek állapotának meszesedése, beszűkülése, a rossz vérkeringés vagy a cukorbetegség kialakulása.

A hirtelen szívhalál, a szív- és agyi infarktus, a szívritmuszavar elégséges prevenciója a szakorvosok számára is kihívást jelent, ha a páciensek fegyelmezetlenek és nem járnak rendszeres kontrollvizsgálatra. Ezzel együtt sajnos a vizsgálatokra való várakozás, az előjegyzés, mint számos más szakrendelésen, a kardiológiai osztályokon is indokolatlanul elhúzódik, gyakorta hosszú hónapokat kell várni.

A belgyógyászati osztályok közel 50 százalékát a szívbetegek adják

A szívbetegségek súlyát és fontosságát akkor értékeljük és látjuk igazán, ha a társadalmi jelentőségükkel tisztában vagyunk, képet kapunk arról, hogy mennyi férfit, fiatalembert veszítünk el évente szív- és érrendszeri betegségben, valamint akkor, ha a táppénzes napok számát, a rokkantság arányát, és a kórházi életmentő beavatkozásokat alapul vesszük. A kórházi belgyógyászati osztályok közel 50 százalékát a szívbetegek adják. A szívinfarktus szerencsére már csak mintegy 10-15 százalékban teszi beteggé a férfiakat, akik nem szívesen beszélnek arról, hogy túl vannak két infarktuson, szívritmuszavarral élnek, szívgyógyszereket szednek, netán már beültetett pacemakerrel - szívritmust szabályozó implantátum -, továbbá elhallgatják a cukorbetegségüket, a stroke megélését. Nem férfias erről társalogni, mint ahogyan orvoshoz menni sem. Mindaddig, amíg életveszélybe, kórházba nem kerül valaki.

Ha a szív- és érrendszeri betegségeket górcső alá helyezzük, további döbbenetes adatot fedezhetünk fel. Huszonhét ország közül hazánkban a férfiak a 9. helyen állnak, míg a magyar nők a 6. helyen ennek a veszélyes betegségnek a megélésében. Utóbbiak másként betegszenek meg, számos más tényező okozza a szívbetegségüket, vagy a sajnálatos tragédiájukat – tudtuk meg Dr. Koncz István kardiológus főorvostól.

A koszorúér-betegségekkel kapcsolatosan a főorvos elmondta: a nyugati társadalmak népbetegsége hazánk lakosságát sem kíméli. Jellemző az erek fokozott meszesedése, amit a szakorvosok különböző vizsgálati-, diagnosztikai eszközökkel, beavatkozásokkal állapítanak meg. Az érelmeszesedés kialakulása során az ütőerek falában zsír, az úgynevezett „rossz” koleszterin rakódik le, plakkok – meszes lerakódások az ereken - jönnek létre, melyek az évek, évtizedek alatt egyre nagyobbak lesznek, növekednek, és az erek szűkületét vagy elzáródását okozhatják. Ez épp úgy felfedezhető a koszorúerekben, mint az agyi erekben. Az így kialakuló oxigénellátási zavar lehet tünetmentes – néma gyilkos-, de gyakorta mellkasi fájdalmat, és különféle más panaszt is okoz, ami azonnali intő jelnek számít. Az oxigénhiány okozhat szívelégtelenséget, szívritmuszavarokat és hirtelen szívhalált is.

A meszes lerakódások esetében olyan állapot alakul ki, ami az erekben nehezíti a vér akadálytalan áramlását, s ha a plakkok nagyra nőnek, kialakulhat az érelzáródás, aminek következtében trombózis vagy épp embólia alakulhat ki. Ez életveszélyes állapotot idézhet elő, és mivel alig van érzékelhető tünete, későn kezdenek a páciensek az életükért küzdeni. (Ezt az esetek döntő többségében megelőzhetnék az egészséges táplálkozással és életmóddal.)

Tovább A szívinfarktus tünetei

Befolyásolható és nem befolyásolható rizikófaktorok

Az úgynevezett puha plakkok - ha csupán szűkületet okoznak és nem szakadnak le az ér faláról - esetében van remény a hatékony gyógyulásra, az azonnali és rendszeres orvosi ellátás, kontroll mellett. Kritikusnak tekinthető a helyzet, ha a megrepedt plakkok a szervezet érfal sérüléseként jelentkezik, és véralvadási folyamat indul el az erekben. Ennek eredményeként a megrepedt meszes lerakódásokat a szervezet érfal sérülésként észleli, így gyors véralvadási folyamat kezdődik. A megrepedt plakkon vérrög képződik, mely a véráramlás útját jelentősen beszűkíti vagy elzárja egyik pillanatról a másikra. Az ekként elzárt ér nem képes ilyen gyorsan alkalmazkodni a vérellátási zavarhoz, így ezekben az esetekben vérellátási rendellenesség, szívizomelhalás, infarktus jöhet létre. A koszorúér betegek halálát többnyire a plakk megrepedésével járó akut szindróma okozza.

Dr. Koncz István kardiológus főorvos a koszorúér betegségek okairól elmondta: A koszorúér betegségre hajlamosító tényezők között különbséget kell tenni a nem befolyásolható és a befolyásolható rizikófaktorok között. Nem befolyásolható az öröklött hajlam a betegség kialakulására, valamint az életkor és a nemünk, mivel a férfiak veszélyeztetettebbek, mint a nők. (Utóbbiakat a klimax idején éri el az a rizikófaktor, ami a férfiakra alapvetően jellemző.) A túlzott és állandó stressz többszörösen felerősíti a szívbetegségek kialakulását. A stresszes emberek többsége rendszertelenül, helytelenül és egészségtelenül étkezik, több alkoholt iszik, többször gyújt cigire, magas vérnyomástól szenved, hajlamos az elhízásra és kevés energiája jut a testmozgásra. Ezek a káros szokások együtt is és külön-külön is erősen növelik a koszorúér betegségek kialakulásának kockázatát.

Milyen tünetek jellemzik a koszorúér betegségeket? Mire kötelező figyelnie a páciensnek?

Tipikus tünet a mellkasi szorító, nyomó érzés, ami fájdalommal jár, a nehéz levegővétel, a fulladásérzet, a gyengeség, a verejtékezés, a kar zsibbadása, olykor az ájulásos rosszullét. Csakhogy a beteg, ha „megúszta” infarktus nélkül a végtelenül kellemetlen, halálfélelemmel járó állapotot, nem biztos, hogy bölcsen cselekszik, és sajnos nem mindenki fordul szakorvoshoz, előfordul az is, hogy egyesek makacsul ellenzik a mentők hívását. Ezt soha nem szabad elhagyni, szakembernek kell látnia és megvizsgálnia az infarktusgyanús pácienst.

Gyakran előfordul, hogy rendszeres szívtájéki panasztól szenvednek a betegek, de ha a későbbi, előjegyzett időpontban ellenőrzik EKG-val, nyoma sincs a rendellenességnek.

A nyugalmi állapotban készült EKG – elektrokardiogramm - nagyon gyakran nem mutat specifikus eltérést. Ezért a terheléses, kerékpáron végzett vizsgálat pontosabban megmutatja a koszorúér vészes szűkületét. Ugyancsak hatékony diagnosztizálás a terheléses szívultrahang vizsgálat. Ilyenkor a kamrák mozgékonyságát speciális szívultrahanggal ellenőrzi a kardiológus, melynek képét azonnal látja a monitoron. Sajnos vannak olyan egészségügyi intézmények, ahol sokat kell várni ezekre a vizsgálatokra, miközben életeket lehetne menteni az időben történő felismeréssel, diagnózissal. A koszorúerek vizsgálatának mind több modern változata létezik. Katéteres beavatkozás nélkül is láthatóvá lehet tenni a koszorúereket a nagy felbontású, sokszeletes CT- berendezéssel, s más modern képalkotó diagnosztikai eszközzel.

Sokan csak legyintenek, ha bárhol a koszorúér betegségek megelőzéséről hallanak vagy olvasnak, ami lehet a hárítás, a félelem, és a tudatlanság jele is. Milyen jó tanácsokat adhatunk a férfiaknak a prevenciót tekintve?

Valóban unalmas lehet egy nagyétkű, magyaros konyhához szokott, falánk embernek, ha azt mondja az orvosa például 22 éves korában, majd 25 évvel később is: „Tessék helyesen, egészségesen, mértékkel táplálkozni, kerülni a zsíros ételeket, a vörös húsok állandó fogyasztását, valamint a szénhidrátokban gazdag étkek, a fehérliszt és cukor fogyasztását, a csemegék, nassolnivalók kényszeres eszegetését.” Minél többet eszik valaki, és minél igénytelenebbül, annál inkább ez lesz a jellemzője az étkezési kultúrájának, amiben alig van helye a zöldségeknek, gyümölcsöknek, főzelékeknek, sovány húsoknak, halféleségeknek. A vérzsírok karbantartása alapfontosságú, így az elhízás, a túlsúlyos állapot fenntartása, a hasi háj lerakódása, és mindezek mellett a mozgásszegény életmód, az ülőmunka utáni gépkocsis közlekedés, haza érve jólesik a kanapén elterülni, tévézni, újságot olvasni, enni, sörözgetni, majd teli hassal elaludni. Ez így nagyon sekélyes, másrészt egészségtelen életmód, melynek súlyos következményei lehetnek.

Munka után lehet kerékpárral közlekedni vagy hétvégén a gyerekekkel, a családdal túrákat szervezni, gyalogolni sem megterhelő annak, akinek nincs komoly és fájdalmas mozgásszervi betegsége. Napi fél óra séta kezdetnek tökéletes, aztán egyre nagyobb és nagyobb távolságot kell célul tűzni. Ne legyenek lusták a fiatalok focicsapatot verbuválni vagy hetente rendszeresen úszni, futni, de ugyanez vonatkozik az édesapákra, nagyapákra. Utóbbiak a kor szellemét fiatalosan képesek követni, ha nincs súlyos betegségük, és igénylik is a testmozgást. Sok igazság van abban, hogy napjainkban az ötvenes férfiak a korábbi negyvenesek fizikumával rendelkeznek, ha nem hanyagolják el testi, lelki és mentális egészségüket, míg a hatvanasok remek kiállású ötvenesek lehetnek, míg a hetvenedik életévükben járók, ha egyre több is a kopásos, ízületi, vagy prosztata problémájuk, mégis képesek korukat meghazudtolóan, jó kiállású férfiként élni a hétköznapokban.

Vagyis a jó tanács: sportoljon, mozogjon, sétáljon, ússzon, játsszon a friss levegőn a gyermekével, az unokájával az édesapa vagy a nagyapa, és mutasson jó példát.

A helyes, egészséges, kiegyensúlyozott étkezést ne hagyjuk ki a sorból soha sem! Minden cselekedetünk minta a gyermekünk, az unokánk számára, amit akkor is követni fog, ha erről megfeledkezünk. Ha gyorséttermi ételekhez szoktatjuk őket jutalomként, ez lesz a természetes számukra, s meg is előlegezzük az érrendszeri betegségek biztos kialakulását felnőtt korra.

Elmondhatjuk, hogy ha nem olyan szervi betegség miatt alakult ki a szív elégtelen működése, ami a pácienstől részben független, szinte mindenért önmaga a felelős?

Odafigyeléssel, következetes életvezetéssel sok minden javítható és helyrehozható az életvitelünkben, ami az egészségünket is szolgálja. A felesleges, rossz minőségű kalóriák bevitelének kerülése mellett ugyancsak figyelemért kiált a túlságosan stresszes életmód megváltoztatása, a „Lassíts!” üzemmódra váltás, és a naponta adódó stresszhelyzetek megfelelő kezelése.

Ha nem tudjuk irányítani az életünket, a stresszhelyzeteket, vagy örökös elfojtásban, szorongásban, megfelelési kényszerben élünk, sajnos egy váratlan pillanatban – a sok kicsi figyelmeztető jel után – bekövetkezhet a szívinfarktus vagy a stroke, melyek kimenetele szinte mindig két esélyes. Itt szögezném le azt is, hogy a magas vérnyomásra vagy a szívritmus szabályozására felírt gyógyszereket önkényesen soha senki ne hagyja el, mert különben szintén az életével játszhat.

Az is jó, ha a házi patikában fellelhető egy megbízható vérnyomásmérő is. A megelőzés fontosságát tekintve ebbe a sorba tartozik a már szóba hozott korai és mértéktelen dohányzás, ami számos 50-60 éves magyar férfi szervezetét ifjú kora óta mérgezi, akárcsak az alkohol rendszeres fogyasztása. Utóbbi esetben nem a jobb minőségű, alkalmanként elfogyasztott mintegy 3 dl kellemes bor, vagy más jó minőségű szeszesitallal van a gond, hanem a napi rendszerességgel, függőségként elkönyvelhető ivászattal.

Az alkohol és a dohányzás is erősen gyengítik az érfalak rugalmasságát, egészségét, így a nagy dohányosok, a nagy ivók gyakorta szembesülnek potenciazavarral, szexuális életük minőségének komoly problémáival, vagy annak teljes megszűnésével. Emellett a rendszeres, éveken át tartó alkoholizálás májkárosító hatású, így csökken a védő HDL-koleszterin szintje. Idővel pedig az alkohol súlyos szívizom károsodást okoz (alkoholos kardiomiopátia). A szívizom betegsége pedig újabb súlyos állapotot idézhet elő, aminek tragikus kimenetele is lehet – zárta gondolatát Dr. Koncz István kardiológus főorvos.

Léteznek a társadalombiztosító által nem támogatott, komplex szűrővizsgálatok, melyeket jól felszerelt magánrendelőkben, térítési díj megfizetése mellett európai színvonalú módszerekkel végeznek hazánk számos magánklinikáján várakozás-, és fájdalom nélkül.

Tovább Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Koncz István, kardiológus főorvos