Úgy tűnik, hogy a spermiumok nem csak szaporító funkcióval rendelkeznek
megjelent:
Brazil kutatók a spermiumok egy korábban fel nem ismert funkcióját azonosították – egyfajta immunválaszt -, amely nem szaporító, hanem védekező funkció, mégis kihatással lehet a terhességek kimenetelére.
Egy 13, a brazíliai São Paulo-i Hospital das Clínicas da Universidade de São Paulo-ban, közepesen súlyos vagy súlyos COVID-19-cel kezelt beteg bevonásával végzett vizsgálat kimutatta, hogy a hímivarsejtek extracelluláris csapdákat bocsátottak ki (az ETózisnak nevezett folyamat során) válaszul a fertőzésre. Ezt az immunválaszt, amely a makrofágokra és a neutrofilekre jellemző, soha nem figyelték még meg emlős reproduktív sejtekben.
Sejthalállal járó kórokozó-semlegesítés
A netózis a neutrofil fehérvérsejtek halálának egy nemrégiben leírt típusa, amely a hisztonokhoz, valamint szemcsés és citoplazmatikus fehérjékhez kapcsolódó DNS-ből álló rács felszabadulásával következik be. Ezek a hálók, amelyeket eredetileg neutrofil extracelluláris csapdáknak (NET) neveztek, behálózzák és elpusztítják a mikroorganizmusokat. Hasonlóképpen más fehérvérsejtekhez tartozó sejttípusok, például eozinofilek, hízósejtek és makrofágok – és a kutatás szerint a hímivarsejtek is – elpusztulhatnak ezzel a mechanizmussal; így átnevezték ETózisra, ami tulajdonképpen az extracelluláris csapdák (ET) felszabadulásával járó sejthalált jelenti. Ennek a folyamatnak nagy szerepe van a protozoon paraziták, gombák és vírusok által okozott betegségekben.
Mi derült ki a vizsgálatból?
A spermiumok vizsgálata új kutatási irányt nyit meg, amely talán egy olyan innovatív mechanizmust tár fel, ami mindig is létezett, de senki sem tudta.
A vizsgálatban részt vevő férfiak közül 11 fő hímivarsejtjeiben SARS-CoV-2 vírust azonosítottak több mint 3 hónappal a fertőzés után, bár akkorra már a PCR (polimeráz láncreakció) tesztük negatív volt. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy érdemes lenne egy protokoll vagy útmutatás kidolgozása azzal kapcsolatban, hogy mikor érdemes a gyermekvállalással, különös tekintettel a mesterséges megtermékenyítéssel próbálkozni.
Az asszisztált reproduktív kezelések során a férfiakra és egészségükre is nagyobb figyelmet érdemes fordítani
A kutatók aggodalmukat fejezték ki az asszisztált reprodukcióval kapcsolatban („lombikprogram”), amelynek során általában a férfiak esetében csak egy alapvető spermogramot készítenek, a koronavírus diagnosztikai vizsgálata vagy szerológiai vizsgálata nélkül. A tünetekkel járó fertőzések hátráltatják a reproduktív folyamatokat, mert az olyan tünetek, mint a magas láz, rontják a sejtműködést azáltal, hogy fokozott DNS-töredezettséget (fragmentációt), csökkent mitokondriális aktivitást, csökkent akroszómareakciót és ezek mellett sejtpusztulást váltanak ki, ezáltal befolyásolják a spermiumok számát és az ivarsejtek mobilitását.
Az új eredmények pedig azt mutatják, hogy a SARS-CoV-2-fertőzés hatása a fertőzéses tünetek és jelek eltűnése után akár még 90 napig is fennállhat, és még ennél is hosszabb ideig befolyásolhatja a spermiumok számát és az ivarsejtek minőségét. A lombikprogram során spermiumok szelekciós technikájával fennáll annak is a veszélye, hogy a biológusok egy vírusos sejtet kapnak el (ami egyébként elpusztulna) és azt fecskendezik be a petesejtbe. Az pedig nem ismert, hogy ez milyen változásokat okozhat az embrióban, mondta a kutatásvezető.
A szakértők hangsúlyozták, hogy ez a megállapítás hozzájárul azoknak a reproduktív nehézségeknek a megértéséhez, amelyeknek korábban nem volt elfogadható magyarázata. Figyelmeztetnek továbbá arra is, hogy az asszisztált reproduktív kezelések során a férfiakra és egészségükre is nagyobb figyelmet érdemes fordítani, hiszen a hímivarsejtek nem csak szaporító funkcióval rendelkeznek, illetve egyes fertőzések akár a tünetek elmúltával is hatással lehetnek a spermiumok egészségére.
Egyelőre azonban még mindig nincs protokoll ezekre az esetekre. Az ideális megközelítés az lenne, ha fertőzések után megvárnánk a teljes spermatogenezist, tehát egy új hímivarsejtsor kiérését, ami körülbelül 3 hónapot vesz igénybe, mielőtt például meddőségi kezelésbe kezdenénk, ahol mesterséges sejtszelekció történik. Sajnos ez gyakran nem történik meg, és a meddőségi kezelések röviddel a klinikai gyógyulás után már el is kezdődnek. Kutatások szerint pedig közepes és súlyos COVID-19 esetén ennek az időszaknak 90 napnál is hosszabbnak kellene lennie.
A tanulmány azt javasolja, hogy vezessenek be karanténidőszakot addig, amíg a spermiumok mentesek nem lesznek a vírustól. Fertőzött spermiumokkal nincs értelme elkezdeni a reproduktív kezelést, ugyanis a spermium maga a fehérvérsejtekhez hasonlóan energiát fordít a kórokozó elleni küzdelemre. Az asszisztált reprodukció pedig önmagában is drága és kimerítő, és előfordulhat, hogy például a SARS-CoV-2 fertőzőképessége miatt nem érik el a várt eredményt.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos
Felhasznált irodalom:
- Sperm Appear to Have a Nonreproductive Function (Medscape)
- ETosis: A Microbicidal Mechanism beyond Cell Death - Anderson B Guimarães-Costa, Michelle T C Nascimento, Amanda B Wardini, Lucia H Pinto-da-Silva, Elvira M Saraiva
