Sakkban tartott kórokozók - Hogyan hatnak a védőoltások?
megjelent:
Nap mint nap mindenki idegen anyagokat lélegez be, juttat a szervezetébe evés-ivás során, vagy más módon kerül érintkezésbe velük. Milliárdnyi immunsejt veszi fel a harcot ezekkel a betolakodókkal szemben.
A legtöbb kórokozót sakkban tudja tartani a szervezet. Néhány kórokozó azonban olyan agresszív, hogy nem pusztán megbetegítik a megtámadott szervezetet, hanem maradandó károsodásokat is okoznak. A védőoltások erősítik az immunrendszert és segítik bizonyos fertőző betegségekkel szembeni küzdelemében.
Összetett védelem
Az emberi immunitás speciális és általános védelmi rendszerek bonyolult hálózata, melyek állandó kapcsolatban állnak egymással. Az immunrendszer fő feladata, hogy különbséget tegyen saját és idegen közt, és hogy megvédje a szervezetünket az idegen anyagokkal és kórokozókkal szemben. Az immunrendszerhez tartozik a csecsemőmirigy, a lép, a csontvelő, a nyirokcsomók, a mandulák és a bélben található limfoid szövetek (Peyer-plakkok).
A fehérvérsejtekről |
| Fehérvérsejt (FVS): a csontvelőben képződő, maggal rendelkező sejtek. Fő feladatuk a védekezés, fertőzések leküzdése. 5 fő fajtájuk van (granulociták: eozinofil, bazofil, neutrofil, monociták, limfociták). Ha a szervezet bármely pontján pl. fertőzés alakul ki, számuk és arányuk rövid időre megváltozhat. Bővebben a vérsejtekről>> |
Immunsejtek a test majdnem minden szövetében vannak.
Nem specifikus védelem
Ha idegen anyag jut a szervezetbe, elsőként a nem specifikus védelem válik aktívvá. Ehhez a sejtcsoporthoz tartoznak a neutrofil garnulociták, monociták és makrofágok. Ezeket kémiai hírvivőanyagok csalogatják a megfelelő helyre, ahol megpróbálják bekebelezni az idegen anyagokat. A természetes ölősejtek (NK-sejtek) képesek átlyukasztani a sejtfalat, mindenek előtt arra specializáltak, hogy a tumorsejteket és a vírusokat ártalmatlanítsák. Ezek a sejtek továbbá olyan hírvivő anyagokat (citokineket) termelnek, amelyek még több védekezésben résztvevő sejtet vonzanak a megfelelő helyre.
Specifikus védekezés
Az immunrendszer specifikus komponensei fejlettebbek. Képesek tanulni, alkalmazkodni és emlékezni. Ebben a védelemben a limfociták játszanak fontos szerepet. Két fő csoportra oszthatók: T-sejtekre és B- sejtekre. A T- sejtek fontos szerepet játszanak az immunválasz szabályozásában és irányításában. Az aktív B-sejtek (plazmasejtek) antitesteket termelnek. A limfociták aktiválódnak, mégpedig oly módon, hogy a nem specifikus védelem sejtjei a behatolt kórokozókat felszínükön mutatják be (antigénbemutató sejtek).
Egy fertőzés után a sejtek egy része memóriasejtként megmarad, ez azt jelenti, hogy a sejtek emlékeznek a kórokozókra. Ha a szervezet újra kapcsolatba kerül a kórokozókkal, a memóriasejtek hatására sokkal hatékonyabb és gyorsabb immunválaszra van lehetőség. Így a kórokozókat leküzdik, mielőtt betegséget okozhatnának.
A védőoltás lényege
Immunrendszerünk a védőoltásoknál használja ki ezen képességét. Az aktív védőoltásnál oltóanyagként legyengített kórokozókat vagy bizonyos fehérjéket (proteineket) és cukormolekulákat juttatnak a szervezetbe.
Ezek már nem okoznak betegséget, hanem a specifikus és nem specifikus immunrendszert aktiválják. Ennek során a szervezet specifikus antitesteket és memóriasejteket termel.
(WEBBeteg - B. M.; Forrás: NetDoktor , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)
