A calicivírus-fertőzés tünetei, kezelése és megelőzése

A humán calicivírus a hasmenést leggyakrabban okozó vírusok közé tartozik, a rotavírus, az enterális adenovírusok, továbbá az astro- és coronavírusok mellett. Milyen tünetei vannak a calicivírus-fertőzésnek, és hogyan kezelhető?

A calicivírusok valójában egy víruscsaládot jelentenek, melyek embereket és állatokat egyaránt megbetegítenek. Állatokban számos kórképet okozhatnak, de az emberi fertőzésre a gasztrointesztinális tünetek a jellemzőek. Az emberi megbetegedéseket okozó calicivírusok prototípusa az úgynevezett Norwalk-vírus (NV), mely a nevét arról a helyről kapta, ahol az első ilyen járványt észlelték (Norwalk).

Jellemző rájuk a nagy genetikai és antigénsokféleség, továbbá a környezeti hatásoknak relatív ellenállók, és a szervezetbe kerülve már kevés részecskeszámban (< 20-100) is megbetegedést eredményezhetnek. A calicivírus-fertőzés jellegzetessége, hogy bizonyos közösségekben, óvodákban, iskolákban, kórházi osztályokon viszonylag rövid idő alatt (kb. 2 nap) számos megbetegedés jelentkezik.

Rendkívüli fertőzőképességüknek köszönhetően világszerte a vírusos gyomor-bélhurutok 30-40 százalékát, és az ilyen jellegű járványok 75-89 százalékát okozzák.

Hogyan fertőz a calicivírus?

Az emberi megbetegedések fertőzésének forrása mindig az ember.

A vírus átvitele elsősorban fecalis-oralis úton történik, de más módon is átvihető emberről emberre, pl. a vírust tartalmazó légcseppekkel (aerosollal). Mit is jelent ez pontosan?

Fertőzés vagy közvetlen módon (a beteggel történő érintkezés, szennyezett kéz), vagy pedig közvetett módon, leginkább a vírussal szennyezett tárgyak, ritkábban szennyezett élelmiszer (mosatlan zöldségek, főleg saláták, mostalan gyümölcsök, különösen eper, málna, valamint kagylók stb.) és víz útján terjed. Még a beteg hányadékából elpárolgó, vírussal szennyezett levegő is továbbíthatja a fertőzést. Mindez magyarázza, hogyan is képes rövid idő alatt sokakat megfertőzni.

Az élelmiszer/víz közvetítésével létrejött járvány robbanásszerűen kezdődik. A járványok nagy része a közös mosdót és konyhát használó közösségekben (családokban, idősek otthonában, gyermek- és egészségügyi intézményekben, iskolákban, éttermekben stb.) fordul elő. Hazánkban is rendszeresen hallani tömeges calicivírus-fertőzésekről, amelyek elsősorban általános iskolákban, nyári táborokban ütik fel a fejüket, Nagy-Britanniában pl. a 2012-es járvány idején mintegy 1,1 millió fő betegedett meg.

A vírus már a klinikai tünetek kezdete előtt megjelenhet a székletben, és a klinikai gyógyulást követően legalább 1-3 napig (esetenként még hosszabb ideig is) ürülhet. Ennek igen nagy a járványügyi jelentősége, ugyanis a látszólag még nem betegek, továbbá a már gyógyult betegek is továbbadhatják a fertőzést. A calicivírussal szemben kialakuló immunitás rövid ideig tart, a betegségen már egyszer átesett személy ismét fertőződhet a vírus egy új változatával, így a vírus folyamatosan cirkulál a lakosság körében.

A calicivírus-fertőzés tünetei

A betegségre jellemző a rövid lappangási idő (24-48 óra) után hirtelen kialakuló hányás és hasmenés, melyet gyakran kísér hasi fájdalom. Hőemelkedés, láz is észlelhető, de a betegség rövid idő alatt, általában infúziók adása nélkül elmúlik. A betegség további tünete lehet még a fejfájás, gyengeség és az izomfájdalom is. Korcsoporttól függően a hányás, hasmenés megoszlása különböző:

• gyermekkorban a hányás domináns (akár hasmenés nélkül is),
• időskorban viszont a hasmenés a vezető tünet (akár hányás nélkül is).

A calicivírus okozta megbetegedés jellemzően – a lappangási időhöz hasonlóan – rövid lefolyású, az érintettek 1-3 nap alatt meggyógyulnak. A szövődmény is ritka, viszont a gyors só- és folyadékvesztés miatt különösen az idősek és a kisgyermekek, valamint az immunológiailag károsodott egyének (más betegség miatt legyengült immunrendszerrel rendelkező betegek) veszélyeztetettek és kórházi kezelésre, infúziós folyadékpótlásra szorulhatnak.

A betegség patomechanizmusa

A vírusok a proximális vékonybélben a bélbolyhokat károsítják, ezek kiszélesedését és lelapulását idézik elő, az enzimatikus aktivitás csökken. Ennek tudhatóak be a tünetek.

A calicivírus-fertőzést csak tünetileg lehet kezelni

A betegség kezelése tüneti, azaz a tünetek (hasmenés, hányás, láz) enyhítését célozzák. Bőséges folyadékpótlás, illetve hányáscsillapító gyógyszer adása javasolt. Jótékony hatású bármely életkorban az ORS (orális rehidrációs) oldat fogyasztása, mely segít pótolni a szükséges ionokat, ásványi anyagokat.

Az antibiotikum szedése fölösleges, sőt ebben az esetben ártalmas, hiszen az antibiotikumok nem hatásosak vírusos fertőzések esetén.

Miután a hasmenés elsősorban nem a szervezet energiaigényét, hanem a folyadék- és sóháztartását veszélyezteti, ezért a diéta legfontosabb feladata, hogy folyamatosan pótolja a szervezet folyadék- és elektrolitveszteségét, és könnyítse az emésztőrendszer munkáját. Ennek érdekében fontos a sok folyadék, a sóbevitel (konyhasó, magnézium, kálium), továbbá a vitaminpótlás is, emellett alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztása javasolt.

A megfelelő diéta és folyadékpótlás mindenki esetében szükséges, de a fertőzésekre fogékonyabb és gyengébb idősebb, illetve gyermek korosztály számára kiemelten fontos. Sok esetben a kiszáradás elkerülése és az elektrolitok megfelelő pótlása kórházi kezelést tesz indokolttá.

Bővebben Fertőzéses eredetű hasmenések diétája

A fertőzést a higiénés szabályok betartásával lehet megelőzni

Az enterális vírusok által okozott gasztrointesztinális fertőzésekkel szemben oki terápiával nem rendelkezünk és ebből a csoportból a rotavíruson kívül más vírusok ellen nem rendelkezünk hatékony védőoltással sem. Így a calicivírus ellen sem létezik oltás.

Ezért a fertőzés megelőzése érdekében fontos a klasszikus higiénés rendszabályok fokozott betartása.

• A szórványosan vagy családi járvány részeként előforduló megbetegedések esetében javasolt, hogy a tünetek megszűntéig és azt követően 1-3 napig a beteg maradjon otthon. Vonatkozik ez főleg azokra, akik munkavégzésük során többes fertőzést okozhatnak környezetükben (egészségügy, gondozási munkakörök, vendéglátás, élelmiszer-kereskedelem stb.).
• Az étel elkészítését a család egészséges tagja végezze. WC-használat, hányás után, illetve ételkészítés, étkezés előtt mossunk mindig alaposan kezet, lehetőleg valamilyen kézfertőtlenítő használatával. (Az ÁNTSZ szerint általánosságban a kéz tekinthető a legszennyezettebb, esetenként a legfertőzőbb bőrfelületünknek.)
• A calicivírus aránylag ellenálló: hosszú ideig (több napig) képes környezetünkben életben maradni, a normál klórtartalmú vízben is mintegy 30 percig életképes, az élettelen felületeken pedig napokig életképes maradhat. Éppen ezért a lakásban, használati tárgyainkon – különösen a WC-ben, fürdőszobában, ajtókilincseken – naponta többször is (legalább kétszer) fertőtlenítést kell végezni a háztartásban használatos klórtartalmú szerekkel a járvány továbbterjedésének megakadályozásához.

Meddig vagyok fertőző, ha elkaptam a calicivírust?

A beteg a tünetek megjelenése előtt és a tünetek megszűnését követő 48-72 órában is megfertőzhet másokat. A vírus a székletben egészséges egyéneknél 10-14 napig, legyengült immunrendszerűek esetében akár egy évig megtalálható.

Jellemzően a megfertőződést követően nem alakul ki tartós immunitás, így a betegségen átesett személy gyakorlatilag bármikor újrafertőződhet. A megbetegedés jellemzően az őszi, téli és tavaszi hónapokban fordul elő, de gyakorlatilag egész évben okozhat szórványos megbetegedéseket.

Ez is érdekelheti A WC-ülőke és a fertőzések - Ezért fontos az elővigyázatosság

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus szakorvos
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna