A veszettség (lyssa, rabies) tünetei embernél
frissítve:
Az állatokról emberre terjedő magyarországi vírusfertőzések közül a legveszélyesebb a veszettség. Kórokozója a lyssavírus, amely fertőzött vadon élő vagy fertőzött háziállatok harapása, marása vagy sebeknek nyálukkal való érintkezése útján terjed az emberre.
Nagyon ritkán előfordulhat a szájon át való fertőződés (veszett állatok tejének fogyasztása), illetve a légúti fertőződés, fertőzött denevérek váladékcseppjeinek inhalációja révén. Elméletileg lehetséges az emberről-emberre való átterjedés is, a veszettségben szenvedő beteg harapása útján, de ennek gyakorlati lehetősége csekély.
Honnan terjed a veszettség?
Hogyan szaporodik a lyssavírus? |
| A vírus először a fertőzés helyén, az izomsejtekben szaporodik, majd az idegek mentén a központi idegrendszerszer felé vándorol, ahol kiterjedt károsodást okoz. Az alapvető elváltozás az agytörzs és a nyúltvelő idegsejtjeinek pusztulása. Innen a vírus az idegek mentén más szervekhez is eljuthat: kimutatható a nyálban, a tejben, a szaruhártyában, a nyak és a hát bőrében. A betegség kifejlődése számos tényezőtől függ: a sebbe jutott vírus mennyiségétől, a sebzés milyenségétől, a harapás helyétől, és attól, hogy a sebzés ruhával fedett, avagy meztelen testrészen következett-e be. |
A lyssavírusok eredeti gazdaállatai a denevérek, a veszettség terjesztésében viszont földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. A különféle állatfajokban való előfordulás alapján, többféle járványforma különböztethető meg. Az urbánus (városi, települési) veszettség fő terjesztői a kutyák és a macskák. A szilvatikus (erdei) veszettség terjesztői a vadon élő ragadozók Európában, így Magyarországon is a rókák.
Róluk kerülhet a vírus más vadon élő és háziállatokra, esetleg közvetlenül az emberre. Hazánkban a kutyák kötelező védőoltása bevezetésével, az urbánus veszettségi forma megszűnt. Az erdei veszettség, a repülőgépről leszórt, táplálékba rejtett orális vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.
A veszettség tünetei embernél
A lappangási idő rendkívül változó, általában 20-90 nap. A 2-10 napos bevezető szakaszban gyakori nem specifikus tünet a láz, a rossz közérzet, a fejfájás, az étvágytalanság, a hányás és a nyugtalanság. A seb helyén fájdalom, viszketés, túlérzékenység jelentkezhet.
A betegség ezután átmegy az akut neurológiai szakba, annak is a viharos, vagy paralitikus formájába, amely 2-10 napig tart.
A viharos formában szorongás, motoros nyugtalanság jelentkezik, típusos esetben dührohamok és bizarr harcias magatartás észlelhető, világos időszakokkal váltakozva. Az izomgörcsök a garatizmokban jelentkeznek először, a beteg garatfájdalomról, nyelési nehézségről, és rekedtségről panaszkodhat. Kórjelző tünet a víziszony; - a folyadék, köztük a nyál lenyelésére tett kísérlet, a légcsőbe történő félrenyelést eredményez.
Pszichés tényező is súlyosbíthatja a görcsöt, már a víz látványa is rémületbe ejti a beteget. Légiszony is megjelenhet. Az arc legyezése heves görcsöket vált ki a garat és a nyak izmaiban. Egyes esetekben agyhártyaizgalmi tüneteket is észleltek. Végül a beteg kómába esik, és ritka kivételektől eltekintve, minden esetben meghal.
A betegek 20 százalékában az akut neurológiai fázist szimmetrikus, felszálló, renyhe bénulás dominálja.
A halál az akut szakasz folyamán a légzés és a vérkeringés elégtelensége, ill. e fázist túlélve a kóma szövődményei miatt áll be.
A veszettséget gyógyítani nem lehet, megelőzni viszont igen
A veszettségnek specifikus terápiája nincs, a beteget intenzív kezelésbe kell részesíteni, noha ennek eredményessége csekély.
A veszettség kialakulása megelőzhető a sérülés előtt (preexpozíciós profilaxis), vagy azonnal utána (posztexpozíciós profilaxis). A sérülés előtti megelőzés lehetőségei, a kutyák nyilvántartása, oltása, kóbor ebek befogása, tehát a fertőzési lánc megszakítása. A leghatékonyabb mód, a leginkább veszélyeztetett állatfajok orális immunizálása. Védőoltásban részesülhetnek a foglakozásuknál fogva veszélyeztetettek, és azok az emberek, akik olyan országba utaznak, ahol a kutyák veszettsége gyakori. A megelőzés fontos eleme az emberek felvilágosítása.
A postexpozíciós profilaxis, a sérülések lokális ellátását és a sérült egyén immunizálást foglalja magába. A védőoltás kivitelezésének menetét hivatalos rendelkezés szabályozza.
Érdekesség |
| A veszettség elleni küzdelem hazai történelmi eredményeire büszkék lehetünk. A párizsi tanulmányútjáról 1880-ban hazatért Hőgyes Endre azonnal hozzálátott a veszettségvakcina termeléséhez, majd a Budapesti Pasteur Intézet megalapításához. Hőgyes javított a vakcina minőségén, amely kevesebb komplikációt okozott az eredeti védőoltásnál. Hőgyes tisztában volt azzal, hogy a veszettségprobléma végleges megoldásához az állatok veszettségének megszüntetése, illetve fertőződésük megelőzése szükséges. Ennek megvalósítása céljából hozzákezdett a kutyák preventív immunizálásának kidolgozásához. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerző: Dr. Nagy László, infektológus
