Mi a zoonózis és hogyan lehet megelőzni?

Zoonózisnak azokat a betegségeket, illetve fertőzéseket nevezik, amelyek állatról emberre, illetve emberről állatra átvihetők.

A kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, gombák vagy protozoonok (állati jellegű egysejtűek), de a zoonózisok közé tartoznak még bizonyos féregfertőzések, valamint egyes prionbetegségek is. Ezek átkerülhetnek a fertőzött állatról emberre, illetve a fertőzött emberről állatra:

• közvetlen kontaktus (direkt zoonózis) útján, vagy
• közvetítőn, úgynevezett vektoron, például szúnyogokon vagy kullancsokon keresztül, vagy
• a környezetből felvéve (szaprozoonózis) ez a fertőzött állat vagy ember szervezetéből kiürült kórokozók közvetlen vagy vízből, talajból, porból való felvételével történhet, vagy
• állati eredetű élelmiszerek (pl.: tej, hús, tojás stb.) elfogyasztásával.

Ha egy adott esetet vizsgálva a betegség állatról emberre terjedt át, akkor zooantroponózisról beszélünk, ha emberről állatra, akkor antropozoonózisról. Ennek a felosztásnak azonban a zoonózisok terjedése szempontjából nincs jelentősége, hiszen valamennyi zoonózis oda-vissza irányban (állatról emberre és emberről állatra) terjedhet.

A kórokozók emberen és állaton kiválthatják ugyanazokat a tüneteket, de olyan zoonózisok is vannak, amelyek fajtól függően teljesen eltérő kórképeket okoznak.

Speciális esetet jelentenek a spongiform encephalopathiák (átvihető szivacsos agyvelőbántalmak, TSE), melyek közé például a szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása (kergemarhakór, BSE), valamint a surlókór (scrapie) is tartozik. A surlókór a juhok, ritkábban a kecskék körében előforduló szivacsos agyvelősorvadás. A TSE-t módosult szerkezetű prionok okozzák. A prionok speciális fehérjék, melyek természetes körülmények között is előfordulnak a szervezetben és normál formájukban ártalmatlanok. A módosult szerkezetű prionok azonban fertőzőképesek, súlyos betegségek okozói. A variáns Creutzfeldt-Jakob-kórt okozó fertőző prion BSE-fertőzött szarvasmarhából származó élelmiszer elfogyasztásával kerül át az emberbe. Nagy valószínűséggel surlókóros juhból, surlókóros kecskéből származó élelmiszer elfogyasztása is Creutzfeldt-Jakob-kórt okoz embernél.

A zoonózis leginkább Afrikában és Indiában elterjedt probléma. Azonban máshol, így Európában is előfordulnak zoonózisos esetek. A Közép-Európában leginkább elterjedt zoonózisok közé tartozik a szalmonellózis, a lépfene, a brucellózis, a leptospirózis, a Q-láz, a yersiniózis és a liszteriózis.

Világszerte több mint 200 zoonózis ismert. Nem csak a szegénységgel együtt járó hiányos higiénia lehet a zoonózisok terjedésének oka, a zoonózisok gyorsan terjedhetnek a technikailag fejlett országok állattenyészeteiben is, ahol az állatokat zsúfoltan tartják. Mindkét esetben az állategészségügyi szabályoknak és az állatok jólétének a figyelmen kívül hagyása vezet a betegségek kialakulásához.

A zoonózisok tünetei betegségenként eltérőek és mindegyik esetében más és más kezelésre van szükség.

Mit lehet tenni a zoonózisok megelőzése érdekében?

A fertőző betegségekkel szemben alapvetően fontos a megfelelő higiéniás szabályok betartása. Rendszeres és alapos, szappannal és meleg vízzel történő kézmosással számos fertőző betegség megelőzhető. Utazások alkalmával hasznosak lehetnek a víz nélkül használható kézfertőtlenítő gélek, kendők. Terhes nők, legyengült immunrendszerű emberek, idősek és gyerekek esetében kiemelten fontos a higiéniai szabályok betartása. Ügyeljen rá, hogy a gyerekek ne vegyenek a szájukba földet, homokot!

A legtöbb zoonózis fertőzött élelmiszer fogyasztásával terjed. Az élelmiszerek tárolása és elkészítése során ügyelni kell a higiéniai szabályok betartására a fertőzések megelőzése érdekében. A húsokat mindig alaposan át kell sütni. Bizonyos kórokozók hőkezeléssel vagy fagyasztással elpusztíthatók. De például a prionok rendkívül ellenállóak, sem hőkezeléssel, sem fagyasztással nem pusztíthatók el. Beteg állatokból származó élelmiszert tilos enni! Csak ellenőrzött élelmiszert szabad fogyasztani.

Az influenzavírusok ellen kéz-, felület- és levegőfertőtlenítéssel lehet védekezni. A leghatékonyabb megoldást azonban az influenza elleni védőoltás beadása jelenti. Számos egyéb zoonózisként is elkapható fertőző betegség ellen is létezik védőoltás. Ezek közül a megfelelőket a munkájuk során állatokkal foglalkozó embereknek, illetve az adott fertőzés által érintett régióba való utazás előtt érdemes beadatni. Ezeket a védőoltásokat egyéni megfontolás alapján természetesen bárki kérheti. Az oltóközpontokat a külföldi utazás előtt hat héttel ajánlott felkeresni, érdemes informálódni az úti célról, és beadatni a szükséges védőoltásokat, esetleg különféle gyógyszereket beszerezni megelőzés céljából.

A homokozót fedje le használat után, hogy ne használhassák székürítésre a macskák.

Az ablakokra szereltessen szúnyoghálót, és használjon szúnyog- és kullancsriasztó készítményeket! Kertjében is gondoskodjon a vérszívó rovarok távoltartásáról olyan módszereket alkalmazva, amelyek nem jelentenek veszélyt háziállataira.

Amennyiben háziállata betegedett meg, forduljon vele mielőbb állatorvoshoz, hogy megfelelő kezelésben részesüljön. Ha az állatorvos olyan betegséget diagnosztizál, amely emberre is átterjedhet, kérdezze meg tőle, hogy milyen módon terjed a kórokozó, hogyan lehet megelőzni a megfertőződést és meddig tart a fertőzésveszély. Amíg kedvence átadhatja a fertőzést, a vele való érintkezés után feltétlenül ügyeljen az alapos kézmosásra. Madarak esetében a kalitkát, cicáknál a macskaalmot, stb. a fertőzésveszély fennállásának ideje alatt naponta tisztítani kell.

Bármilyen házikedvencet vagy haszonállatot is tart, ügyeljen a fajnak, illetve fajtának megfelelő, higiénikus tartási körülményekre, vegye figyelembe állata igényeit és tartsa szem előtt jólétét, egészségének megőrzését.

Ha kullancsot talál, azonnal távolítsa el kullancskiszedő kanál vagy kullancseltávolító csipesz segítségével emberből, állatból egyaránt, és sürgősen forduljon orvoshoz/állatorvoshoz! A tetvekkel, bolhákkal, férgekkel fertőzött állatot szintén sürgősen kezeltesse.

A legjobb természetesen megelőzni a bajt. Ennek érdekében, amennyiben kutyát, macskát vagy egyéb házikedvencet tart:

• Feltétlenül adassa be kedvencének a kötelező védőoltásokat az előírás szerinti rendszerességgel! A törvény által előírt vakcinák mellett számos egyéb betegség ellen is létezik védőoltás, ezeket is ajánlott beadatni! Ezekkel kapcsolatban kérje állatorvosa tanácsát!
• Védje kedvencét a külső és belső élősködőkkel szemben! A külső élősködőkkel szemben fajnak megfelelően spot on, nyakörv vagy tabletta formában kapható készítményekkel, a belsők ellen pedig rendszeres féreghajtással (tabletta vagy spot on formájában) lehet védekezni.
• Külföldi utazás előtt időben keresse fel állatorvosát kedvencével, az esetleg szükséges kiegészítő megelőző intézkedések érdekében!

A haszonállattartóknak is védeni kell állataikat a betegségekkel szemben védőoltásokkal, valamint az ekto- és endoparaziták elleni készítményekkel. A védekezés lehetőségeiről kérdezze állatorvosát!

Tovább A szúnyogok által terjesztett szívférgesség elleni védekezésre figyelmeztet az állatorvos

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; symptomat.de
Lektorálta: Dr. Rákóczi Éva, infektológus, belgyógyász, családorvos