Halálos kimenetelű véres hasmenés - Mi okozza a járványt?

A coli bélbaktérium egyik válfajának számító EHEC kiváltotta, mindenekelőtt véres hasmenéssel járó fertőzés a hatóságok szerint május közepén Észak-Németországban kezdődött. A fertőzés legsúlyosabb formájában a vörös vértestek pusztulásával jár, így vérszegénységet, továbbá veseelégtelenséget is okozhat. A fertőzés okozta halálesetek száma az eddigi adatok szerint három.

Erősödik az aggodalom Németországban a rohamosan terjedő hasmenésjárvány miatt. A fertőzöttek, illetve gyanús esetek száma, szerda délutánra több mint 600-ra emelkedett. A német egészségügyi illetékesek szerdai közlése szerint, csaknem bizonyos, hogy a járvány kórokozójának tekintett, úgynevezett EHEC-bélbaktérium általi fertőzés okozta az eddigi haláleseteket, szám szerint hármat.

Mind a három áldozat nő. A Németországban korábbról ismert járvány új sajátossága, hogy a fertőzés elsősorban felnőtt nőket érint. A baktérium korábban szinte kizárólag a gyermekeket fertőzte.

EHEC bélbaktérium - Véres hasmenést okoz

A coli bélbaktérium egyik válfajának számító EHEC kiváltotta, mindenekelőtt véres hasmenéssel járó fertőzés, a hatóságok szerint május közepén Észak-Németországban kezdődött. Azóta már továbbterjedt, és a 16 közül már 14 tartományt érint. A fertőzésben megbetegedettek, illetve a gyanús esetek száma 24 óra alatt, több mint 100-al emelkedett, az életveszélyes, illetve rendkívül súlyos állapotban lévők száma pedig mintegy 140. Egy nappal korábban, a hatóságok 80 ilyen esetről tettek még említést.

Az egészségügyi hatóságok továbbra is sötétben tapogatóznak azzal kapcsolatosan, hogy valójában mi okozza a járványt. Szerda reggeli értesülés szerint, a fertőzés Schleswig-Holstein tartományból indult ki, és helytelenül trágyázott zöldség okozta. Nem sokkal később más források ezt cáfolták. A Robert Koch országos járványügyi intézet óva intett az elsietett véleményalkotástól, ugyanakkor elismerte, hogy a kórokozó utáni kutatások eddig eredménytelenek voltak.

Ilse Aigner mezőgazdasági miniszter egy szerdai interjúban a pánikkeltés elkerülésére szólított fel. A miniszter azt hangoztatta, hogy nem kell lemondani a zöldség- és gyümölcsfogyasztásról, viszont feltétlenül szükség van az alapvető higiéniai szabályok következetes betartására. Aigner úgy vélte, hogy a zöldség- és gyümölcsfélék meghámozására, vagy legalábbis alapos mosására van szükség.

Daniel Bahr egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a jelenlegi erőfeszítések elegendőek lesznek a járvány megfékezésére. A miniszter szerint országos válságstáb felállítására egyelőre nincs szükség.

A fertőzés legsúlyosabb formájában a vörös vértestek pusztulásával jár, így vérszegénységet, továbbá veseelégtelenséget is okozhat. A tünetek alapján az illetékesek azon a meggyőződésen vannak, hogy a korábbról ismert bélbaktérium új mutációjáról van szó.

Magyarországon még nem jeleztek megbetegedést

Magyarországon a súlyos, vérzéssel járó hasmenéses megbetegedések jelentése kötelező, ilyenkor az alapellátás, szakellátás orvosa vagy a kórházban dolgozó szakember azonnal jelzi az egészségügyi hatóság számára az eseteket és gondoskodik a megfelelő vizsgálati anyag beküldéséről.

A minták vizsgálatára a szükséges laboratóriumi háttérrel rendelkezünk, melyben a laboratóriumi hálózati együttműködés keretében ezek a minták eljutnak az Országos Epidemiológiai (Járványügyi) Központ referencia laboratóriumába, így az esetek felderítésre kerülnek.

A járványügyi felügyelet megerősítése ilyen konkrét, rendkívüli helyzetben azonnal megtörténik, a járványügyi és járványügyi mikrobiológiai szakemberek fokozottan figyelik, hogy Magyarországon felbukkan-e ilyen megbetegedés.

Eddig hazánkban az esetek előfordulását nem jelezték (2011. május 25.). A többi európai országhoz hasonlóan az Országos Epidemiológiai Központ is szükségesnek tartja felhívni azonban a figyelmet arra, hogy olyan személyeknél, akik az elmúlt 2 hétben Németországban jártak, és hasonló tünetekkel megbetegedtek, felmerülhet e betegség gyanúja is. Mind a kórokozó kimutatására, mind a szükséges intézkedések meghozatalára a szakmai szervezet felkészült, azt célozva, hogy a súlyos kórkép behurcolás esetén se terjedjen tovább hazánkban. Nagyon fontos az általános személyi higiénés szabályok betartására ez alkalommal is felhívni a figyelmet.

Fertőzéses eredetű hasmenések diétája

A hasmenés kórokozói a gyomor-, bélrendszer különböző területén, különféle kórós elváltozásokat eredményeznek. A bélhurutot okozó szalmonella baktériumok részben bizonyos gyulladási faktorok, részben toxinhatás következtében az egész tápcsatorna (gyomortól a vastagbélig) nyálkahártyájának gyulladását okozzák.

Bakteriális vérhasban, a shigella-infekció következményeként a vastagbél nyálkahártyája kifekélyesedik. Campylobacter-fertőzésben a vékony- és vastagbél nyálkahártyája törékeny és fekélyes. Az Escherichia coli, hasmenést okozó törzsei toxintermeléssel károsítják a bélhámsejteket. A kolera vibrió toxinja csökkenti a boholysejtek aktív nátrium- és klórfelszívását, növeli a klórkiválást, így okozva nagyfokú folyadék- és elektrolitveszteséget.

A folyadékadás mellett szorgalmazni kell a különféle sók bevitelét is. Bélhurutban elsősorban a konyhasó, de meglehetősen sok kálium és magnézium, valamint többféle vitamin is ürül a szervezetből. A konyhasó pótlása viszonylag könnyű. Enyhébb tünetek esetén, a szűrt zöldséglevest sózzuk egy kicsit jobban, vagy fogyasszunk sós kekszet.

A kálium és magnézium pótlására, elsősorban a különféle préselt gyümölcslevek a legalkalmasabbak. Legjobb a narancs, a citrom, és az őszibarack leve, valamint a zöldségfélék közül a paradicsomlé. A hideg, szűrt gyümölcs- és zöldséglevek (sárgarépa) gyulladáscsökkentő anyagokat, és a bélboholy sejtjeinek gyógyulását elősegítő vitaminokat is tartalmaznak.

A diétás táplálékfelvétel alapszabálya, hogy éhezés nem szükséges, gyakori kis mennyiségű étkezés javasolt. A diéta legfontosabb célja, a kímélet és a megbetegedett bélnyálkahártya gyógyulásának elősegítése. Mindezeket lépésről lépésre érhetjük el, azaz a diéta progresszív jellegű.

Bővebben a hasmenés esetén javasolt diétáról

(WEBBeteg/MTI)