A gennyes agyhártyagyulladás tünetei és megelőzése

A gennyes agyhártyagyulladás elnevezés az agyhártyagyulladás bizonyos baktériumok által okozott, ritka, ám igen súlyos lefolyású típusait fedi. Fő kórokozói a Neisseria meningitidis (meningococcus), a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) és a Haemophilus influenzae B típusa (Hib). Legveszélyesebb formája a meningococcus által okozott agyhártyagyulladás.

A gennyes agyhártyagyulladás kórokozói

A bakteriális eredetű gennyes agyhártyagyulladás (purulens meningitis) ritka, de mielőbbi orvosi ellátás nélkül súlyos, maradandó szövődményekkel, vagy akár halálos kimenetellel járó betegség. (Agyhártyagyulladást okozhat vírus is, enyhébb lefojású formája pedig a savós meningitis.) Gyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni és a lehető leghamarabb megkezdeni a kezelést.

Kórokozói gyakori, az emberek jelentős része által akár tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel hordozott baktériumok. Ezen baktériumok emberről emberre terjednek, de az, hogy kinél alakul ki a fertőzésből súlyos lefolyású betegség, inkább egyéni tényezőkön múlik. Az esetek egy részében a baktérium bekerül a véráramba, eljut a központi idegrendszerig és gyulladást vált ki az agyhártyában.

Gennyes agyhártyagyulladást okozó baktériumok:

Neisseria meningitidis (meningococcus) - Meningococcus fertőzés esetén a betegség igen gyorsan, órák alatt alakul ki, ezért sok beteg nem jut időben orvosi kezeléshez. A hordozók többségénél tünetmentes vagy torokfájást okoz, de egyeseknél két súlyos klinikai forma is kialakulhat: a szepszis és a gennyes agyhártyagyulladás. Az esetek 10-15 százalékában halálos. Gyakori a járványos terjedés.

Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) - Pneumococcus-fertőzés esetén többnyire légzőszervi tünetek, tüdőgyulladás jelentkezik, az esetek kisebb részében agyhártyagyulladást is okozhat. A betegség lassabban fejlődik ki, mint a meningococcus által okozott formában, ugyanakkor kezelés nélkül igen magas a halálozási aránya.

Haemophilus influenzae B típus (Hib) - A kötelező csecsemőkori oltás hatására ma már igen ritkán okoz betegséget a kórokozó.

Gyors lefolyása és gyakorisága miatt a legjelentősebb a fentiek közül a Neisseria meningitidis baktérium által okozott meningitis. Magyarországon évente körülbelül 50 megbetegedés történik, elsősorban kisgyermekkorban, de a nagyobb gyerekek és a fiatal felnőttek között is gyakori, és bármilyen életkorban előfordulhat.

A meningococcus okozta gennyes agyhártyagyulladás

A gennyes agyhártyagyulladások jelentős részét a meningococcusnak is nevezett Neisseria meningitidis baktérium okozza, amelynek altípusait A, B, C, W, Y betűkkel jelöljük. Hazánkban és egész Európában a megbetegedéseket döntően a B és a C szerotípusok okozzák, ezen belül is a B típus fordul elő gyakrabban.

A kórokozót jellemzően a garatban, a torokban és az orrüregekben a lakosság egy része tünetmentesen hordozza és terjeszti. Emberről emberre cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés, csók) terjed, többnyire szoros kontaktus esetén. Amennyiben nem tünetmentes, legtöbbször megfázásszerű panaszokat, torokgyulladást okoz. Lappangási ideje 2-10 nap.

A meningococcus komolyabb problémát azon ritka esetekben idéz elő, amikor a kórokozó bekerül a véráramba (szepszis) és eljut az agyhártyákhoz gyulladást okozva (meningitis). Ennek oka legtöbbször az immunrendszer gyengesége és a veleszületett genetikai eredtű fogékonyság.

A meningococcus által okozott gennyes agyhártágyulladás szempontjából leginkább veszélyeztetett csoportok azok, akik vagy gyenge immunvédelemmel, vagy járványos időszakokban és helyeken fokozott mértékű fertőzöttségnek vannak kitéve.

• Az immunrendszer gyengesége miatt: csecsemőkben és kisgyermekekben az immunrendszer éretlensége, felnőttek körében a súlyos krónikus betegségek vagy állapotok (pl. léphiány) vezethetnek elégtelen immunvédelemhez. A megbetegedések közel kétharmada csecsemőkorban történik.
• A kórokozónak való fokozott kitettség miatt: a fiatalok körében gyakori a megbetegedés a kollégiumokban, táborokban, fesztiválokon, mivel a szoros kontaktus miatt igen gyorsan magasra emelkedhet a hordozók aránya, így nagyobb eséllyel alakul ki ebből megbetegedés is, akár járványszerűen. Az összes gennyes agyhártyagyulladásos eset mintegy harmada (azaz a kisgyermekek után a második legnagyobb számban) a fiatal korosztályban következik be.

Lásd még Az agyhártyagyulladás veszélye különböző életkorokban

A gennyes agyhártyagyulladás tünetei, felismerése

A gennyes agyhártyagyulladás tünetei a kórokozótól függetlenül:

• magas láz,
• súlyos fejfájás,
• gyakran a tarkótájék merevsége,
• hányinger, majd csillapíthatatlan hányás,
• elesettség, letargia vagy ingerlékenység,
• fényérzékenység
• később zavarodottság.

A meningococcus-fertőzésre utaló tünetek ezen felül:

• apró bevérzésszerű kiütések a bőrön a kisebb pöttyöktől a nagyobb foltokig,
• az állapot gyors rosszabbodása: az első tünetek jelentkezése után órákon belül hirtelen fellépő zavartság, majd eszméletvesztés, gyakran befolyásolhatatlan sokszervi elégtelenség és halál.

Amennyiben fennáll a meningitis lehetősége, mindenképp kérjen azonnali orvosi segítséget!

Kezelés gennyes agyhártyagyulladás esetén

Bakteriális fertőzés lévén a terápia alapja a gennyes agyhártyagyulladás minden kórokozója esetén az antibiotikum, az időtényező fontossága miatt sokszor még a diagnózis megerősítése előtt, intraénásan. A beteg közvetlen környezete is antibiotikumos védelemben részesül, amit térítésmentesen biztosít a lakóhely szerint illetékes népegészségügyi osztály.

A gyulladás csökkentésére és a szövődmények megelőzésére ezen felül szteroidok alkalmazására kerül sor, továbbá nagyon fontos a folyadékpótlás és a tüneti kezelés (pl. fájdalomcsillapítók adása) is.

Időben megkezdett kezelés nélkül a gennyes agyhártyagyulladás szövődményeként tartós idegrendszeri károsodás, szellemi fejlődési zavar, halláskárosodás (egyes vizsgálatok szerint akár a betegek 30 százalékánál), epilepszia alakulhat ki. Magas a halálozási arány, meningococcus és pneumococcus fertőzés esetén is. Korai kezelés esetén mind a szövődmények, mind a halálozás kockázata nagymértékben csökkenthető.

A védőoltások

A gennyes agyhártyagyulladást okozó gyakori baktériumok ellen rendelkezésre állnak védőoltások, azonban néhány egyéb, agyhártyagyulladást is okozó baktérium (köztük a meningococcus ritkább típusai) ellen napjainkban még nem létezik vakcina. Sokan azt gondolják, hogy a kullancs okozta agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) elleni oltás védelmet nyújt a gennyes agyhártyagyulladás ellen is, ez azonban tévedés, eltérő kórokozókról és betegségekről van szó.

• Haemophilus influenzae B - Régóta a csecsemőkori kötelező alapimmunizáció része, ezért minden gyermek védett a kórokozóval szemben.
• Pneumococcus - A pneumococcus elleni oltás 2014 óta már a kötelező oltási sor része, ezért a gyermekek napjainkban már védettek. A kamaszok, fiatal felnőttek esetében, illetve a krónikus beteg felnőttek, idősek számára érdemes megfontolni az oltás beadását. Ez nem csak az agyhártyagyulladás, hanem a tüdőgyulladás megelőzése szempontjából is fontos lehet.
• Meningococcus - Nem kötelező, de javasolt a legveszélyeztetettebb gyermek és fiatal felnőtt korosztály megfelelő védelme. Nincs olyan vakcina jelenleg, amely a meningococcus valamennyi típusa ellen védelmet nyújtana, ezért a Magyarországon a megbetgedések döntő többségéért felelős B és C szerotípusok elleni védettség eléréséhez két oltás beadása szükséges. Elérhető kizárólag a B típus elleni védőoltás, kizárólag a C típus elleni védőoltás, illetve az ACWY típusok elleni kombinált (ám a B típus ellen védelmet nem nyújtó) vakcina.

Részletesen Védőoltások az agyhártyagyulladás ellen

WEBBeteg összeállítás
Szerzőnk: Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus
További felhasznált források: ÁNTSZ, Házi Gyermekorvosok Egyesülete