Kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás - Kullancsencephalitis

A kullancsencephalitis a kullancsok által terjesztett, Flaviviradae vírusok (FSME) által okozott súlyos megbetegedés. A fertőzés a központi idegrendszert, az agy állományát érinti. Tünetei a kullancscsípést követően néhány nappal jelentkező magas láz, idegrendszeri görcsök, tudatzavar lehetnek. A betegség ellen létezik védőoltás.

A kullancsencephalitis, azaz a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás az összes agyvelőgyulladásos eset mintegy feléért felelős hazánkban. A betegség ritkán halálos, de súlyos idegrendszeri maradványtünetek szinte mindig megmaradnak, pl. bénulások, beszédzavar.

Míg 1985 és 1996 között hazánkban évi 260 eset fordult elő Magyarországon, manapság már csak évi 60-70 esetről szerzünk tudomást. Hasonló a tendencia a környező államokban is. Az észlelt csökkenés vélhetően a veszélyeztetett lakosság emelkedő oltási arányának tulajdonítható.

A kullancsencephalitis terjedése

Kullancscsípés

A betegség terjesztésében elsősorban a vöröshasú közönséges kullancs (Ixodes ricinus) vesz részt. A kullancsecephalitist hazánban a legfontosabb, ízeltlábúak által hordozott és terjesztett betegségek között tartjuk számon, bár a Lyme-kór jóval gyakrabban fordul elő.

A megbetegedések az április-május és augusztus-szeptember hónapokban halmozódnak, de más időszakban is előfordulhatnak. Ennek oka egyrészt a kullancsok aktivitása, másrészt a szabadban (pl. kirándulással, munkával összefüggésben) töltött idő változása. Az egyes tájegységek kullancsfertőzöttségi különbségei magyarázzak azt, hogy az esetek többségét a Dunántúlon észlelik, de az Északi-középhegység fertőzöttsége is jelentős.

Nyers tej is okozhatja

Kevesen tudnak arról, hogy fertőzött állatból származó, nyers kecsketej vagy tehéntej fogyasztása is közvetítheti a kullancsencephalitist. A fertőzés az állatokban nem okoz tüneteket, ezért észrevétlenül is terjesztői lehetnek a vírusnak. 2007-ben Zala megyében 26 fő betegedett meg ezen az úton, nyers kecsketej fogyasztását követően. Nem győzzük hangsúlyozni a háztáji származású, nem pasztőrözött tej felhasználás előtti alapos, legalább 5 perces átforralásának szükségességét!

Egyéb fertőzési források

Kisebb arányban jöhet szóba az elpusztult hordozók tetemén, fertőzött állatok ürülékén keresztül történő kórokozó átadás.

A kullancsencephalitis tünetei

A kullancs által okozott agyvelőgyulladás kezdeti tünetei nem specifikusak, ám lefolyása jellegzetes. Bizonytalan influenzaszerű tünetekkel, lázzal indul, gyakran ez az egyetlen megnyilvánulása a fertőzésnek, az idegrendszeri tünetek a betegség későbbi fázisában jelentkeznek.

1. A tünetek a csípés után általában 7-14 napos lappangási időt követően alakulnak ki.
2. A kullancsencephalitis első fázisában az influenzára emlékeztető tünetek jelentkeznek: láz, végtagfájdalom, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság. Ebben a szakaszban még nem jelentkeznek a központi idegrendszer érintettségét jelző tünetek. 7-14 napig tart.
3. Ezt követően tünetmentes időszak következik, amely általában kb. 3 (1-7) napig tart.
4. A kullancsencephalitis második fázisában a beteg előbb ismét lázas lesz, emellett szédülés és hányás lép fel. Később kialakul a központi idegrendszeri gyulladás, ezért fordul elő az esetek harmadánál átmeneti bénulásos tünet, vagy görcsroham, izomgyengeség, zavartság.

A klinikai tünetek kialakulása attól függ, hogy az agy milyen területén zajlik le a gyulladás. Előfordul, hogy az egész agyállomány vesz részt a gyulladásban, máskor viszont csak az agy körülhatárolt területein jelentkezik.

A betegség kimenetele, szövődményei

A betegség kimenetele változó, függ a beteg életkorától, társbetegségek jelenlétéből, immunrendszer állapotától. Bár a betegek többsége tartós szövődmény nélkül meggyógyul, az esetek tíz százalékánál maradandó bénulás lép fel, 1-2 százalékában pedig halálos.

Főleg fiataloknál gyakoriak a teljesen, szövődmények nélkül gyógyult esetek.

Kisebb arányban a betegséget átvészelt személyek a későbbiekben is tartósan fennálló tüneteket és hosszú távú hatásokat tapasztalhatnak. Ezek a maradványtünetek lehetnek:

• krónikus fáradtság,
• kognitív zavarok elhúzódó jelenléte, szellemi funkciók csökkenése,
• motoros funkció romlása, a finommozgások károsodása,
• látás- és hallászavarok,
• egész életre szóló bénulások.

Idős, immunszupprimált betegeknél a halálozási arány magasabb, de összességében 1-2 százalékos.

A kullancsencephalitis kezelése

A betegség kezelésére - mint a legtöbb vírusfertőzés esetén - specifikus vírusellenes gyógyszer nem létezik. A terápia főleg tüneti kezelésből és a szövődmények kezeléséből áll, amely lehet

• fájdalom- és lázcsillapítás, görcstevékenység oldása,
• súlyos esetben oxigén szupplementáció, esetleg gépi lélegeztetés, agyi ödema esetén dehidratáló szerek adása.

Egyes esetekben, ha bakterialis felülfertőződésre utaló laboratóriumi eltéréseket észlelünk, antibiotikumok adása válhat szükségessé.

Kullancsencephalitis elleni védőoltás

A kullancsencephalitis ellen 1 éves kor felett adható biztonságos oltóanyag áll rendelkezésre, amely hatékony módja a megelőzésnek. Az alapimmunizálás három részoltásból áll. Az oltási sort célszerű ugyanazzal az oltóanyaggal befejezni, amellyel az oltásokat megkezdték. Fontos, hogy megbízható védelem csak a teljes oltási sor esetén biztosított.

Az alapoltást korábban 3 évente javasolták felfrissíteni, de ma már elegendőnek tűnik az 5 évente adott emlékeztető oltás is a védettség tartós megőrzéséhez.

A védőoltás mellett nem feledkezhetünk meg az általános kullancsellenes intézkedésekről sem: zárt öltözék, rovarriasztók használata, továbbá a veszélyes helyen űzött tevékenységet követően az egész testfelület - különösen a hajlatok - ellenőrzése, valamint a kullancs mielőbbi eltávolítása.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőink: Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus (gyerek-allergia.hu) és Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász