Az EHEC-fertőzés orvosi szemszögből

Az Escherichia coli (E. coli) általában veszélytelen törzsei, a természetes emberi bélflóra részét képezik. Ezek a baktériumok röviddel a születés után telepszenek meg az újszülött béltraktusában. Ezt követően kölcsönösen előnyös kapcsolat alakul ki a gazdaszervezet és a baktérium között, amely élethosszig megmarad.

Az emberi szervezettel hasznos szimbiózisban élő E. coli törzsek mellett azonban vannak következetesen ártalmas, patogén törzsek is, amelyek súlyos megbetegedést okozhatnak. Ezek egyike az EHEC, melynél az „enterohaemorrhágiás” jelző „belső vérzésre” utal.

Az EHEC baktérium sajátossága, kórfolyamat

Az EHEC több szempontból is veszélyes baktériumnak tekinthető. Egyrészt meglehetősen ellenálló a környezet fizikai és kémiai behatásival szemben. A kórokozó 7-50 °C hőmérséklet tartományban képes növekedni és csak 70 °C hőmérsékleten pusztul el. Néhány típusa savas (pH<4,4) körülmények között is szaporodik, ezért a savas gyomorbennék sem képes jelentősen csökkenteni a szervezetbe bejutott csirák számát. Külön gondot jelent, hogy már kis csiraszám (100-200 baktérium) is elegendő a betegség kiváltásához.

Másrészt az EHEC képes sejtmérget, toxint képezni, amely a bélfalon átjutva, a véráram közvetítésével más szervek szöveteiben, sejtjeiben is súlyos károsodást idézhet elő. Ez a sejtméreg, a verotoxin, egyaránt károsíthatja a bél- és a veseszövetet.

A toxin termelő EHEC fertőzés legnagyobb kockázata az, hogy a fertőzések mintegy 10 százalékában fellép az ún. hemolitikus urémiás szindróma (HUS), amely a vörösvértest széteséses anémia, a vérlemezke (trombocita) hiány és a veseelégtelenség triászával jellemezhető. A HUS elsősorban a gyermekekben jelentkezik.

A távoli toxinártalom a vesén túlmenően, a szervezet egyéb helyein is kifejtheti káros hatását. A hajszálerek toxikus károsodása miatt, testszerte apró vérrögök, mikrotrombusok képződhetnek az életfontosságú szervekben, melynek következtében a felnőttekben trombocita-hiányos vérzékenység, idegrendszeri görcsök, hasnyálmirigy-gyulladás, tüdővizenyő, szívizom-elfajulás alakulhat ki.

Az EHEC baktérium előfordulása, járványtan

A leggyakoribb baktériumhordozó állatok a kérődzők, de az EHEC baktériumot kimutatták már sertés, kutya, macska, csirke és sirály bélflórájából is. Emberi szempontból a legfontosabb fertőzőforrás a szarvasmarha. Sok országban jelentős a szarvasmarha állomány átfertőzöttsége.

A fertőzött állatok nem kellően átsült, megfőtt húsának és nyers tejének fogyasztása, továbbá az állati ürülékekkel trágyázott, mosatlanul, avagy kellő hőkezelés nélkül fogyasztott növények, zöldségfélék útján fertőződhetünk.

Vízhálózatba, medence- vagy forrásvízbe került kórokozó is járványokat okozhat, de a betegség emberről emberre is terjedhet. 1992-ben, az USA-ban 732 ember betegedett meg baktériummal szennyezett húspogácsa fogyasztása révén. Az 1996-ban, Japánban lezajlott nagy járványt (6000 beteg) egy ételszállító cég fertőzött retekcsírája okozta.

Az EHEC-fertőzés klinikai lefolyása

Az EHEC hasmenés lappangási ideje átlagosan 2-5 nap. Kezdetben a széklet nyákos, vizes, ami görcsös fájdalommal, olykor rövid lázas periódussal is járhat. A betegek felében hányás jelentkezhet. 1-2 nap múlva kialakul a véres hasmenés, melyet fokozódó hasi fájdalom kísér. Ez az állapot 4-10 napig tart, ritkán előfordul, hogy hasmenéses széklet már nem is ürül, csupán csak vér. A korábbi járványok és egyedi megbetegedések tapasztalatai azt igazolták, hogy a megbetegedettek többsége minden komolyabb következmény nélkül, spontán gyógyul. A HUS és a vérlemezke-hiányos vérzékenység, mint szövődmény, a kórokozó sajátosságától függően, változó mértékben érintheti a különböző korcsoportokat és nemeket.

A jelenleg Németországban zajló járvány kórokozója feltehetően egy atípusos baktérium. Szerológiai tulajdonsága, a bél nyálkahártyájához való megtapadási képessége, a toxintermelés mértéke, továbbá az okozott megbetegedések súlyossága, a megbetegedettek korcsoportja és nem szerinti megoszlása eltér az eddig ismert EHEC baktériumok által okozott fertőzések jellemzőitől.

A fertőzés kezelése

Az antibiotikum adása megfontolandó, ugyanis ez két okból is veszélyes lehet: a gyógyszer hatására tömegesen széteső baktériumokból felszabaduló toxin mennyisége jelentősen megnő, továbbá az antibiotikum kiirthatja a normál bélflórához tartozó baktériumokat, mellyel bővülhet a káros csírák élettere. A bélmozgást gátló szerek szedése ez esetben is tilos, hiszen ezek lassíthatják a bél kitisztulását, ami szintén a toxin felszívódását segíti elő.

A terápia lényegében tüneti: folyadék- és elektrolitháztartás egyensúlyának fenntartása, a fertőzés szövődményeként fellépő veseelégtelenség és vérszegénység, illetve az egyéb szervi diszfunkciók tüneti kezelése. A jelen járvány során, első alkalommal került alkalmazásra egy újfajta biológiai gyógyeljárás, az ún. antitest-terápia.

A járvány megelőzése

A napjainkban zajló németországi járvány, ismételten és nyomatékosan felhívja a figyelmet a megelőzés jelentőségére, az állategészségügyi és élelmiszeripari higiénés rendszabályok szigorú betartására.

(WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus)