A HPV elleni védőoltás

Dr. Sarkadi Adrien
szerző: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus - WEBBeteg
frissítve:

A HPV vírussal kapcsolatban folytatott vizsgálatok igazolták, hogy a HPV a méhnyakrák kórokozója, amely ellen napjainkban már létezik védőoltás. A HPV elleni oltás beadása széles körben javasolt: ideális esetben a szexuális élet megkezdése előtt, de később is minden szexuálisan aktív nőnek ajánlott, sőt férfiaknak is.

A HPV téma cikkei

A méhnyakrák évente körülbelül félmillió nő halálát okozza világszerte, Magyarországon minden évben mintegy 1500 új megbetegedést regisztrálnak annak ellenére, hogy az összes többi daganattípussal ellentétben védőoltással lehet védekezni ellene.

Bár epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrák és az egyéb genitális rákok több mint 90%-a összefüggésbe hozható a HPV-vel, a fertőzésveszély egyelőre nem épült be a köztudatba. Számos nemi betegségről (például a HIV-fertőzésről, a hepatitiszről és a szifiliszről) a társadalom döntő többsége rendelkezik ismeretekkel és fontosnak tartja az ellenük való védekezést, a HPV azonban a teljes lakosság 20%-a számára továbbra is ismeretlen, pedig élete során minden második férfi és a nők 80 százaléka találkozik vele.

Milyen életkorban érdemes oltani?

A HPV elleni oltás széles körben javasolt, ideálisan a szexuális élet megkezdése előtt, hiszen ez esetben minimális a szexuális úton átadható magas rizikójú törzsek hordozásának esélye, de a HPV elleni oltás beadatása minden szexuálisan aktív nőnek ajánlott!

Az oltás hazánkban 2014 őszétől már része az általános iskolás gyermekek oltási kampányának, szabadon választható és ingyenesen igényelhető vakcina formájában. A leggyakoribb és legveszélyesebb típusok elleni vakcina már 9 éves kortól adható, ám az általános iskola 7. osztályában igényelhető ingyenesen, szabadon választható módon, 2014. óta a lányok számára, 2020. óta pedig a fiúk számára is. Az oltással akkor lehet elérni a legjelentősebb hatást, ha a szexuális élet megkezdése előtt kapja meg a gyermek, ám felnőttkorban is van értelme beadatni. Idősebbek részére térítés ellenében vehető igénybe.

Milyen oltóanyagot válasszunk?

Jogosan merülhet fel a kérdés, milyen oltóanyagot érdemes választani. Magyarországon elérhető

  • a 16-os és 18-as törzset tartalmazó kétkomponensű oltóanyag (9 éves kortól adható), valamint
  • a legmodernebb, kilenckomponensű vakcina, ami lényegesen szélesebb körben fedi le a magas rizikójú HPV csoport tagjait (6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58), szintén 9 éves kortól alkalmazható.

Korábban elérhető volt a 6-os, 11-es, 16-os és 18-as törzsek elleni négykomponensű vakcina is (ezt is 9 éves kortól lehetett igényelni), viszont ez ma már nincs forgalomban, 2018-tól a 9-komponensű oltóanyag váltotta fel. Az iskolai kampányoltás keretében is a kilenckomponensű vakcinát kapják a gyerekek.

Az oltóanyagok csak a jelzett vírustörzsek ellen nyújtanak biztos védelmet, azaz a kétkomponensű oltás bár jelentősen lecsökkenti a méhnyakrák kialakulásának esélyét, nem véd garantáltan a más HPV-típusok által okozott méhnyakhám-elváltozásoktól és a HPV-szemölcsök kialakulása ellen sem. Ugyanakkor egyes kutatások szerint az immunválasz elősegítésével az oltás a condylomát előidéző egyéb HPV vírusok ellen is nyújt némi védelmet (keresztvédettség), a kilenckomponensű oltóanyag pedig már véd a condylomát okozó gyakori vírustörzsek (6, 11) ellen is.

A kilenckomponensű oltóanyag elődeivel összevetve már nemcsak a széles körben emlegetett leggyakoribb típusok ellen biztosít védelmet, hanem az összes korábbi oltóanyag által biztosított törzseket tartalmazza. A vakcina a méhnyakrákkal szemben 90%-os, a férfiakat is érintő végbélnyílás körüli rákokkal szemben 95%-os, hüvelyrákkal szemben 85%-os, míg a szeméremtesti rák esetén 90%-os védettséget nyújt.

A hazánban elérhető oltóanyagok egymástól nemcsak a tartalmazott vírustípusok számában, hanem árukban, esetleg az alkalmazás módjában (egyes korcsoportokban hányszor szükséges ismételtni az oltást) is különböznek egymástól, a részletekről az egyes készítmények betegtájékoztatóiban lehet tájékozódni.

Felnőtt nőknek is javasolt a HPV elleni oltás

HPV elleni oltás szexuálisan aktív nők számára is adható, sőt a HPV elleni oltás minden szexuálisan aktív nőnek ajánlott! Szexuálisan aktív nők immunizációja előtt van lehetőség a HPV vírus kimutatására nemi váladékból.

  • A HPV teszt negatív eredménye esetén (tehát amennyiben nincs HPV-fertőzöttség) ugyanolyan eredményességgel oltható az érintett egyén, mint a szexuális életük megkezdése előtt álló fiatalok.
  • Egyes szerzők vélekedése szerint vírushordozás igazolódása esetén (pozitív HPV teszt) sem értelmetlen az oltások beadása. A HPV-DNS-pozitív, de citológiailag negatív nőknél a HPV elleni oltás védelmet nyújt az ellen a vírustörzs ellen, amivel az oltás beadásakor nem fertőzöttek, az oltás továbbá részleges védőhatást válthat ki a fertőzést okozó törzs ellen is.
  • A korábban HPV-fertőzést átvészelt nőknél is javasolt a HPV elleni oltás az immunrendszer HPV-ellenes reakciójának reményében, hiszen a korábbi citológiai eltérés, a HPV-DNS-pozitivitás a HPV-fertőzéssel szembeni fokozott fogékonyságot jelez.

Hangsúlyozandó, hogy a vakcinák terápiás célra önmagukban nem alkalmasak (azaz már meglévő fertőzés esetén nem képesek a HPV-vírus-hordozás megszüntetésére), és semmiképp sem helyettesítik vagy váltják ki a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatot.

Szakemberek szerint az oltás beadása fiúknak és férfiaknak is javasolt, mivel körükben is súlyos betegségek, illetve a vírus partnernek történő továbbadása előzhető meg vele.

A védőoltás valószínűleg legalább 20 (biztosan minimum 10) évre nyújt védelmet a fertőzéssel szemben.

Természetes immunitás vagy védőoltás?

HPV-ellenes antitestek a fertőzésen átesettek 50-70 százalékában kimutathatóak röviddel a megfertőződést követően, azaz a szervezet természetes immunválasza is segít a vírus elleni küzdelemben. Ennek ellenére több ok miatt is javasolt a védőoltás beadása. Egyrészt a fertőzöttek jelentős részénél nem alakul ki ezen immunválasz, másrészt a legtöbb beteg esetében ezen antitestek védő szerepe körül komoly kérdések merülnek fel, és közel sem garantálják a tartós védő funkciókat a vírus legyőzéséhez vagy a következő esetleges fertőződés megelőzéséhez.

Azt tudjuk biztosan, hogy a védőoltás által keltett immunválasz jóval erélyesebb és eredményesebb, mint a természetes átvészelés, az antitestek szintje is magasabb a vakcina hatására. Ez természetesen csak a javasolt oltási rend betartása, a megfelelő számú és időben ismételt oltás esetében érvényes.

Az oltási program tapasztalatai

A Magyarországon 2014. óta ingyenesen igényelhető oltási program eddigi tapasztalatai alapján a szülők mintegy 90 százaléka beadatta gyermeke számára az oltást. Az ÁNTSZ adatai szerint több tízezer beadott oltás alapján nem történt súlyos reakció, csupán néhány átmeneti és magától elmúló mellékhatásról tettek bejelentést, mint a bőrpír, a fejfájás, fáradtság, láz. Nemzetközi felmérések is azt erősítették meg, hogy a HPV elleni oltás biztonságos és hatékony, továbbá felére csökkentette az új méhnyakrákos esetek számát.

Ezek is érdekelhetik

Dr. Sarkadi Adrien, infektológus

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus

Cikkajánló

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

Gyógyszertárak ünnepi nyitvatartása
Gyógyszertárak ünnepi nyitvatartása

Ügyeleti rend.

WEBBeteg - Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
WEBBeteg összeállítás - Tóth András, újságíró; Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Szondi Réka, újságíró

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest