Megfázásra nem jó! Antibiotikumhasználattal kapcsolatos tévhitek

A legtöbb ember - tévesen - úgy véli, hogy a nátha, megfázás antibiotikumokkal gyógyítható a leghatásosabban. A valóság azonban az, hogy az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, melyek a legtöbb légúti fertőzés okozói.

A gyakori antibiotikumszedés rezisztanciához vezethet

Felmérések adatai szerint minden 10. ember tárol otthon maradék antibiotikumot, azzal a céllal, hogy a következő betegségből ezzel kúrálja majd ki magát. Mindez történik annak ellenére, hogy szakemberek már számtalanszor felhívták rá a figyelmet, hogy az antibiotikumok nem megfelelő, túlzottan gyakori alkalmazása a betegséget okozó baktériumoknál antibiotikumokkal szembeni rezisztenciához, így újabb, kezelhetetlen fertőzések kialakulásához vezethet.

Az Európiai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szakemberei szerint az antimikrobális rezisztencia az egyik legfontosabb közegészségügyi kihívás, amivel Európában szembe kell néznünk, a WHO felmérése szerint pedig 40 százalékban feleslegesen alkalmazunk antibiotikumokat. Az antibiotikumokkal történő „öngyógyítás” nagymértékben hozzájárult a jelenséghez, pedig a vény nélkül kapható készítményekkel is hatásosan enyhíthetjük a tüneteinket.

Minél többször szed valaki antibiotikumot, annál nagyobb az antibiotikum szedéséhez kapcsolódó hasmenés kialakulásának veszélye. Az antibiotikum ugyanis a természetes védekezéshez szükséges bélflórát is károsítja, ezzel lényegében gyengíti az immunrendszert. Ezzel az összefüggéssel azonban egy felmérés szerint csak megkérdezettek 70%-a volt tisztában.

Mikor indokolt az antibiotikumok használata, és mikor nem?

Természetesen nagy az orvosok felelőssége is, hiszen hajlamosak az antibiotikum felírására abban az esetben is, ha az csak alig, vagy egyáltalán nincs hatással a megfázásra és más vírusos fertőzésre.

• A szakemberek szerint a legtöbb felső légúti megbetegedés (köhögés, megfázás, influenza) magától elmúlik, és az antibiotikumok nem gyorsítják a gyógyulási folyamatot.
• A váladék felköhögése (hurutos köhögés) sem indok az antibiotikum használatára, legtöbbször ezt is vírus okozza.
• Az orrfolyás arra utal, hogy a fertőzés kevésbé valószínű, hogy reagálni fog az antibiotikumokra, az áttetsző, vízszerű orrváladékot jellemzően vírusfertőzés váltja ki.
• A magas láz és a gyulladt, piros torok, esetleg a sárgás-zöldes színű orrváladék jelezheti azt, hogy bakteriális felülfertőződés történt, és ilyenkor már antibiotikumra van szükség. Ennek eldöntését azonban bízzuk orvosunkra!
• Legtöbbször a megfázás szövődményeinek (pl. orrmelléküreg-gyulladás, hörghurut stb.) kezeléséhez van szükség antibiotikum(ok)ra.

A megfázás, influenza tüneti kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre, a panaszoknak megfelelően kiválasztható a számunkra ideális lázcsillapító, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító vagy hurutoldó készítmény, vagy az orrfolyás, orrdugulás ellen orrspray.

Amennyiben orvosa antibiotikumot ír fel, fontos, hogy az orvos előírásai szerint szedje azt, és ne hagyja abba, ha már jobban érzi magát.

Sose tartogassa a maradék antibiotikumot, hiszen ami jó volt az egyik fertőzésre, nem biztos, hogy hatásos lesz a másikkal szemben is! Vannak olyan baktériumok, amelyek már alig reagálnak a forgalomban lévő antibiotikumokra.

Noha évek óta folyik kampány annak tudatosítására, hogy a vírusos megbetegedések (megfázás, ) ellen az antibiotikum nem hatásos, sokan még mindig meg vannak győződve az ellenkezőjéről. Természetesen a torokgyulladás, influenza, megfázás tünetei kellemetlenek, de szerencsére általában csak rövid életűek. Éppen ezért kívánatos hangsúlyozni, hogy az antibiotikum nem csodaszer, és annak ellenére, hogy súlyos esetben akár életet is menthet, nem megfelelően alkalmazva többet árt, mint használ!

(WEBBeteg - Cs. K. fordító, forrás: BBC; Szakértőnk: Dr. Veress Dóra, általános orvos)