Hogyan védekezzünk a szuperbaktériumok ellen?
Korunk embere hajlamos azt gondolni, hogy legyőztük a káros baktériumokat az antibiotikumok sokaságával. A valóság ezzel szemben az, hogy legyengült immunrendszerű betegeknél egyes rezisztens baktériumfajták ellen nincs megfelelő eszköz az orvosok kezében.
Az orvosok és a tudósok attól tartanak, hogy az úgynevezett „szuperbaktériumok” világméretű terjedése az antibiotikumok előtti érába taszíthatja újra az emberiséget, amikor banális fertőzések nem kezelhetők, rutin műtétek és beavatkozások életveszélyesek lehetnek. Magyarországon évente több száz ember halálát okozzák a „multirezisztens baktériumok”.
MRSA, C-diff és a többiek
A legtöbb esetért Magyarországon is a MRSA a felelős. Az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) egyike az úgynevezett szuperbaktériumoknak, melyek a legtöbb, vagy éppen majdnem az összes ismert antibiotikummal szemben ellenállók. Az MRSA a „sima” Staphylococcus aureusból fejlődött ki, amely a felnőttek harminc százalékánál előfordul anélkül, hogy gondot okozna, s ha mégis megbetegít, akkor jól kezelhető antibiotikumokkal.
A baktérium rezisztens változata annál több problémát okoz világszerte, főként kórházi környezetben, ahol sok legyengült immunrendszerű ember gyűlik össze zárt helyen. A sokszor nem megfelelő kórházi higiénés viszonyok, a zsúfoltság és a személyzet túlterheltsége is kedvez a szaporodásuknak. Kedvelt helyük az intenzív osztály és a sebészet, ahol leginkább a sebeken keresztül vagy valamilyen eszköz (például katéter) révén kerülnek a szervezetbe, de a bőrön át is bejuthatnak.
Az MRSA egyik változata ugyanakkor már évek óta terjed a kórházakon kívül is, egyelőre elsősorban főleg zárt közösségekben - például iskolákban, idősotthonokban, börtönökben, laktanyákban, vallási közösségekben, hajléktalanszállókon - bukkan fel. Az MRSA baktériumot egy amerikai kutatás 10-ből 5 strandon (elsősorban a homokban) is megtalálta, ezen kívül sportöltözőkben is egyre gyakrabban mutatják ki. Ez a variáns kórházi változataival szemben egyelőre jobban kezelhető, mivel kevesebb gyógyszernek áll ellen. Kérdés, hogy meddig.
Az MRSA azonban csak az egyik – bár legjelentősebb – tagja a rezisztens baktériumok egyre bővülő táborának.
A Clostridium difficile vagy más nevén C-diff (CDF) szintén sok áldozatot szed a kórházakban. A C-diff ellenálló burokkal rendelkezik, és szaporodása közben kétféle mérgező anyagot termel. Mindenkinek jelen van a belében, de ott a bélflóra más, jótékony baktériumai kordában tartják. Akkor van probléma, ha túlzott antibiotikumhasználat következtében a jótékony baktériumok elpusztulnak, és ekkor elszaporodik a bélben a C-diff, súlyos vérzéseket vagy vastagbélgyulladást okozva.
Nem kevésbé veszélyesek az E. coli, a Klebsiella pneumoniae, Acinetobacter baumannii, továbbá a multirezisztens TBC baktériumtörzsek sem.
- Az E. coli az egyik legelterjedtebb kórokozó, amelynek áltlános törzsei a húgyúti fertőzések jelentős részéért felelősek, egészséges embereknél jól kezelhetőek. A baktérium rezisztens törzsei ellenben a kórházban ápolt, legyengült pácienseknél halálos vérmérgezést és tüdőgyulladást okozhatnak.
- Az Acinetobacter baumannii ritkán támad meg egészséges embert, ez a szuperbaktérium az időseket vagy a legyengült betegek számára veszélyes. Könnyen fertőződnek az operáció utáni páciensek, a géppel lélegeztetett betegek, továbbá azok, akiknek hosszú időn át van beültetett katéterük. Gyakran okoz tüdőgyulladást, sebgyulladást vagy húgyúti fertőzést.
- A TBC-t okozó baktériumok akkor válnak a gyógyszerre ellenállóvá, ha a páciensek félbehagyják az antibiotikumos kezelést. Bár a TBC elleni sikeres küzdelem miatt a kórokozó napjainkra jelentősen visszaszorult, a kialakuló multirezisztens TBC törzsek országban okoznak gondot az egészségügyben Európában is. A féléves TBC-terápia az ellenálló törzsek esetében két év is lehet.
A szuperbaktériumok terjedésének megelőzése az orvostudomány számára és a mindennapi kórházi gyakorlatban is az egyik legnagyobb kihívás.
Ezt tehetjük mi a szuperbaktériumok ellen
A rezisztencia kialakulásáról mi tehetnünk leginkább, mivel akkor is antibiotikumot adunk, esetleg szedünk, amikor ennek nem áll fenn a javallata (például vírus-fertőzések esetén.) A feleslegesen felírt vagy helytelenül használt antibiotikumok tömegéért viszont „hálásak” a mikrobák, mert könnyedén ellenállóvá válnak egy-egy gyógyszerrel szemben.
- Ne forszírozzuk tehát az orvosnál az antibiotikumok felírását, különösen influenza vagy megfázás esetén. Megelőzésként semmiképp se szedjünk antibiotikumot!
- Ha azonban az orvos antibiotikumot ír fel, az utasításoknak megfelelően - úgy és annyi ideig - kell szedni, ahogy az orvos előírja; az antibiotikum kúra nem szakítható meg akkor sem, ha már nem lázas az ember, vagy már jobban érzi magát.
- Ha nem hat az antibiotikum, az újabb kúra előtt mikrobiológiai és egyéb vizsgálatokra, illetve infektológiai konzultációra szóló beutalót kell kérni az orvostól.
- Ügyelni kell az alapvető higiénére. Gyakran kell kezet mosni, különösen, ha hazaérnek bárhonnan, WC-használat után, ételkészítéskor, étkezéskor, a háziállatok gondozása után (a háziállatok gyakran hordozói a multirezisztens kórokozóknak).
- Erősítsük az immunrendszerünket. Alapvető dolog - és ezzel az orvosok sem számolnak gyakorta -, hogy a kórokozókat végeredményben nem az antibiotikumok pusztítják el, hanem a szervezet immunrendszere.
Az antibiotikum kétélű fegyver |
A legtöbb ember - tévesen - úgy véli, hogy a nátha, megfázás antibiotikumokkal gyógyítható a leghatásosabban. A valóság azonban az, hogy az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, melyek a legtöbb légúti fertőzés okozói. Az antibiotikumhasználattal kapcsolatos tévhitek |
WEBBeteg összeállítás - Orvostkeresek Egészségmagazin, Független Hírügynökség