Védőoltással kivédhető tragédiák - meningitis
megjelent:
Amikor kora estére fejfájása már elviselhetetlen volt, édesanyjával bementek a klinikára. Mivel saját lábán érkezett, és mert az ügyeleten kapott lázcsillapító injekció talán elfedte valódi tüneteit, s levitte lázát, nem gondoltak a legrosszabbra.
Bár ott állt a beutalón: meningitis? Azon a napon, 2011 karácsonyán, Bencét azonban nem sikerült megmenteni. Pedig mindent megpróbáltak megtenni érte, de talán már későn: órákkal korábban megkaphatta volna az antibiotikumot, ha pontosan értékelik a tüneteit.
Amikor már a ruhát akarta letépni magáról, amikor a keze görcsös tartásba merevedett, mintha epilepsziája volna, felgyorsultak az események. A 190 magas, 95 kilós 19 éves fiút alig bírták lefogni, hogy vénásan nyugtatót, fájdalomcsillapítót, antibiotikumot adjanak neki. Mire áttolták az intenzívre, láza annyira felszökött, hogy hűtőlepedőbe csavarták. CT készült, ami nem tudni mit mutatott, de a lumbálpunkciónál nyert likvor már árulkodott. Kimondták a diagnózist: gennyes agyhártyagyulladás.
A keringése kezdett összeomlani, romlott a légzése, intubálni kellett. Fél 8-kor konzíliumot hívtak össze. Az intenzíves orvos először mondta ki, ha sikerülne kihozni ebből az állapotból, akkor is súlyos maradványtünetekkel kell számolni. Az idegsebész koponya-lékelés mellett döntött, az agyat érő nyomás enyhítésére. Fél órába telt, míg szállítható állapotba hozták, hogy a rohammentő átvigye az Amerikai útra. Még nem volt éjfél, amikor megkezdték a műtétet. Egy órával később az operatőr, az aneszteziológus már csak azt közölhette a családdal, nem tudták megmenteni.
Nem lehet feldolgozni |
| „Nyugtatókon élünk. Nem lehet feldolgozni a gyerek elvesztését, akit 19 évvel ezelőtt, egy- hetes korában, pólyában tettünk a karácsonyfa alá, mint életünk legszebb ajándékát. Ez a karácsony nélküle telt, és többet nem lesz igazi karácsony a családban. Bence testvére képtelen feldolgozni a veszteséget. Fájdalmát, keserű dühét ellenünk fordítja, amikor avval vádol, hogy médiasztárok akarunk lenni. De majd egyszer megérti, másokat segítve akarjuk begyógyítani sebeinket, ha ez egyáltalán lehetséges – mondja Bence édesanyja, könnyeit törölgetve. Pszichológus tanácsolta, hogy tegyünk így. Azóta sok orvost ismertünk meg, velük együtt próbáljuk meggyőzni a közvéleményt, hogy éljenek a lehetőséggel, ha védőoltással megmenthetik magukat, családjuk tagjait egy-egy fertőző betegségtől, a tragédiától.” |
Nyolc óra leforgása alatt végzetessé vált ez a bakteriális fertőzés. A boncolás során semmi támadási pont nem látszódott, az immunrendszert is épnek találták. C típusú meningitis végzett Bencével. Az apa szerint, ekkor két dologgal szembesültek: bár hallottak róla, hogy létezhet olyan fertőzés, ami egy makkegészséges fiatalt másfél nap alatt sírba tud vinni, de nem hitték, hogy ez őket érintheti. És nem tudták, hogy létezik ellene védőoltás.
Most már tudják, s ezért úgy érzik, másoknak is el kell mondaniuk. Fel kell hívni a családok figyelmét a tünetekre, ha a gyerek váratlanul lázas, erőtlen lesz, ha szokatlanul kínzón fáj a feje, ha levert, hány, ha aluszékony, ha tudatzavara van, vagy ha „csak” influenzaszerű tünetei vannak. Influenza szezonban is kezdjenek gyanakodni, hátha másról van szó.
Bence bátyjának azonnal beadatták a védőoltást, az ÁNTSZ pedig gondoskodott róla, hogy Bence osztálytársait, barátait beoltsák, antibiotikumot kapjanak. Sokan addig el sem hitték, hogy ez velük is megtörténhet. Azóta a Somogyi szülők azt hangoztatják, a házi- és az iskolaorvosnak felelőssége, nekik viszont kötelességük, hogy beszéljenek másoknak is arról, vannak elkerülhető tragédiák!
A magyarországi helyzetről
Magyarországon nincs gennyes agyhártyagyulladás járvány, a hatóságok 2011 telén mégis emelkedő, halmozott esetszámot jegyeztek fel – idézik a tájékoztatón résztvevő szakértők. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Járványügyi osztálya februárban azt állapította meg, hogy „2011 novembere óta a bejelentett meningitis epidemica megbetegedések száma meghaladta a 2005-09.-re vonatkozó megfelelő havi középértéket.” 2011. júl.-2012. jan. között 33 megbetegedést regisztráltak, közülük 7 végződött halállal.
Az agyhártyagyulladás |
| Az idegrendszert érintő fertőző betegségek közül az agyhártyagyulladás a legismertebb. Amikor a hírek hirtelen jelentkező, súlyos lefolyású, fertőző agyhártyagyulladásról szólnak, a betegség gennyes, baktériumok okozta formája zajlik. Az agyhártyagyulladás |
Ma már az orvosi irodalom része az eset, aminek nem lett volna szabad megtörténnie: a 19 éves Somogyi Bence 2011. december 24-én lázzal és influenzás tünetekkel ébredt, édesanyjától lázcsillapítót kapott. Erre egy ideig látszólag jól reagált szervezete, de a láz másnap kora délután visszatért, erősödő fejfájás társult hozzá. Édesanyja ekkor az ügyeletre vitte, ahol az ismételt vizsgálatok után az orvosban felmerült az agyhártyagyulladás lehetősége. 25-én délután már meningitis gyanújával kezelték a Neurológiai Klinikán, ám állapota ekkor rohamosan romlott. Alig egy nappal az első tünetek jelentkezése után, operáció közben életét vesztette.
Összefogás a meningitis megelőzéséért
Bence szülei úgy vélik, ha tisztában lettek volna a betegség gyors felismerésének módjával és a védőoltások létezésével, fiuk most is élhetne. A tragédia arra ösztönzi őket, hogy minél több fórumon hívják fel az emberek figyelmét a meningitisre. Összefogtak a védőoltások ügyének több szakértőjével a meningococcus megismerését segítő információk terjesztéséért. Ebben dr. Mészner Zsófiától (Országos Gyermekegészségügyi Intézet, főigazgató), és dr. Kulcsár Andrea védőoltási szaktanácsadótól (Szt. László Kórház) kapnak szakmai segítséget.
A Meningitis Világnapjára létrehozott információs oldal bemutatja a kórokozót, a betegség felismerésének módját és a megelőzés lehetőségeit. A honlap címzettjei, akik többet szeretnének tudni, és akik segítenének, hogy a leginkább veszélyeztetett korcsoportokban minél többen kaphassák meg a védőoltást. (Gyűjtést szerveznek a Dr. Nyerges Gábor Alapítvány a Fertőző Beteg Gyermekekért Közhasznú Alapítvány közreműködésével, hogy a felajánlásokból oltóanyagot biztosítsanak gyermekotthonok lakói számára.)
Miért ennyire veszélyes a betegség?
A magas halálozási arányra a betegség lefolyása ad magyarázatot. A garatban hordozott baktérium a nyálkahártyát áttörve a véráramba kerül, véráram-fertőzést, majd agyhártyagyulladást okozva. A meningococcusból felszabaduló sejtmérgek a véralvadási rendszert károsítva apró vérrögök képződéséhez vezetnek, ezek a hajszálereket elzárva a létfontosságú szervek működését károsítják. A folyamat – a tünetek kezdetétől akár néhány óra alatt – súlyos sokkos állapothoz, a légzés-keringés összeomlásához, halálhoz vezethet. Aki átvészeli a megbetegedést, maradandó károsodással, végtagok elvesztésével is számolhat. Legnagyobb arányban (25%) serdülők, fiatal felnőttek garatflórájában fordul elő tünetmentesen ez a baktérium (idősebbeknél 3-5%). A zárt, zsúfolt térben, kollégiumban, diszkóban gyakran tartózkodó korosztály a leginkább veszélyeztetett csoport.
A WHO a három legfontosabb járványos betegség között figyeli a meningococcus terjedését. Az előfordulás gyakorisága Európában legutóbb 1999-ben tetőzött, százezer lakosonként 1,9 beteggel. Azóta az arány 0,89 alatt maradt, ebben szerepet játszik, hogy bevezették a C szero-csoport ellen kifejlesztett vakcinát. „A nem kötelező, csak ajánlott oltás nem azt jelenti, hogy nem fontos” – figyelmeztet dr. Mészner Zsófia. A megfelelő oltóanyag már csecsemőnél hosszú távú immunmemóriát alakít ki, ami később ismétlő oltással felébreszthető és így csökkenthető a tünetmentes hordozók aránya is.
(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró)
