Az Epstein-Barr-vírus
megjelent:
Az egyik leggyakoribb emberi vírus az EBV-ként is ismert Epstein-Barr-vírus, ami a herpeszvírusok családjába tartozik. A vírus világszerte előfordul, és a legtöbb ember fertőzötté válik élete során.
A fejlett országokban sok ember nem fertőződik meg gyermekkorában az EBV vírussal, az Egyesült Államokban a 35-40 év közötti felnőtt lakosság akár 95 százaléka is fertőzött lehet.
A csecsemők az anyai ellenanyag védelmének eltűnését követően válnak fogékonnyá az EBV vírusra. Nagyon sok gyerek fertőződik EBV-vel, de ezek a fertőzések általában nem okoznak tüneteket, vagy megkülönböztethetetlenek más, enyhe lefolyású, rövid ideig tartó egyéb gyermekkori betegségektől. Amikor az EBV fertőzés felnőttkorban, vagy fiatal felnőtt korban következik be, akkor jellemzően erőteljesebb panaszokkal jár, az esetek 35-50 százalékában mononucleosis infectiosához (mononukleózishoz) vezet.
A mononucleosis infectiosa
A mononucleosis infectiosa tünetei a láz, torokfájás és megnagyobbodott nyirokcsomók, valamint a nagyfokú gyengeség, fáradékonyság. Ez utóbbi sokszor az akut fázis lecsengése után még hetekig, sőt, hónapokig is fennállhat. Ezen túlmenően, sok esetben lép- és májmegnagyobbodás is jelentkezhet. Szívproblémák, vagy a központi idegrendszer érintettsége ritkán fordul elő, és ép immunrendszerrel rendelkezők esetében a mononucleosis infectiosa szinte sosem végzetes.
Nincs ismert összefüggés az aktív EBV fertőzés és a terhesség alatti problémák, mint például a vetélés, koraszülés vagy születési rendellenességek között.
| Megnagyobbodott nyirokcsomó: Daganatos betegség jele is lehet |
| A nyirokcsomó-duzzanat (nyirokcsomó hiperplázia) sok betegség tünete lehet, ennek megfelelően gyakran előfordul. Mivel a nyirokcsomók a kórokozókat, az idegen anyagokat és az elhalt sejteket is kiszűrik a nyirokból, az érintett területen lévő nyirokcsomók például bakteriális fertőzés hatására is megduzzadhatnak. Megnagyobbodott nyirokcsomó: daganatos betegség jele is lehet |
Az Epstein-Barr-vírus terjedése
Bár a mononucleosis infectiosa tünetei általában megszűnnek egy vagy két hónapon belül, az EBV rejtett, látens módon megmarad a torok néhány sejtjében, és a vérben a páciens élete végéig. Időszakosan a vírus reaktiválódhat, és általában megtalálható a fertőzött ember nyálában. A reaktiválódás általában tünetek nélküli betegséget okoz. Az EBV létrehozhat élethosszig tartó rejtett fertőzést az immunrendszer sejtjeiben, a legtöbb egyén pedig védtelen azokkal a vírushordozókkal szemben, akik korábban megfertőződtek az EBV-vel.
Az EBV átadásának tipikus módja a fertőzött ember nyálával történő közvetlen érintkezés. (A mononucleosis infectiosa-át ezért is szokták más néven csókbetegségnek hívni.) A levegő vagy vér útján történő átadása, erre a vírusra normális esetben nem jellemző.
A lappangási idő, vagy míg a fertőzés után megjelennek a tünetek, 4-6 hétre nyúlik. A mononucleózisos betegek így hetekig terjeszthetik a fertőzést.
Mivel a vírus gyakran kimutatható egészséges emberek nyálában is, ezért nincs javaslat speciális óvintézkedés vagy elkülönítés alkalmazására. Tény, hogy sok egészséges ember élethosszig képes hordozni, és időszakosan terjeszteni a vírust. Ezek az emberek az elsődleges kiinduló pontjai a vírus emberről emberre történő terjesztésének. Emiatt a vírus átadását majdnem lehetetlen megelőzni.
Az EBV fertőzés diagnózisa
Tünetmentes esetekben a vírus igazolására nincs szükség, csak megbetegedés esetén kerülhet sor a fertőzés kivizsgálására. A klinikai diagnózis alapját a tünetek (láz, torokfájás, megnagyobbodott nyirokcsomók) képezik, figyelembe véve a páciens életkorát. Rendszerint a diagnózis megerősítésére laborvizsgálatokra is szükség van. A mononucleosis infectiosával fertőzött személyek szerológiai eredményei emelkedett fehérvérsejtszámot mutatnak, növekvő százalékos arányban tartalmaznak rendellenes fehérvérsejteket, és pozitív eredményt adnak a mononucleosis tesztre, a gyakori májérintettség esetén májenzimeik mérsékelt emelkedést mutatnak.
A vírusfertőzésnek és a mononucleosis infectiosának nincs kifejezett terápiája, a tünetek kezelésére van lehetőség. Nem létezik ellenszere, nincs lehetőség védőoltás útján történő megelőzésre.
A krónikus EBV fertőzés
Fontos tudni, hogy az EBV vírus okozta mononukleosis infectiosával összefüggő tünetek szinte sosem állnak fenn négy hónapnál tovább. Amikor az ilyen betegség tovább tart, mint hat hónap, akkor azt gyakran krónikus EBV fertőzésnek nevezik.
Ezeknél a pácienseknél azonban a laboreredmények szinte sosem mutatják ki a folyamatos aktív EBV fertőzést. További vizsgálatok javasoltak, hogy kiderítsék, a tünetek a krónikus fáradtság szindróma (CFS) kialakulására utalnak-e. A további vizsgálatok ilyenkor arra is hivatottak, hogy kizárjanak más, krónikus betegségeket.
(WEBBeteg - Magyar Zsuzsanna, újságíró-szerkesztő; Forrás: cdc.gov; Lektorálta: Dr. Lesznyák Judit)
