Tüdőmétely-fertőzés (paragonimiasis)

A tüdőmétely nyers vagy nem megfelelően átsült édesvízi rák fogyasztásával kerülhet a szervezetbe. Milyen tünetek esetén gondoljunk tüdőmétely-fertőzésre? Hogyan kezelhető a fertőzött beteg?

Hol él a tüdőmétely, hol fordulhat elő fertőződés?

A tüdőmételyek a laposférgek (Platyhelminthes) törzsén belül a valódi mételyek osztályába (Trematoda) tartoznak. Kelet- és Dél-Ázsiában a legelterjedtebbek, de Afrikában és Dél-Amerikában is előfordulnak. A kifejlett tüdőmétely vörös színű, kávébab alakú szájnyílása a féreg feji részén, szívókorongja pedig a hasi részén helyezkedik el.

Az emberre a Paragonimus nemzetség kilenc különböző faja jelent veszélyt. A leggyakoribb közülük a tüdőmétely (Paragonimus westermani), a paragonimiasis (endémiás hemoptózis) kórokozója.

Milyen úton juthatnak el az emberig a tüdőmételyek?

Ahhoz, hogy a tüdőmétely kifejlett egyeddé fejlődjön, két köztigazdára van szüksége: az első köztigazdák édesvízi csigák. A lárvák ezek szervezetébe igyekeznek bejutni, hogy ott fejlődhessenek tovább. A második köztigazdáik édesvízi rákok. Végső gazdáik ragadozó állatok, illetve az ember lehet. A kifejlett tüdőmétely körülbelül 18 mm hosszú, 8 mm széles és 3 mm vastag. Többnyire a tüdőben kötőszövetes tokban telepszik meg, de a hasi szervekben és az agyban is megtelepedhet.

A végleges gazdában szaporodó paraziták petéi a légutakon keresztül (pl. nyállal, köhögéssel) vagy széklettel kerülnek a külvilágba. A peték két hét alatt az édesvizekben fejlődnek lárvákká (miracídia), ezek keresik meg az édesvízi csigákat, amikben úgynevezett cercaria lárvákká fejlődnek, majd a rákokon keresztül eljutnak végső gazdáikba.

Hogyan következhet be tüdőmétellyel való fertőződés?

Az ember nyers vagy nem megfelelően átsütött, tüdőmétely lárvával fertőzött édesvízi rák(ok) fogyasztásával fertőződhet meg. Az ily módon bélrendszerbe kerülő és ott az emésztés során kiszabaduló lárvák tovább vándorolnak a tüdőbe vagy más szervekbe.

Ha bejutottak a tüdőbe, különféle tüneteket okoznak: éjszakai izzadást és véres köhögést (haemoptoe). Ezenkívül kialakulhat mellhártyagyulladás (pleuritis), gócos tüdőgyulladás (bronchopneumonia) és kóros hörgőtágulat (bronchiectasia), valamint mellkasi fájdalom, légszomj és láz is jelentkezhet. A tünetek nagyon hasonlóak lehetnek a tuberkulózis tüneteihez.

Ha a féreg a béltraktusba kerül, hasmenést és fájdalmas székelési ingert okoz. Ha a központi idegrendszer, illetve maga az agy az érintett, akkor fejfájás, látászavar, encephalitis (agyvelőgyulladás), meninigits (agyhártyagyulladás) vagy epilepsziás roham alakulhat ki. Ha a métely eljut a gerincvelőbe, bénulást is okozhat. Olykor bőr alatti csomók is kialakulhatnak. Ha a tüdőmétely-fertőzés a szívet érinti, annak halálos kimenetele is lehet.

Hogyan lehet megelőzni a tüdőmétely-fertőzést?

A legbiztosabb módja a tüdőmétely-fertőzés elkerülésének, ha lemondunk a nyers és nem megfelelően átsütött rák fogyasztásáról, és ha rákot eszünk, akkor nagyon odafigyelünk arra, hogy csakis alaposan átfőtt rákhúst fogyasztunk.

Hogyan diagnosztizálható a tüdőmétely-fertőzés?

A köpet és a széklet mikroszkópos vizsgálatával, vérvizsgálattal és röntgenvizsgálattal kimutatható a fertőzés.

Hogyan kezelhető a fertőzés?

A paragonimiasis gyógyszeresen prazikvantel hatóanyagú szerrel kezelhető.

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Onmeda
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó