Mit kell tudni az Ebola-vírusról?
megjelent:
Az Ebola-vírus által okozott vérzéses lázbetegség többnyire Afrikában fordul elő, és a világ egyik legrettegettebb betegsége. A jelenlegi Ebola járvány a WHO legfrissebb jelentése alapján 1229 ember halálát okozta.
Az Ebola-vírus története
| Ebola-láz járvány: az ÁNTSZ tanácsai az érintett térségbe utazóknak és onnan hazatérőknek |
| Jelenleg Guinea, Libéria, Sierra Leone és Nigéria területén van Ebola-járvány. Ez a tájékoztató az Ebola-lázzal kapcsolatos tanácsokkal szolgál azok számára, akik az érintett területre utaznak vagy onnan szándékoznak hazatérni. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy minden más olyan elővigyázatossági intézkedést is szükséges betartani, amelyeket az Országos Epidemiológiai Központ Utazás-egészségügyi és Oltóközpontja javasol az Afrikába utazóknak. Az ÁNTSZ nem javasolja az utazást a járvánnyal érintett országokba. Ebola-láz járvány: az ÁNTSZ tanácsai az érintett térségbe utazóknak és onnan hazatérőknek |
Az Ebolavirus öt speciese (Szudán-, Zaire-, Tai Forest-, Bundibugyo- és Reston ebolavirus) a Filoviridae család Mononegavirales rendjébe tarozó RNS vírusok. Ezek közül a Reston ebolavírus emberekben nem okoz betegséget. A vírus arról az afrikai folyóról kapta a nevét, ahonnan az első megbetegedéseket jelentették 1976-ban, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Azóta folyamatosan észlelnek sporadikus megbetegedéseket. A Zaire vírus főként Közép-Afrikában (Kongó, Gabon), a Szudán vírus Kelet-Afrikában (Szudán, Uganda), a Tai Forest elsősorban Nyugat-Afrikában fordul elő.
Hogyan terjed a vírus?
A vírus embereket, valamint emlősöket (főként majmokat, sertéseket) képes megbetegíteni. A denevérek lehetséges gazdaállat szerepét felveti az a tény, hogy bennük tünetmentesen szaporodik a vírus. Állatról emberre vadászat, valamint a csimpánzok élelemszerzés céljából történő leölése kapcsán terjedhet. Emberről emberre vér és egyéb testnedvek közvetlen kontaktusával, illetve szennyezett tárgyakkal (pl. tű) történő sérülésekkel terjedhet. A halottakkal történő rituális kontaktus is jelentős expozíciónak számít. A betegség heveny szakaszában nyálból, székletből, ondóváladékból, anyatejből, könnyből, orrváladékból is kimutatható a vírus. A legnagyobb kockázatot ezeknek a betegeknek ellátói (családtagok és kórházi személyzet) szenvedik el. A kockázat nagysága a tünetek fellépésével kezdődik, a lappangási idő alatt nem jelentős. A vírus az ondóváladékban hetekig perzisztálhat, mely a gyógyulás után akár 7 héttel is szexuálisan átvihető. Fertőzött várandós nő magzata vertikálisan fertőződhet.
Melyek az Ebola-fertőzés tünetei?
A lappangási idő 2 és 21 nap között van, leggyakrabban 8-10 nap. Influenzaszerű tünetekkel - úgymint fejfájás, láz, izom- és ízületi fájdalom, levertség, hányás, étvágytalanság, megnagyobbodott nyirokcsomók - kezdődik. Hasi fájdalom, hasmenés szintén előfordul. A légúti tünetek mellkasi fájdalomból, nehézlégzésből, nehezített nyelésből, köhögésből, torokfájásból állnak. Gyakori a kötőhártya gyulladás is. A betegség ötödik napján kiütések jelentkeznek főként a törzsön. Ebben az időszakban gyakran figyelhető meg sárgaság is. Ezt követik a vérzéses manifesztációk: a nyálkahártya bevérzések, vérhányás, véres széklet, bőrvérzések. A vérzések az összes eset mintegy harmadában figyelhetők meg. Központi idegrendszeri szövődményként pszichózis, delírium, kóma, görcsök jelentkezhetnek. A betegség második hetében sokk, DIC és sokszervi elégtelenség jöhet létre. A halál általában a 6-16. nap között következik be. A lázas állapot általában egy hétig tart, nem fatális esetekben ekkor kezdődik meg a lassú javulás, mely hetekig tarthat. A gyógyulás fázisában is alakulhatnak ki komplikációk, mint a vándorló ízületi fájdalom, egyoldali látásvesztés, fültőmirigy gyulladás, heregyulladás, hallásvesztés.
Laboratóriumi eltérések kezdetben a fehérvérsejtszám csökkenés, később növekedés. Gyakori az emelkedett májenzimek jelenléte, később a DIC laboratóriumi jelei alakulhatnak ki.
Szükséges óvintézkedések
A filovírusok BSL-4 szintű kórokozók, azaz az egészségügyi és laboratóriumi személyzet nagy fertőzési kockázatnak van kitéve a velük való munka során, ezért megfelelő óvintézkedéseket kell betartani. Szükséges a beteg izolációja. A beteget ellátó és a diagnosztikus mintákkal dolgozó személyzet viseljen egyszer használatos védőruházatot.
A vírus átvitele nagymértékben csökkenthető a kontaktus kerülésével, a betegek izolálásával, kontakt- valamint aeroszol barriert biztosító eszközök használatával és specifikus óvintézkedések betartásával (testváladékok és egyéb fertőzött anyagok fertőtlenítése elimináció előtt).
Hogyan diagnosztizálható?
A diagnózis megállapítása a korai időszakban, azaz pár nappal az első tünetek megjelenését követően, PCR vizsgálattal, specifikus IgM kimutatásával (melyek a tünetek kialakulása után két nappal már megjelenhetnek, és 1-6 hónapig fennállhatnak), vírusizolálással, valamint antigén kimutatással (szérumból, de akár szövetfelülúszóból, vizeletből és torokmosóból is) történhet. A betegség későbbi stádiumában a specifikus IgM és IgG ellenanyagok kimutatása igazolhatja a diagnózist. Ilyen esetekben savópárra is szükség van. Az IgG típusú ellenanyag a fertőzést követő 6-18. napon jelentkezik és évekig perzisztálhat. Elhunyt személyből történő vizsgálatra immunhisztokémia, PCR valamint vírusizolálás használható.
Hogyan kezelhető?
A betegségnek oki terápiája jelenleg nincs. A kezelés tüneti, a folyadék és elektrolit egyensúly, az oxigén szaturáció és vérnyomás fenntartásából, valamint a szövődmények (pl. DIC) kezeléséből áll.
| Hogyan terjedt el az Ebola-járvány 2014-ben? |
| 2014. március 23-án a Guineai Egészségügyi Minisztérium magas lázzal, súlyos hasmenéssel, hányással, valamint magas halálozási rátával (59 százalék) járó járványkitörésről értesítette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO). Az első jelentés 49 érintett személyről szólt. Hogyan terjedt el az Ebola-járvány 2014-ben? |
(WEBBeteg - Dr. Pék Tamás, infektológus)
