A Lyme-kór tünetei

A Lyme-kórt leggyakrabban a klinikai tünetek alapján lehet és kell felismerni. Fontos azonban, hogy a diagnózisnál a tüneteket együttesen értelmezzük, ugyanis nem mindig a Lyme-kór áll a kör alakú bőrpír hátterében, hanem egészen más betegség. Melyek a Lyme-kór klinikai tünetei?

A Lyme-kór jellegzetes tünetei

A kullancscsípést követően legalább 24 órás lappangási idő után kialakuló, fokozatosan növekvő, legalább 3 napja fennálló, legalább 5 cm átmérőjű ovális folt alapján a diagnózis megállapítása nem nehéz. Azonban számtalan bőrgyógyászati kórkép jár kör alakú folttal, ezért néhány esetben nem egyértelmű a diagnózis. Melyek ezek?

1, A Lyme baktérium (Borrelia burgdorferi) naponta 5-10 mm-t képes haladni a bőrben. Az ennél gyorsabban terjedő folt biztosan nem a Lyme-kór tünete. A lappangási idő nélkül keletkező bőrelváltozás lehet közvetlenül a csípés következtében kialakuló irritáció.

2, Gyakori hiba, hogy nem várják meg, amíg a folt eléri az 5 cm-t, annak ellenére, hogy a Lyme-kór lassan kialakuló fertőzés, ezért van idő a diagnózis biztonságos megállapítására. Amennyiben nincs felismert kullancscsípés, a foltnak még ennél is nagyobbnak, 8 cm-esnek kell lennie, és elvárás, hogy legalább 5 napja fennálljon. Fontos, hogy feleslegesen ne alkalmazzon antibiotikumkezelést, ugyanis ez számos szövődménnyel jár. Egyedül a gyermekek arcán a fültől az orr felé vándorló csík formájában megjelenő Lyme-folt esetén nem szabad késlekedni, mert ez arcidegbénulást okozhat. Az arcidegbénulás maradványtünettel gyógyulhat, agyhártyagyulladással járhat, és injekciós kezelést igényel.

3, Elterjedt, hogy a Lyme-folt kokárdaszerű. Ez csak az esetek kisebb részére igaz. Az 5 cm-nél kisebb kokárdás folt többnyire szúnyogcsípés következménye, sohasem a Lyme-kór tünete.

Egyéb klinikai tünetek

Ritka, szinte csak gyermekkorban fordul elő a borrelia lymphocytoma (nyiroksejtes bőrcsomó). Lilás-vörös, tömött tapintatú duzzanat a fülkagylón vagy a fülcimpán, néha az emlőbimbón. Kezelés nélkül sohasem múlik el egy héten belül, és mindig fájdalmatlan, sohasem viszket. Ezek alapján könnyen megkülönböztethető a néha megtévesztésig hasonló reakcióval járó szúnyogcsípéstől.

Ritka, főleg időskorban fordul elő az acrodermatitis chronica atrophicans (végtagi bőrsorvadás). Ez a leginkább idült lefolyású forma, akár 10 éven át is tarthat. A bőr kezdetben mélylila, majd fokozatosan, többnyire foltokban elvékonyodik, ilyenkor már kivilágosodik, áttűnnek alatta az erek. Többnyire az érintett területen (térd, könyök, kéz- és lábfej) az ízületek gyulladtak, gyakran heves idegfájdalom is kíséri. A folyamat mindig aszimmetrikus.

Arcidegbénulás. Főleg gyermekekben gyakori, a szezonban legalább 50 százalékban Lyme-kór okozza, mégis ritkán gondolnak rá az orvosok. A folyadék kifolyik a szájból, a szájzug félrehúzódik, az érintett oldalon a szemhéjat nem lehet lecsukni. Gyakran a fülkagylóban vagy amögött van a kullancscsípés, emiatt többnyire rejtve marad. Amennyiben van felismert kullancscsípés az érintett oldalon, vagy látható (volt) a fül előtt húzódó halványpiros csík, esetleg a fülcimpa duzzanata, illetve a bénulás 2 héten belül kétoldalivá válik, a Lyme-kór diagnózisa kimondható. A fenti kritériumok teljesülése esetén laboratóriumi vizsgálat nélkül is indokolt a vénás antibiotikum (ceftriaxon) adása, és ilyen esetben már a kezelés megkezdésének napján is tünetmentességet lehet elérni, ha a bénulás csak 1-2 napja kezdődött.

Elterjedt, hogy szteroidkezelés (gyulladásgátló hatású mellékvesekéreg-hormon) lerövidíti az arcidegbénulás lefolyását. Ez az esetleges nyereség semmiképpen sem áll arányban a szteroidoknak a fertőzés kiterjedését elősegítő hatásával. A bénult ideg arámmal történő ingerlése és vitaminok szedése haszontalan.

Ízületi gyulladás. A hirtelen kialakuló, egyszerre sok ízületet érintő, akár lázzal is járó, kifejezett gyulladásos laboratóriumi jelekkel kísért ízületi gyulladás biztosan nem a Lyme-kór következménye. A Lyme-kór következtében kialakuló ízületi gyulladás mindig aszimmetrikus, többnyire egyetlen ízületet (leggyakrabban a térdet, könyököt, bokát) érint, néhány hét alatt magától is gyógyul. Kifejezett ízületi duzzanatot okoz, miközben a fájdalom viszonylag enyhe. Néhány hét vagy hónap után ugyanazon vagy egy másik ízületen lép fel a gyulladás.

Ideggyulladás. Vándorló zsibbadások, idegfájdalmak, egy-egy izomcsoport erőtlensége jellemzik. Laboratóriumi vizsgálat nélkül nem lehet diagnosztizálni.

Szívizomgyulladás. A fertőzés utáni hetekben jelentkezik. Alacsony pulzusszámmal jár, az EKG jellegzetes.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lakos András, infektológus, MTA doktora
Kullancsbetegségek Ambulanciája (kullancs.hu)