A lepra (Hansen-betegség)
Már ősidők óta létezik, a keresztes háborúk idején a pestissel karöltve hatalmas méretekben betegített meg embereket, később a fellángolások ritkábbakká váltak. A betegek megbélyegzettekké, kirekesztettekké váltak. Maga a lepra kifejezés is erősen stigmatizáló, emiatt manapság egyre több helyen Hansen-betegségként említik.
Tudta? |
A lepra, régi nevén bélpoklosság, szerzői néven Hansen-betegség egy Európában ritka, krónikus fertőző betegség. |
Kórokozója a Mycobacterium leprae, mely a tbc kórokozójával rokon baktériumfaj. 1873-ban A. Hansen norvég orvos izolálta először. Lappangási ideje változó, hónapoktól akár tíz évig is terjedhet, amíg a tünetek megjelennek. A pontos átviteli mechanizmus nem ismert, leginkább a beteg orrváladékával, illetve sebváladékával terjesztheti a betegséget. Valószínűsíthetően már a lappangási időszak alatt is fertőz, azonban a megfertőződéshez hosszas és szoros érintkezés szükséges. Gyermekek érzékenyebbek, könnyebben kapják el a betegséget.
A lepra típusai és tüneteik
Kétféle típust különböztetünk meg: ismert a tuberculoid típus és a lepromatosus változat.
A tuberculoid leprára jellemző, hogy viszonylag jóindulatú, lassan halad előre. A bőrön foltokat képez és a perifériás idegrendszert károsítja, emiatt a bőr gyakran érzéketlenné válik. Az immunrendszer relatíve jó állapotban van, a teljes gyógyuláshoz általában néhány hónapra van szükség.
A lepromatosus lepra a bőrön, nyálkahártyán, belső szervekben granulomaszerű bőrelváltozásokat okoz, melyek szintén az idegeket is károsítják. A bőrtünetek mellett akár a szemet is érintheti, mely kezeletlen esetben vakságot okozhat. Az orrnyálkahártya érintettsége esetén a folyamat nem áll meg a nyálkahártya szintjén, hanem az orr és az orrsövény porcainak károsításával, akár a környező csontokat is érintheti, ezzel súlyos deformitásokat okozva az arcon. Általános testi és szellemi leépülés jellemző, az életkilátásokat erősen befolyásolja a krónikus sebek elfertőződése, tehát a higiénés körülmények kiemelten fontosak.
A lepra kezelése
A betegség 2-10 évnyi antibiotikumos kezeléssel gyógyítható. Korábban monoterápiát alkalmaztak, azonban ma már kombinációban adják az antibiotikumokat. A kór - bár Európában már szinte egyáltalán nem található meg - világszerte továbbra is milliók betegsége. Elsősorban fejlődő országokban, illetve trópusi környezetben fordul elő, főként rossz szociális és higiénés körülmények között élők körében terjed. Romániában, Dobrudzsában még létezik egy lepraszanatórium.
Hogyan előzhető meg?
Megelőző lehetőségként talán a BCG oltás említhető, mivel a tbc-t okozó baktériummal rokon kórokozóról van szó, a védettség nem teljes, 20-80% között valószínűsítik. A betegség a fejlett társadalmakban már jól kordában tarható, bár a korai felismerés és a torzító bőrelváltozások, hegesedések megelőzése kulcsfontosságú, a beteg életminőségét jelentősen befolyásoló tényezők. Előrehaladott esetekben megkezdve a kezelést a beteg bár meggyógyul, akár laboratórium által igazoltan is, a torzító hegek nem tűnnek el, ezzel akár élete végéig megbélyegezve az illetőt, tehát a korai felismerés és a kezelés mihamarabbi elkezdése kiemelten fontos.
Kapcsolódó Világkampány a lepra legyőzésére
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szimuly Sándor, családorvos