Vírusos hepatitis (fertőző májgyulladás)
frissítve:
A vírusos hepatitis a májgyulladások egyik, fertőzéses eredetű formája. Az akut és krónikus májgyulladást okozó hepatitis vírusok öt gyakori típusa ismert: az A, B, C, D és E. Ezek a vírusok a májbetegségek egyik legnagyobb jelentőségű okozói.
| A vírushepatitis téma cikkei |
|
A vírusos hepatitisek jelentősége
A hepatitis szó maga májgyulladást jelent. Ezt előidézheti autoimmun betegség, alkohol, gyógyszer és más vegyi anyagok által okozott mérgezés, az egyik legfontosabb népegészségügyi problémát azonban világszerte a fertőző májgyulladást kiváltó heparotróp (májkárosító) vírusok, a hepatitis A, B, C, D, E vírusok jelentik.
A hepatitis vírusok különböző módon terjednek, más betegségeket idéznek elő, de közös bennük, hogy alapvetően károsíthatják a máj működését. A máj létfontosságú szerv, alapvető szerepet játszik a méregtelenítésben és az anyagcserében, a májkárosodás ezért gyakran végzetes kimenetelű.
A vírusos hepatitis megbetegedések általános jellemzői
A betegség súlyossága, az influenzaszerű megbetegedéstől egészen a halálos kimenetelű fertőzésig terjedhet, attól függően, hogy a háttérben melyik vírus áll és a beteg hogyan reagál a fertőzésre. A hepatitis A és E akut megbetegedést okozhat, a B, C és D fertőzések akut és krónikus betegséggel is járhatnak.
Az akut fertőzés erőteljesebb tünetekkel jár, de időnként akár spontán módon is gyógyulhat, maradandó károsodások nélkül. Járhat lázzal, ízületi fájdalmakkal, csalánkiütéssel, étvágytalansággal, hányingerrel és hányással, sárgasággal.
A krónikus lefolyás esetén a fertőzés sokáig nem jár jellegzetes tünetekkel, a hepatitis vírusok azonban lappangva roncsolják a májat, májgyulladást idéznek elő, és több évtizedes fennállás alatt olyan mértékű májzsugort okozhatnak, mint az alkohol, az elhízás vagy a többi krónikus májbetegség. Gyakori tünete a sárgaság. A B és C vírussal fertőzöttek esetében májelégtelenség és májrák is kialakulhat, ám korábbi stádiumban a betegség gyógyszeres kezeléssel visszafordítható.
A hepatitis A és E általában a fertőzött személy székletével szennyezett élelmiszerrel vagy vízzel érintkezve terjed. A hepatitis B, C és D a fertőzött személy vérével való érintkezés útján, a hepatitis B és D más testnedvekkel való érintkezés útján is terjedhet.
A hepatitis vírusfertőzéseket a C kivételével életünkben egyszer kaphatjuk csak el, aki átesett a betegségen és meggyógyult, az a továbbiakban védettséget élvez, és nem fertőződhet meg újra.
A hepatitis vírusok típusai röviden
Jelenleg A-tól G-ig terjedően ismertek a hepatitis vírusok, azonban szakemberek szerint a jövőben újabb, májat károsító vírusok felfedezése is lehetséges. A 7 ismert vírus közül az első három (hepatitis A, B és C) a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű, de a D és E vírusok is gyakoriak.
Hepatitis A (HAV) - A hepatitis A vírust lenyelve, szájon át kaphatjuk meg, és a béltraktusból kerül be a májba. Legtöbbször tünetmentes vagy enyhe lefolyású, antivirális kezelés nélkül is gyógyul. Gyermekeknél gyakori, és hamar terjed, mivel elég, ha egy fertőzött nem mos kezet például a mellékhelyiség használata után, vagy a szennyezett vízzel érintkező élelmiszerek elfogyasztásával is elkapható. Sokszor jelentkezik rossz higiénés körülmények között élőknél. A vírus ellen rendelkezésre áll védőoltás.
Hepatitis B (HBV) - A hepatitis B vírus a bőr és a nyálkahártya mikrosérülésein keresztül jut be a szervezetbe. Korábban elsősorban vérrel, vérkészítményekkel terjedt, de a véradókat ma már nagyon szigorúan szűrik, így ennek valószínűsége napjainkban minimális. Szexuális úton is fertőzhet, illetve sok esetben lép fel vénás droghasználóknál. Hazánkban 1999 óta kötelező védőoltást kapnak ellene a 13 éves korú gyermekek. A hepatitis B fertőzés az esetek többségében specifikus kezelés nélkül gyógyul, azonban felnőtteknél 5-10 százalékban krónikus betegséggé alakul át. A krónikus B hepatitis nagyon veszélyes, májzsugort és májrákot okozhat, ám a gyógyszeres kezeléssel megbízhatóan egyensúlyban tartható.
Hepatitis C (HCV) - A hepatitis C szintén vérrel és testnedvekkel terjed, ám jóval gyakrabban, a fertőzésben szenvedők 60-80 százalékánál alakul krónikussá a betegség. A vírusnak ezt a fajtáját fedezték fel legkésőbb, ezért hirtelen, tömegében kerültek elő a betegek, akik akár 30-40 évig tünetmentesen éltek. A hepatitis C ami ellen nincs védőoltás, kezeletlen esetben nagy arányban okoz májzsugort, ám terápiája az elmúlt időszakban gyors fejlődésen esett át. A korábban átlagosan egy évig tartó injekciós interferon-kezelést felváltotta az interferonmentes terápia, ami 12 hét alatt a betegek közel 100 százalékának hozhat gyógyulást, sokkal kevesebb mellékhatással.
Hepatitis D (HDV) - A hepatitis D fertőzés hazánkban ritka, a vírus csak akkor képes szaporodni, ha a B vírus is jelen van a szervezetben. Ha mégis kialakul, gyors lefolyású, súlyos májgyulladást és májzsugort okozó betegség. A hepatitis B elleni oltás a D vírus ellenn is védelmet nyújt.
Hepatitis E (HEV) - A hepatitis E vírus a trópusi területeken gyakori, az emberi továbbfertőzés mellett állatról emberre is terjedhet. Előfordulhat, hogy nem megfelelően átsült vadhúsból, - őz, vaddisznó, szarvas - vagy például májas hurkából kerül át a kórokozó. Az A vírushoz hasonló, általában enyhébb akut tüneteket okozó fertőzés.
| HEPATITIS A VÍRUS | HEPATITIS B VÍRUS | HEPATITIS C VÍRUS | HEPATITIS D VÍRUS | HEPATITIS E VÍRUS | |
| Milyen betegséget okoz | Akut betegséget okoz, krónikus betegség nem fejlődik ki. | Májsejtkárosodás, krónikus gyulladás, májzsugor, tumor alakulhat ki. | Májsejtkárosodás, krónikus gyulladás, májzsugor, tumor alakulhat ki. | Csak hepatitis B vírussal fertőzötteknél okoz májbetegséget | Krónikus betegséget ritkán okoz, állatokról emberre terjedő formája is van. |
| A tünetek megjelenésének időpontja a fertőzés után | 2-7 hét, átlagosan 4 hét. | Akut betegség esetén 6-23 hét, átlagosan 17 hét. Krónikus betegség esetén 5-50 év! | Krónikus betegség esetén 20-50 év! Akut betegség ritka, ekkor 2-25 hét, átlagosan 7-9 hét. | 2-8 hét. | 2-9 hét, átlagosan 60 nap |
| Terjedés módja | Széklettel, szájon keresztül. Fertőzött étellel, vízzel. | Vérrel, testnedvekkel, fertőzött fecskendővel, testékszerek behelyezésekor, tetováláskor. Anyáról gyermekre. Nemi úton. | Fertőzés vérrel és tűvel, testékszerek behelyezésekor, tetováláskor, Ritkán anyáról gyermekére. | Fertőzött vérrel és tűvel, nemi úton. | Széklettel, szájon keresztül. Fertőzött étellel, vízzel. |
| Tünetek | Világos széklet, sötét vizelet, hányinger. Láz, hasi fájdalom, sárgaság. Lehet tünetmentes is. | Leggyakrabban influenzaszerű tünetek. Sötét vizelet, világos széklet, sárgaság, hányinger, láz, de lehet tünetmentes is. | Sokáig teljesen tünetmentes, illetve jellegtelen: fáradékonyság, hasi kellemetlenségek. | Hepatitis B vírus-fertőzéséhez hasonló tünetek. | Hepatitis A vírusfertőzéshez hasonló tünetek. |
| Krónikus betegség kezelése és annak hatékonysága | Nincs. | Interferon vagy direkt vírusellenes szerek. | A betegség kezelésében az alfa-interferonok mellett a vírusszaporodást gátló gyógyszerek jönnek szóba. Várólista alapján elérhetőek Magyarországon a legkorszerűbb direkt vírusellenes terápiák, melyek 95% feletti gyógyulási arányt biztosítanak, akár előrehaladott májbetegségnél is. | Interferon, eredményessége kicsi. | Nem alakul ki. |
| Megelőzés, védőoltások | Lehetséges. | Lehetséges, ma kötelező oltás 13 éves korban. | Nincs védőoltás. | Hepatitis B elleni oltással a hepatitis D is megelőzhető. | Nincs védőoltás hazánkban. |
| Veszélyeztetettek | Fertőzött egyének családtagjai. Fertőzött vidékre utazók. | Fertőzött anya újszülöttje, szexuális partnerek. Intravénás droghasználók, egészségügyi dolgozók dializált betegek. | Vért vagy vérkészítményt kaptak 1993 előtt. Egészségügyi dolgozók, dializáltak, Intravénás droghasználók. | Intravénás droghasználók, hepatitis B vírussal fertőzöttek szexuális partnerei. | Fertőzött területre utazók, terhesek. |
WEBBeteg összeállítás
Felhasznált források: Debreceni Egyetem, Májbetegekért Alapítvány, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda
