Harc a baktériumok ellen
megjelent:
A baktériumok csak néhány mikrométer átmérőjű egysejtű élőlények, mégis ha a betegséget okozó fajtáik megtámadják a szervezetünket, súlyos, kezelés nélkül akár halálos betegségeket is tudnak okozni.
Fontos leszögezni, hogy nem minden baktérium okoz betegséget. Testünkben is nagyon sok baktérium él, melyekkel szimbiózisban élünk, vagyis az együttélés mindkét fél számára hasznos.
Ilyenek például a bélbaktériumok, melyek bizonyos ételek feldolgozásában vannak segítségünkre, sőt egyes gyógyszerek hatása vagy vitaminok felszívódása nem jöhetne létre a közreműködésük nélkül. Ezeket a baktériumokat apatogéneknek hívjuk, ami azt jelenti, hogy ép immunrendszerű embereken nem okoznak megbetegedéseket.
A patogén baktériumok azonban testünkbe jutva különböző betegségeket okozhatnak egészséges immunrendszerű embereken is.
Antibiotikumoknak nevezzük azokat a gyógyszereket, melyek élő mikroorganizmusok, jelen esetben baktériumok ellen alkalmazhatók. Az antibiotikumok kifejlesztése során, a baktériumok és az emberi sejtek közötti jelentős működésbeli különbségek alapján, a kémikusok olyan hatásmódú szereket próbálnak előállítani, melyek leginkább a baktériumsejtre vannak hatással, az emberi sejtekre pedig kevésbé, ezzel csökkentve a káros hatásokat.
A baktériumsejtek egy úgynevezett sejtfallal vannak körülvéve, melyek különböző cukormolekulák kapcsolódásával jönnek létre. A penicillinek és az ezzel rokon antibiotikumok (cefalosporinok) hatásmechanizmusa abban áll, hogy a baktériumok sejtfal-építő enzimjét megbénítják, és nem jön létre a sejtfal. Így a baktériumok sejtfal hiányában elpusztulnak, mivel nem védi őket semmi a külvilággal szemben.
A baktériumok evolúciója - a fejlődés nem állhat meg
A baktériumoknál azonban mutáció során kifejlődött egy olyan enzim, mely képes a penicillinek elbontására, ezáltal egyes fertőzésre hiába adunk penicillint, az nem fog hatni. Ezt nevezzük egy antibiotikummal szembeni ellenálló képességnek. A tudósok azonban már rég válaszoltak a baktériumoknak ezen támadására, és előállították a penicillinbontó enzim gátlószerét, jelenleg ilyen kombinált készítményeket alkalmaznak szívesebben az orvosok.
A penicillinek és a cefalosporinok elpusztítják a baktériumokat, az ilyen antibiotikumokat baktericidnek nevezik. Léteznek olyan antibiotikumok is (bakteriosztatikus antibiotikumok), melyek, csak a baktériumok szaporodását állítják le, így azok nem tudnak osztódni, és azzal a kevés baktériummal már szervezetünk immunrendszere is el tud bánni. Ezt a típust azonban csak akkor szabad bevetni, ha nem túl gyenge a védekező rendszerünk, különben azt a kevés baktériumot sem képes eltávolítani.
A bakteriosztatikus antibiotikumok egyik csoportjának hatásmódja abban áll, hogy a baktérium DNS összeállásához szükséges építőkövek, a nukleinsavak előállításának különböző lépéseit gátolják, így a baktérium ebből következően nem tud szaporodni. Vannak olyan antibiotikumok, melyek a DNS funkciójához szükséges megfelelő szerkezetbe való felcsavarodását gátolják, így az működésképtelenné válik.
Az antibiotikumok további csoportjai úgy fejtik ki a hatásukat, hogy a baktériumok fehérjeszintézisét gátolják különböző pontokon. Ezen antibiotikumok kifejlesztésénél is azt használják ki a tudósok, hogy a baktériumok fehérjeszintetizáló egységei felépítésükben különböznek az ember fehérjeszintetizáló egységeitől, így az antibiotikum csak a baktériumot támadja meg.
A makacsul ellenálló baktériumok
A baktériumok kis csoportjai, azonban az összes eddig felsorolt gyógyszercsoporttal szemben megtalálták a védekezés módját. Manapság egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem hat rájuk egy antibiotikum, ez főleg kórházakban van így, ahol több antibiotikummal szemben is ellenálló baktériumtörzsek fordulnak elő.
Egyes baktériumok például olyan pumpaszerű védekező mechanizmust hoztak létre, mely egyszerűen kipumpálja a sejtjükből a gyógyszert, így az nem tudja kifejteni hatását.
A tudósok erre válaszolván már azon fáradoznak, hogy kifejlesszék azt a szert, mely gátolni tudja a pumpa működését.
A fenti példákból is látszik, hogy az antibiotikumkutatásnak soha nem szabad leállnia, mert ezek az egyszerű kis lények mindig megtalálják a módját, hogy rezisztenssé váljanak az addig jól bevált szerekre. A sors furcsa fintora azonban, hogy manapság, ahogy az egyre újabb antibiotikumok ellen is megtanulnak védekezni a baktériumok, úgy az idő múlásával "elfeledkeznek" a régi szerekről, így azok újra hatásossá válnak velük szemben, ezzel is új fegyvereket adva az orvosok kezébe.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
