Tudnivalók a rózsahimlőről (rubeola)

A rubeola egy könnyen terjedő, igen fertőző betegség, mely a test egész felületén megjelenő kiütésekkel és különböző súlyosságú szövődményekkel jár. A jellegzetes bőrtünetek alapján rózsahimlő néven is ismert. A betegség ellen kötelező kombinált védőoltás, az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) nyújt védelmet.

Hogyan alakul ki?

A rubeolát vírus okozza, így cseppfertőzéssel, azaz a fertőzött személy köhögésével, tüsszentésével terjed, de elkapható úgy is, ha a fertőzött beteg után használjuk annak poharát, evőeszközét.

A vírus már 4 nappal a kiütések megjelenése előtt és még 1 héttel a kiütések megjelenése után is fertőz. Leginkább akkor terjed, mikor a beteg még nem is tudja magáról, hogy fertőzött.

A betegség átvészelése életreszóló védettséget biztosít. Ha egyszer volt már rubeolás, akkor többé nem kapja el újra, egész életére immunitást szerez ellene.

Mik a rózsahimlő tünetei?

A rubeola első tünetei a megfázás tüneteihez hasonlítanak: láz, orrfolyás, tüsszögés, torokfájás és köhögés. A nyaki nyirokcsomók megduzzadhatnak, a beteg gyakran nagyon fáradt, kötőhártya-gyulladás is jelentkezhet.

Mikor ezek a tünetek múlni kezdenek, akkor jelennek meg az élénk, inkább rózsaszínű foltok, kiütések az arcon, majd az egész testen. A betegség tünetei felnőtteknél gyakran súlyosabbak, mint gyermekek esetében.

Általában 14-21 nappal azután jelennek meg a tünetek, hogy a beteg egy fertőzött személy közelében tartózkodott, a tünetek megjelenéséig eltelt időt inkubációs időszaknak nevezik.

Kezelési lehetőségek

Jelenleg nincs orvosság a betegség kezelésére, a tünetek általában 1-2 héten belül elmúlnak. Ugyanakkor az orvos az alábbiakat javasolhatja:

• fájdalomcsillapító és lázcsillapító gyógyszerek az izomfájdalmak csillapítására, a beteg rossz közérzete esetén lázcsillapításra
• ágynyugalom, pihenés
• bőséges folyadékfogyasztás
• párásítás a köhögés és torokfájás csillapítására

Lehetnek szövődményei a rubeolának?

Gyermekkorban ritkák a szövődmények, azonban fontos a kötelező oltás beadatása, mivel a betegség olyan életveszélyes következményekkel is járhat, mint a tüdőgyulladás vagy encephalitis (agyvelőgyulladás). További komplikációk közé tartozik a:

• fülek fertőzéses megbetegedése
• hörgőgyulladás
• ízületi gyulladás
• szívizomgyulladás, szívbelhártya-gyulladás
• a vérlemezkék számának csökkenése
• lépmegnagyobbodás, májmegnagyobbodás, májgyulladás
• vetélés vagy koraszülés, fejlődési rendellenesség (várandósság idején lezajlott megbetegedés esetén)

Terhesség és rubeolafertőzés

A rózsahimlő legnagyobb kockázata a terhes nőket érinti. Amennyiben (az egyébként szeronegatív, azaz védettséget nem szerzett) terhes anya fertőzése az első 8 hét alatt zajlik le, kifejezetten magas arányban várható a magzat súlyos károsodása. Ebben az időszakban az embriók 90%-a fejlődési következményeket szenved el a fertőzéstől. A terhesség második szakaszában (12-24 hét) 30% körüli arányra csökken a magzat károsodásának valószínűsége, azonban még ez a szám is jelentős.

A vírus súlyosan beavatkozik a magzat szervi és idegrendszeri fejlődésébe, és a méhen belüli fertőzés szív, szem, és egyéb idegrendszeri (pl. hallás) károsodásokkal jár. A veleszületett rubeolafertőzés a kialakult szövődményekkel Gregg-szindróma néven ismert.

A 4. hét környékén történt fertőződés szinte kivétel nélkül a szindróma összetett tüneteivel jár. A későbbi időszakban történt átvészelés koraszüléshez, spontán abortuszhoz, siketséghez, kis születési súllyal történő világra jövetelhez, súlyos mikrokefáliához vezethet.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a terhesgondozás során végzett rubeola vizsgálatok jelentőségét! A koraterhesség során elengedhetetlenül fontos tisztázni, részesült-e az édesanya a megfelelő vakcinációban, rendelkezik-e védő ellenanyagokkal a vírusfertőzés ellen (IgG antitest oltástól vagy átvészeléstől).

Megelőzés

A kötelező védőoltás, melyet a gyerekek 15 hónapos korban kapnak, majd 11 éves korban emlékeztető oltásként ismételten, véd a betegség ellen. Ha Ön felnőttként még nem kapott oltást, és nincs védettsége a betegség ellen, kérheti a vakcinát háziorvosától. Az állapotos édesanya oltása - a védőoltás aktív vírustartalma miatt - a magzat védelmének érdekében már ellenjavallt!

Korábban elterjedt módszer volt a leánygyermekek "szándékos" fertőzése. Amennyiben rózsahimlő gyanú merült fel környezetükben, inkább forszírozták a beteg gyermekkel történő érintkezést, hogy a leánygyermek termékeny korára védetté váljon a vírusfertőzéssel szemben. Napjainkban már a kismamák komoly és körültekintő szerológiai vizsgálatai nyújtanak támaszt a fertőzés lehetőségének követésére.

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; webMD és Healthline alapján
Aktualizálta: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus