HIV: Hatékonyabb és gyorsabb lehet a gyógyulás a gombaellenes szerrel
megjelent:
A HIV-fertőzött betegek másodlagos fertőzésének kezelésében is segíthet a Debreceni Egyetem számos kutatócsoportja által tanulmányozott gombaellenes szer, amely a Penicillium chrysogenum gomba által termelt fehérje. Jótékony gombával a különböző fertőző gombafajok ellen?
A Debreceni Egyetem Élettani Intézetének tudományos főmunkatársa, dr. Szentesi Péter és az általa vezetett kutatócsoport a kétezres évek elején ismerkedett meg közelebbről a Penicillin gombafajta által termelt kis molekulatömegű fehérjével, amelyet nemzetközileg PAF-nak nevezett el az osztrák munkacsoport. Először ők kezdtek el foglalkozni a szerrel.
Itthon dr. Pócsi István, a Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék professzora és munkacsoportja tanulmányozta először a fehérjét külföldi és hazai együttműködő partnereikkel közösen, majd később bekapcsolódott a munkába dr. Szentesi Péter munkacsoportja is.
Ha legyengül az immunrendszer... |
| A különböző gombafajok leginkább azokat a szervezeteket támadják meg, ahol nem megfelelően működik az immunrendszer, így főként az Aspergillus gomba által okozott tüdőbetegségben szenvedőknél, a HIV-fertőzött betegeknél a másodlagos fertőzések esetében, valamint a szervátültetésen átesett betegek számára jelenthet megoldást a készítmény. Emellett más fertőző gombabetegségek, így például a hüvely-, köröm-, bőrgombásodás gyógyításában is hatékony lehet, sőt, a mezőgazdaság és az állattenyésztés területén is alkalmazhatóvá válhatna. Mit érdemes tudni a HIV-ről? |
„Arra voltunk kíváncsiak, hogy számos fertőző gombafajta ellen hatásos-e a fehérje, azaz gátolja-e a növekedésüket laboratóriumi körülmények között?” – emlékszik vissza a kezdetekre dr. Szentesi Péter. A pozitív válaszokat megkapták, a további feladatok között volt például az, hogy kiderítsék, extrém körülmények között (például nagy nyomás alatt, savas és lúgos környezetben) megtartja-e a szerkezetét a fehérje? Dr. Batta Gyula, a Szerves Kémia Tanszék professzora és munkatársai megmutatták, hogy a szer extrém körülmények között is stabil marad, megtartja szerkezetét, azaz elméletileg alkalmazhatóvá válik, mint gyógyszer alapanyag, és így a későbbiekben megoldást jelenthet a gombák okozta betegségek kezelésében.
„Ahhoz, hogy egy potenciális szer bekerülhessen az orvosi gyakorlatba, számos további kísérletre, tesztelésre van szükség, ezek kezdeti részét az Élettani Intézet végezte, bevonva több munkacsoportot. A biztonságossági tesztelés során először izolált sejteken és sejttenyészeteken vizsgáltuk a PAF hatását. Bebizonyítottuk, hogy a szer különböző koncentrációban alkalmazva sem agysejteken, sem izomsejteken, sem pedig immunsejteken nem okoz semmiféle elváltozást, negatív hatást. Ez volt az első komoly eredmény, amelyet 2005-ben publikáltunk nemzetközi tudományos lapban.”
Versenyfutás a természettel |
| Új gombaellenes szerek bevezetésére nagy szükség van a gyógyászatban, mert a gombák gyorsan ellenállóvá válnak az ellenanyagokra, mutációkkal újabb gombafajokat hoznak létre, így immunissá válnak az addig alkalmazott szerekre. Ráadásul a toxikus mellékhatások miatt a jelenleg használt készítmények nem alkalmazhatóak nagy dózisban, emiatt pedig hosszú a gyógyulási időszak. Dr. Szentesi Pétertől megtudtuk: nemzetközi kutatócsoportok már foglalkoznak a kérdéssel, szintetikus analógokat állítanak elő, amelyek eltérnek az eredeti fehérjétől, így egy esetleges új gombamutáció esetén is hatékonynak bizonyulhatnak. A PAF ezen változatait mi is vizsgálni szeretnénk a közeljövőben – tette hozzá a kutató. |
Itt kapcsolódott be a kutatásokba, PhD-hallgatóként Palicz Zoltán, aki 2010-től kezdte el az élő egereken végzett rövid és hosszú távú biztonságossági kísérleteket. Modellezve a tüdőbetegséget – ebben az esetben az Aspergillus gombák spórái a légutakon át jutnak be a tüdőbe, ahol gócot hoznak létre, kezelés hiányában pedig növekednek, csökkentve a légzési felületet, valamint terjednek, így áttétek alakulhatnak ki az agyban, a vesében, a májban –, orron át adagolta be az egérbe a szert, majd injektálta hasfalba, valamint krémbe keverte, és így juttatta be a bőrbe, mint egy bőrgomba elleni készítményt.
„Egyik alkalmazási mód esetében sem találtunk toxikus, mérgező hatást, nem jelentek meg gyulladások a bőrön, nem találtunk mérgezésre utaló jeleket a véráramban, a tüdőben sem volt negatív változás, sem rövid, sem hosszú távon, sem pedig nagyobb mennyiségben adagolva a szert. Ráadásul kiderült, hogy a fehérje a tüdőbe juttatva több órán keresztül megtartja gombaellenes hatását” – számolt be a részletekről a tudományos főmunkatárs. A PhD-hallgató az egereken végzett kísérletek eredményeit 2013-ban tudományos lapban publikálta.
A következő időszakban a legyengített immunrendszerű, Aspergillus gomba által fertőzött egereken végeztek teszteket, és kiderült, hogy a PAF csökkentette a tüdejükben jelenlévő gomba mennyiségét.
| Aspergillus gomba spórájával fertőzött egér tüdejének metszeti képe. A lenti területen jól látszik a gombafonalak által képzett kóros góc. |
 (Forrás: dr. Szentesi Péter, DE) |
| Aspergillus gomba spórájával fertőzött és PAF-al kezelt egér tüdejének metszeti képe. Még látszik néhány gombafonal, de a kóros góc eltűnt. |
 (Forrás: dr. Szentesi Péter, DE) |
A fehérje kombinálva más gombaölő szerekkel tehát képes leküzdeni a tüdőben az Aspergillus gomba által okozott betegséget, legalábbis egérkísérletekben. Ezt az eredményt ez év novemberében közölték szintén egy nemzetközi tudományos folyóiratban.
"Az eredmények megerősítik annak lehetőségét, hogy a PAF-ot további vizsgálatok után a humán gyógyászatban is bevezethessék, mert kombinálva, nagyobb mennyiségben is adagolható, felgyorsítva ezzel a gyógyulást” – hangsúlyozza dr. Szentesi Péter, aki munkatársaival a következő kísérleti fázisban a különböző és szintén sok betegeket érintő gombás bőrbetegségekben vizsgálja a fehérje hatását.
Felmerült a kérdés, hogy a várandós nők esetében is használható lehet-e a fehérje, hiszen az esetükben vigyázni kell a magzat egészségére is. Ezzel kapcsolatban a kutató azt mondta, vemhes egereken még nem végeztek kísérleteket, de nem vetik el a felvetést.
Közös munka, közös siker
Dr. Szentesi Péter több munkatársának is megköszönte kitartó munkáját, hiszen ez egy közös siker. Nem mellékesen tisztán debreceni munka, hiszen az egyetem több intézete, munkacsoportja, valamint a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Patológiai Osztályának csapata, dr. Kovács Ilona vezetésével is segítette a munkát.
A feladatok döntő többségét tanítványa, dr. Palicz Zoltán végezte, aki most készül doktori disszertációjára a két tudományos cikk alapján. Ezekben a biztonságossági, illetve a hatásossági kísérleteket publikálták – tette hozzá dr. Szentesi Péter, aki jelenleg egy másik PhD-hallgatót keres, így jövőre folytathatják a munkát, immár a többi betegségcsoportra koncentrálva. Kiderülhet, hogy a PAF más gombafajok által okozott betegségek esetében is hatásos lehet. Azt is kiderítik, hogy mely gombafaj fertőzése a leggyakoribb az egyes betegcsoportokban, így a HIV-fertőzötteknél vagy a transzplantáción átesetteknél.
A hatásossági kísérletek eredményeit a nemzetközileg elismert Nature-lapcsaládhoz tartozó Emerging Microbes & Infections című kiadványban jelentették meg.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró
