Tanácsok, ha kanyarójárvány által érintett területre utazik

Az elmúlt években Európa több országában is jelentettek kanyarójárványokat, de mivel ezek nem közvetlen szomszédságban voltak hazánkkal, kevésbé keltették fel a közvélemény és a járványügyi szakemberek érdeklődését.

A kanyaró vírusos fertőző betegség, mely igen könnyen terjed egyik emberről a másikra cseppfertőzéssel. 9-10 napos lappangási idő után láz, köhögés, hurut és kötőhártya-gyulladás a kezdeti tünetek. Pár nap múlva a fül mögött, majd az arcon és az egész testen végigvonuló kiütések lépnek fel. A kiütések élénkvörösek, majd barnás színre változnak.

Kinek javasolt kanyaró elleni védőoltás járványos területre utazás előtt?

Akik Romániába, olyan családokhoz utaznak, ahol kisgyermekek vannak, előzetesen érdeklődjenek, hogy a családban előfordult-e kanyarós megbetegedés a közelmúltban. Hasonlóan a „Határok nélkül” iskolai program keretében Erdélybe utazóknak is előzetes tájékozódás javasolt.

Ha ismert a kanyaró veszélye:

• 15 hónapos kor alattiaknak nem javasolt az utazás. Ha halaszthatatlan az utazás, előre lehet hozni a 15 hónapos korban esedékes oltást. Ha 9-12 hónapos kor között történik az első MMR oltás, ezt 15 hónapos korban meg kell ismételni. A védőoltás előre hozásával kapcsolatban keresse fel a gyermek háziorvosát, és kövesse az orvos utasításait!

• Az 1978 után születettek a hazai előírások szerint csaknem kivétel nélkül két oltásban részesültek, mert 1989-ben, amikor az újraoltást bevezették, ők már 11 évesek voltak. Ezért esetükben nem szükséges újabb oltás.

• Az 1969 és 1978 között születetteket a hazai előírások szerint legalább egy védőoltásban kellett részesíteni. Az e korcsoportba tarozók akkor oltandók, ha magas a fertőződés kockázata (pl. ismerten kanyarós beteg van a környezetben, gyakran tervez utazást Romániába).

• Az 1969 előtt született személyek döntő többsége természetes átvészeltség révén védett a kanyaróval szemben. Ha az utazó biztos abban, hogy nem volt kanyarós és kéri a védőoltást, akkor javasolt beoltani.

A fertőződés kockázatát egyéb módon is lehet csökkenteni: kerülendő a zsúfolt helyek látogatása [bevásárlóközpont, több helyről összesereglő családi találkozók (keresztelő, locsolkodás, stb.)], illetve javasolt a légúti és kézhigiénés szabályok betartása.

Fontos továbbá, hogy lázas, légúti tünetek jelentkezése esetén maradjanak otthon, ne menjenek közösségbe, hogy ne fertőzhessenek meg másokat.

Kinek nem javasolt az utazás?

• Az 1969 előtt született, kanyarón át nem esett immunhiányos állapotú személyeknek (daganatos betegség miatt kezeltek, transzplantáltak, biológiai terápiás kezelés alatt álló személyek, amennyiben védettségük nem tisztázott);

• Várandósok számára, akik nem rendelkeznek két védőoltással;

• 15 hónaposnál fiatalabbak, akiknél már nincs idő a védőoltás beadására (legalább egy hónap az utazás előtt).

Hol lehet az oltást kérni?

Az oltóanyagot a háziorvos vényre felírhatja, mely ezt követően a gyógyszertárban kiváltható. Ez esetben az oltóanyagot a háziorvos adja be.

Kanyaró elleni védőoltás az utazókat ellátó oltóhelyeken valamint az OEK Utazás- egészségügyi és Oltóközpontjában is kérhető.

A kanyaró elleni oltásról

Háromkomponensű oltóanyag van jelenleg forgalomban, ami a kanyarón kívül a rubeola és a mumpsz betegség elleni gyengített vírusokat is tartalmazza. Az oltás után a 8-28 nap között oltási betegség léphet fel. Az oltás nem adható 9 hónapos kor alattiaknak, várandósoknak és immunhiányosoknak. A védettség kialakulásához az oltás beadásától számítva 14 nap szükséges.

Aki 1969 előtt született, az a magyarországi oltási rend szerint még nem kapott életkorhoz kötött kötelező, kanyaró elleni oltást. Ha már átesett a betegségen, életre szóló védettsége van. Az 1989/1990-es tanévben vezették be a 6. osztályba járó gyermekek (általában 11 évesek) emlékeztető oltását, azaz aki 1978-ban született, már két oltást kapott. Az első oltást követően az oltottak 93-94 százaléka, a második után az oltottak 97-99 százaléka védett.

(Országos Epidemiológiai Központ)