A tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis) tünetei és kezelése

A tonsillitis follicularis, vagyis tüszős mandulagyulladás a torokmandulák baktérium által okozott fertőzéses megbetegedése, amely általában együtt jár a felső légút egyéb részeinek gyulladásával. A tüszős mandulagyulladás hároméves kor feletti gyermekekben és fiatal felnőttekben fordul elő leggyakrabban.

A torokmandulák gyulladását felnőttek esetében 90 százalékban, gyermekeknél (5 éves kor felett) 60-70 százalékban vírusok okozzák. Ezen esetek nagy részében nem derül ki, hogy a számos felső légúti kórokozó közül melyik áll a háttérben. A mandulagyulladás kisebb, de annál fontosabb hányadát okozzák baktériumok, ezek közül is a leggyakrabban a Streptococcus pyogenes.

Miről ismerhető fel a tüszős mandulagyulladás?

A heveny mandulagyulladásra jellemző a 2-6 napos lappangási időszak utáni hirtelen kezdet, amely lázzal, hidegrázással jár. A láz kezeletlen esetben 3-5 napig, míg antibiotikum szedése esetén 1-2 napig tart. A torokfájdalom jelentős mértékű, amely jellemzően nehezíti a nyelést, a beszédet és gyakran sugárzik a fülbe is.

A lágyszájpad és a hátsó garatfal vörös, a mandulák megduzzadnak, majd fehéres-sárgás pontocskák jelennek meg rajtuk, amelyek nagyobb foltokká folyhatnak össze, esetenként a teljes mandulát fedő, egybefüggő lepedék alakul ki. A nyelv is eleinte fehér, lepedékes, később a lepedék leválása után málnára emlékeztető küllemet ölthet (málnanyelv). A nyaki nyirokcsomók rendszerint fájdalmasan megnagyobbodnak a betegség ideje alatt.

Fontos megemlíteni, hogy kisgyermekek esetében a tünetek között szerepelhet még hányinger, hányás, hasfájás is, ami vakbélgyulladás gyanúját keltheti.

A vírusok által okozott mandulagyulladástól eltérően a betegség bakteriális formáját nem kíséri orrfolyás, köhögés vagy kötőhártya-gyulladás.

A kivizsgálásról

Az orvos a kórismét a tünetek alapján állítja fel. A laboratóriumi vizsgálatok, a gyulladásos paraméterek (fehérvérsejtszám, emelkedett vérsüllyedés, illetve CRP) kórosan emelkedett értékei baktérium okozta gyulladást igazolnak. Kérdéses esetben a kórokozót Streptococcus antigén gyorsteszt és torokváladék-mintából való tenyésztés segítségével azonosítják.

Nagyon fontos a nembakteriális eredetű mandula- és torokgyulladás elkülönítése a tüszős mandulagyulladástól, mivel utóbbi egyik súlyos szövődményére, a reumás láz lehetőségére napjainkban is gondolni kell.

A tüszős mandulagyulladás kezelése

A tüszős mandulagyulladás kezelése 10 napi antibiotikum (ampicillin vagy amoxicillin, esetleg erythromycin) szedésből áll. Mint minden antibiotikumterápia esetén, az előírt gyógyszermennyiséget végig kell szedni a visszaesés megelőzése érdekében. Célszerű minél előbb megkezdeni a kezelést, mert amellett, hogy a tünetek hamarabbi enyhülését eredményezi, a fertőzőképességet is megszünteti egy nap után.

A mandula műtéti eltávolítása visszatérő, krónikussá váló gyulladás esetén szükséges.

A tüszős mandulagyulladás szövődményei

A kezelés elmaradása esetén mind helyi (tályog), mind teljes szervezetet érintő szövődmények (reumás láz, toxikus sokk szindróma, szepszis stb.) léphetnek fel.

A nem kezelt tonsillitis következtében egyik legsúlyosabb szövődménye a reumás láz. Ennek során a Streptococcus-fertőzés gyulladást és károsodást idézhet elő a szívben, rövid ideig tartó ízületi fájdalommal és duzzanattal jelentkezik, később carditis (szívgyulladás) vagy akaratlan mozgási rendellenesség (chorea) lép fel az agy gyulladása miatt. Bőrkiütések vagy bőrcsomók szintén előfordulhatnak. Bár a Streptococcus-fertőzés igen gyakran okoz torokgyulladást iskoláskorú gyermekeknél, szerencsére nem mindegyiküknél alakul ki reumás láz.

A tüszős mandulagyulladás egyik legsúlyosabb következménye a garattályog. A garatban kialakult tályogokat sok esetben megelőzi a garatgyulladás vagy mandulagyulladás, de egyre gyakrabban találkozhatunk olyan esetekkel, amikor a tályog szinte minden előzmény nélkül alakult ki. Ilyenkor a rossz szájhigiénia, fogászati góc vagy egyéb sérülés hajlamosító tényezőként szerepelhet. Jellegzetessége az erős, sokszor egyoldali túlsúlyú torokfájdalom, szájzár és gombócos beszéd.

Ezek miatt nagyon fontos, hogy mindig időben forduljunk orvoshoz, hogyha mandulagyulladásra utaló tüneteink vannak, hogy időben megtörténhessen a diagnosztika, és a helyes terápia, hogy a szövődmények kialakulásának esélyeit minimalizáljuk. A szövődményes vesebetegség (poststreptococcalis glomerulonephritis) az antibiotikum-terápia ellenére is létrejöhet, viszont a reumás láz kialakulásának kockázata még akkor sem nő, ha az antibiotikum szedését csak napokkal a tünetek megjelenését követően kezdik el.

Bővebben A mandulagyulladásos beteg ápolásáról itt írtunk részletesen

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Árki Ildikó háziorvos; Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos