Az agyhártyagyulladás veszélye különböző életkorokban

Az agy állományát fedő kemény és lágy agyhártyák baktériumok, gombák, paraziták, vírusok okozta vagy éppen steril gyulladása életet veszélyeztető állapot, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Erre a rendkívül súlyos betegségre különösképpen felhívja a figyelmet az a tény, hogy nem csupán legyengült immunrendszerűek, kisgyermekek és idősek körében szedi napokon belül áldozatait, hanem teljesen egészséges, életerős fiatal felnőttek között is.

Az agyhártyagyulladás leggyakoribb kiváltó okai vírusok

Az agyhártyagyulladást okozó vírusok meghatározására – diagnosztikai nehézségek miatt – gyakran nem kerül sor. Ezeknek az eseteknek a legnagyobb részében az agyállomány is érintett. A kórokozók elsősorban enterovírusok (főleg echo-Coxsackie-, pilovírusok), de arbovírusok, alphavírusok, lymphocytáschoriomeningitis vírus is előfordulhatnak.

A paraziták okozta kórképek közül a Naegleriafowleri jelentősége abban áll, hogy gyakran okoz megbetegedést egyébként egészséges, fiatal, sportoló felnőttek körében. A fertőzés forrása a természetes vizekben élő amőba, ritkábban pedig orrmosó folyadék lehet. A klinikai lefolyást a necrotizáló gyulladás jellemzi.

Szintén parazitás kórkép, elsősorban azonban immunológiailag károsodott egyéneket érint az Acanthamoeba fertőzés okozta granulomatosus kórkép. Ez azt jelenti, hogy az agyhártyák felszínén kórokozókból, immunsejtekből és elhalt hámsejtekből álló mikroszkópos vagy szabad szemmel is látható csomók jelennek meg. Ez az állapot gyakran válik tartóssá.

Ugyancsak legyengült immunrendszerű betegeket érinthetnek az agyhártyák gombás fertőzései, mint a jellegzetes földrajzi eloszlást mutató Coccidioidesimmitis, a Cryptococcusneoformans és a Candida albicans.

Az agyhártyagyulladás legtöbbször azonosított és leginkább megelőzhető kórokozói a baktériumok. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mit tehetünk a különböző életkorokban ezek elkerülésére.

Ezt olvasta már?Kullancs terjesztette betegségek és tüneteik

Újszülöttek, csecsemők

Már a szülőcsatornában fertőződhetnek a kisbabák bizonyos agyhártyagyulladást okozó baktériumokkal, és ennek súlyos fejlődési rendellenességek lehetnek a következményei. Az egyik leggyakoribb ilyen hüvelyi kórokozó a Streptococcus Agalactiae, amelyre a harmincnegyedik terhességi héten szűrik az anyákat és fertőzöttség esetén Penicillin profilaxisban részesítik őket a szülés során, így sikerült nagymértékben visszaszorítani a fertőzés miatt fogyatékkal felnövő gyerekek számát. Ma is vannak azonban olyan nemi úton terjedő baktériumok, amikre a kötelező szűrés nem vonatkozik, mégis hasonlóan súlyos következményekkel járhatnak a magzatra nézve anélkül, hogy az anyában komoly tüneteket okoznának. Ilyenek például a MycoplasmaGenitalium, - Homis és az Ureaplasmaurealiticum.

Ebben az életkorban jellemző az Escherichia Coli úgynevezett K1 típusú tokkal rendelkező törzseivel, illetve egyéb bélbaktériumokkal való fertőződés is. Az újszülöttek az egyik fő rizikócsoportja a manapság oly sok problémát okozó és gyakran emlegetett Listeriamonocytogenes fertőzésnek. Ez a baktérium élelmiszerek útján kerül a szervezetbe és a még fejletlen immunrendszerrel rendelkező kisgyermekekben súlyos agyhártyagyulladást okozhat. Éppen ezért kerülendő a kisbabák, a terhes és a szoptató nők körében a nyers tej, a lágy sajtok, a nem ellenőrzött felvágottak és a nem kellően hőkezelt fagyasztott élelmiszerek fogyasztása. A Listeria ugyanis a hűtőszekrényben is könnyedén túlél és szaporodik.

Korábban a 4-6 hónapos (az anyatejjel kapott immunitás elvesztése),illetve a 4-6 éves (a saját immunrendszer fejletlensége) korosztályban áldozatait szedő Haemophilusinfluenzae (nem azonos az influenza kórokozójával!) b típusú tokkal rendelkező törzseit a védőoltásoknak köszönhetően napjainkra sikerült visszaszorítani, így a gyermekkori agyhártyagyulladás és halálozás egyik nagyon gyakori okát szinte teljesen megszüntetni.

Felnőttek

A Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) a felnőttkori agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozója. Jelenleg egy 23 különböző tok-antigént tartalmazó oltás áll rendelkezésre felnőtteknek, illetve 7, 10 és 13 tok-antigént fehérjéhez kötve tartalmazó vakcina gyerekeknek. Előbbi 2 éves kor felett, elsősorban veszélyeztetett felnőtteknek javasolt (lépirtottak, hematológiai betegek, HIV-fertőzöttek).

A másik, felnőttek körében rettegett kórokozó a Neisseriameningitidis (meningococcus), amely zsúfolt közösségekben könnyen terjed, így gyakran szedi áldozatait iskolákban, kollégiumokban, fesztiválokon és katonai laktanyákban. Ezek a megbetegedések általában nem tömegesek, egy-egy fiatalt érintenek. A velük kapcsolatban álló személyeket antibiotikus profilaxisban részesítik, hogy megakadályozzák a kór terjedését. A már kialakult betegség azonban rendkívül nehezen kezelhető, gyakran válik halálossá és a felépülőkben is maradandó károsodásokat (bénulás, vakság, veseelégtelenség) hagy maga után. Ellene is elérhető hatékony vakcina, ami fiatal felnőtteknek erősen ajánlott, és ami hamarosan a kötelező oltási rend részéve fog válni.

Idősek

Idős korban újra gyakoribbá válnak az újszülöttkor kórokozói, elsősorban a bélbaktériumok és a Listeria, amik az egyre gyengülő immunrendszerrel hozhatók összefüggésbe. Utóbbi megelőzésére ebben a korcsoportban is hatékony módszer a fent említett étkezési szokások betartása.

Ezt olvasta már?

• Az agyhártyagyulladás
• Védőoltások az agyhártyagyulladás ellen
• Belsőfül-gyulladás - Az agyhártyagyulladás szövődménye is lehet!

Kulcsár Flóra, medikus
Lektorálta: Dr. Juhász Dávid