Mit kell tudni az MRSA-fertőzésről?

Az MRSA-fertőzést a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus baktérium okozza. Ez egy olyan Staphylococcus aureus baktérium törzs, mely már számos alkalmazott antibiotikumra – többek között a meticillinre – is rezisztens.

A Staphylococcus baktérium a populáció nagy részében egészséges egyének esetén is megtalálható a bőrön, és betegség vagy gyenge immunrendszer nélkül nem is feltétlenül okoz egészségügyi problémát.

Az utóbbi évtizedek jelentős egészségügyi problémája viszont az eltúlzott, sokszor indokolatlan antibiotikumhasználat, illetve az, hogy egyre több, akár gyógyítható súlyos betegség kezelésével, az intenzív osztályok technikai fejlődésével megjelentek a szokványos, eddig alkalmazott antibiotikumokra ellenálló ún. rezisztens baktériumok. A rezsiztens baktérium okozta fertőzések sokszor elhúzódóak, nehezen kezelhetőek, már csak speciális, drága, erős hatású antibiotikumokra érzékenyek.

Milyen hajlamosító tényezők lehetnek?

Az MRSA-fertőzések zöme olyan esetben alakul ki, amikor az érintett beteg korábban egészségügyi ellátásban (kórház, ápolási otthon, rendszeres járóbeteg szakellátás) részesült.

Ilyen hajlamosító tényező:

• hosszú kórházi kezelés
• súlyos, akár több szervet érintő alapbetegség
• gyengült immunrendszer
• kemoterápiás kezelés
• elhúzódó szteroid terápia
• megelőző invazív beavatkozás (pl. hólyagkatéterezés, műtét, branül, nagyvénaszúrás, gépi lélegeztetés, protézisbeültetés, stb.)

Kialakulhat az MRSA egészségügyi intézményen kívül is, amikor nagyobb közösségekben (iskola, gyermekellátás, szociális intézmények) bőrfertőzésként és bőr-bőr kontaktussal terjed a betegség.

A közösségben szerzett MRSA-fertőzésre hajlamosíthat a zsúfolt, akár higiéniailag nem megfelelő közösségek látogatása, gyakori bőrkontaktussal járó sportágak űzése, a homoszexuális kapcsolatok.

Milyen tünetei lehetnek az MRSA-fertőzésnek?

• általános tünetek, mint láz, elesettség, bágyadtság, gyengeség, étvágytalanság, rossz közérzet
• gyulladt, duzzadt, vörös, meleg tapintatú, akár fájdalmas, gennyes bőrfertőzés
• a gennyes bőrgyulladás akár tályog kialakulásához is vezethet
• a fertőzés a bőrön kívül a kötőszövet, illetve ízületek, csontok irányába is terjedhet
• véráramba törés következtében vérmérgezés (szepszis) is kialakulhat
• érintettek lehetnek a tüdők, szívbillenytűk is.

Az MRSA-fertőzés szövődményei

A fenti tünetek közül a véráramba törő szepszist vagy szervi elégtelenséget, akár többszervi elégtelenséget okozó fertőzések kezelése mindig nehezebb. Légzési és szívelégtelenség, veseelégtelenség is felléphet. A fertőzésnek súlyos elesett állapotú betegek esetén magas lehet a halálozása.

Hogyan igazolódik az MRSA?

Laborvizsgálatokkal mutatható ki az általános gyulladás a szervezetben, az adott szerv elégtelen működésére is jellemző laboreltérésekkel.

A kórokozó és antibiotikumérzékenység meghatározásához mintavételre van szükség. Ez lehet a fertőzés jellegétől függően a bőrről, sebből, köpetből, torokváladékból, vizeletből, komplikált esetben vérből vett mintából (hemokultúra).

Hogyan kell kezelni az MRSA-fertőzést?

Alapvetően szükséges a beteg megfelelő antibiotikumos kezelése. Közösségben szerzett, nem súlyos fertőzés esetén szedhető szájon át is a megfelelő hatékonyságú antibiotikum. Súlyos, elsősorban kórházban szerzett fertőzés esetén vénásan adott antibiotikumra van szükség (alapvetően glikopeptid típusú antibiotikumra).

Emellett az érintett bőrterület fertőtlenítése, helyi ellátása, kezelése, gondozása szükséges.

Szepszis vagy szervelégtelenség esetén akár intenzív osztályos ellátás, keringés-, légzéstámogatás is szükséges lehet. Vénás folyadékpótlás és táplálás mellett a beteg alapvető életfunkcióinak stabilizálása szükséges.

Hogyan előzhető meg az MRSA-fertőzés?

Kórházi körülmények között, súlyos állapotú betegek esetén nem minden körülmény adott a fertőzés biztos elkerüléséhez, de az alapvető higiéniai szabályokat mindig be kell tartani. Kórházban fekvő MRSA-fertőzött beteget mindig külön kórteremben izolálni kell, védőruhában, maszkban, kesztyűben ellátni, a kontaminált hulladékot veszélyes hulladékként külön kezelni.

• kézmosás
• a sebek megfelelő kezelése, kötése
• személyes használati tárgyak kontaminációjának kerülése

Tovább Szuperbaktériumok - Az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus