Mit gondolunk mi az oltásokról és mit gondol Európa?

Erre a kérdésre volt kíváncsi az Európai Bizottság is, pontosabban arra, hogyan is állnak a tagállamok a védőoltások kérdéséhez. 2019 márciusában készítették el azt a kutatást, amely ezt vizsgálja. Magyarországot külön is megfigyelhetjük a többi EU-s tagállamhoz képest, amely egységesen szerepel az idézett kutatásban.

Mit gondolunk mi, magyarok a védőoltásokról és mit gondolnak EU-s társaink?

Érdekes adatokra lehetünk figyelmesek a kutatásban az oltásokkal kapcsolatban. Az egyik legszembetűnőbb jelenség, hogy a magyar lakosság több mint fele ért egyet teljes mértékben azzal, hogy megkapják a rutin oltásokat, míg az Európai Unió összességénél ez csupán 49 százalék. Az is érdekes továbbá (az ábrán jól látszik), hogy az EU-t kissé megelőzve általában fontosabbnak tartjuk az oltásokat: míg Magyarország 12 százaléka nem (egyáltalán nem vagy inkább nem) ért egyet a rutin oltásokkal, addig ez a szám az EU-s országokat illetően 15 százalék.

Fontos megvizsgálnunk az oltások szerepét is. A védőoltások alkalmazása esetén nemcsak az egyénről van szó, hanem a társadalom többi tagjáról is. Ne felejtsük el, hogy az oltás mellőzése, az oltatlanság sem kockázatmentes, ebben az esetben a kockázat az egyén szintjén a betegség kialakulása, a közösség szintjén pedig a járványveszély.

Fontos. Vagy mégsem?

A kutatás érdekes mérleget mutat: a magyar lakosság többsége alapvetően támogatja az oltásokat, és sokan hatékonynak gondolják a járványok megelőzésének szempontjából is. Általában. Amennyiben azonban konkrét ismeretekre kérdez rá a kutatás, meglepően sok félreértéssel és az ismerethiánnyal szembesülhetünk.

A magyar lakosság nagy része bár egyetért az oltásokkal, mégis kevesebb mint fele (44 százalék) gondolja úgy, hogy a védőoltás biztosan hatékony a fertőző betegségek megelőzésében.

Magyarország és EU: 1-1

Az alábbi ábrán jól látható, hogy a megkérdezettek 52 százaléka válaszolta azt, hogy nem csupán a gyermekek számára (azaz a felnőtteknek is) fontosak a védőoltások, míg az EU-s államok esetében a válaszolók 69 százaléka nem ért egyet azzal, hogy csak a gyermekek számára fontos a védőoltás beadása. A magyar lakosság tehát a védőoltás szó kapcsán még mindig elsősorban a gyerekekre fókuszál.

A védőoltások beadásával súlyos - esetenként halálos - betegségek kialakulásától és szövődményétől óvhatjuk meg magunkat, gyermekeinket és - nem utolsósorban - környezetünket. Így a gyermekkori kötelező oltásokon kívül felnőttkorban is léteznek ajánlott oltások (például utazáskor), így nem árt körültekintőnek lenni és megfontolni azokat.

Nincs elég információ az oltásokról

A kutatás szerint legalábbis Magyarországon az emberek 61 százaléka nem hall elég információt a védőoltásokkal kapcsolatban. Ez kiugró adat, ha megnézzük az EU-val történő összehasonlítást. De honnan szerezhetünk információkat? Az ábrán jól látszik, hogy a legtöbben (Magyarországon és EU-s viszonylatban is) a televízióból. Érdekes azonban annak a ténye, hogy az internet és a közösségi média ennyire háttérbe szorul ezen információk átadását illetően.

Az oltásokról - amint az a diagramból is kitűnik - az említett csatornákon keresztül tájékozódunk. Szerezzünk kellő információt, tájékozódjunk az oltásokkal kapcsolatban, hogy racionális döntést hozhassunk. Hiszen a társadalom nagy része fontosnak tartja ugyan az oltásokat, de nem feltétlenül van tisztában annak konkrét előnyeivel akár egyéni, akár társadalmi szinten.

Forrás: WEBBeteg
Gorzsás Anita, újságíró; ec.europa.eu