A kéz-láb-száj betegség okai, tünetei, kezelése

A kéz-láb-száj betegség (angol rövidítéssel HFMD) egy fertőző, vírusos megbetegedés. A betegség általában a 7 évesnél fiatalabb gyerekeket érinti, de minden korosztályban előfordulhat.

A kéz-láb-száj betegség elsősorban a bölcsődékben, óvodákban és általános iskolákban terjed gyorsan a gyerekek között, de a vírus még középiskolai kollégiumokban is megjelenhet. Általában a tizenévesek és a felnőttek már rendelkeznek immunitással a betegséget okozó vírusok egy részével szemben, ezért előfordulása ritkább. A betegség szezonális megjelenést mutat, főleg nyáron és kora ősszel fordul elő.

A kéz-láb-száj betegség tünetei

Ahogy a név is sugallja, a betegség kéz-, láb- és szájfájdalmat okoz. Emellett az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• hőemelkedés, láz
• torokfájás
• szájban vörös foltok, hólyagok, amelyek fekélyessé válhatnak
• vörös foltok, kiütések a tenyéren és a talpon, továbbá a karon és lábszáron is megjelenhetnek.

A kéz-láb-száj betegség tünetei általában fokozatosan jelennek meg és nem egyszerre fordulnak elő. A fertőzés időnként tünetmentes, ez elsősorban felnőttek kürében fordul elő.

A betegség lefolyása

Időnkét bevezető tünetek jelentkezhetnek: nyűgösség, hasi fájdalom, hányás, hasmenés.

A betegség hőemelkedéssel kezdődik, majd egy-két nappal később a vörös kiütések megjelennek a száj környékén. Fájó torok és égető kiütés jellemző, továbbá a hólyagok kialakulhatnak a szájfenéken, az ínyen és a nyelven is.

Egy-két nap múlva a vörös foltok elterjedhetnek a kezeken, a lábakon és a fenéken is. A végtagokon a bőrjelenségek szimmetrikusak, mindkét oldalon megjelennek. A kiütések nem viszketnek és ritkán fájdalmasak.

A még beszélni nem tudó kisgyerekek tünetei az indokolatlan sírás, étvágytalanság, evésmegtagadás és 38°C-os láz. A fájó száj miatt a gyerekek nem isznak eleget, ami kiszáradáshoz vezethet.

A kéz-láb-száj betegség a fertőzés kialakulás után 5-7 napig lappang, kb. 7 napig fertőz és 7-10 nap után válik a beteg tünetmentessé.

Okok és a vírus terjedése

A kéz-láb-száj betegség okozója az enterovírusok több törzse. A típusos kéz-láb-száj betegséget leggyakrabban az enterovirus A71, az atípusos formát a Coxsackie A6 vírus okozza. Nincs konkrét magyarázat arra, hogy a vírus miért pont a kezet, lábat és szájat célozza meg, de a test többi részét nem.

Az emberek a kéz-láb-száj betegséget okozó vírusokkal az alábbi módon fertőződhetnek, illetve terjeszthetik:

• közeli kontaktusba lépnek egy fertőzöttel, például csókolóznak, ölelkeznek, azonos csészéből isznak, egy tányérból esznek
• fertőzött tárgyak, játékok, ajtókilincs fogdosásával
• nyállal, orrváladékkal, tüsszentés vagy köhögés által
• széklet által, ha egy fertőzött gyereken egy óvodai gondozó pelenkát cserél
• ha egy fertőzött ember hólyagjában levő folyadék a bőrünkre jut

A tünetmentes felnőttek anélkül is terjeszthetik a vírust, hogy tisztában lennének azzal, hogy betegek.

A kéz-láb-száj betegséget a köztudatban néha összekeverik a patás állatokat fenyegető ragályos száj- és körömfájással. A két betegség nem azonos: az emberek nem kapják el vagy továbbítják az állatbetegséget, és az állatok sem kapnak vagy továbbítanak HFMD-t.

Megelőzés

A kéz-láb-száj betegségben szenvedők a betegség első hetében fertőzőek, azonban a vírus a széklettel akár több hétig is ürülhet.

Ahhoz, hogy a vírusfertőzést elkerüljük, az egészségügyi szakemberek a következőket javasolják:

• Gyakori kézmosás meleg vízzel és szappannal, főleg fürdőszoba-használat és pelenkacsere után.
• Koszos kézzel ne fogdossuk a szemünket, szánkat és orrunkat!
• A gyakran megérintett felületeket tisztítsa és fertőtlenítse!
• Kerülje a kontaktust a fertőzöttekkel!

Hogyan diagnosztizálható a kéz-láb-száj betegség?

Az orvos közelebbről is megvizsgálja a kiütéseket, hólyagokat. A kiütések sajátosak a betegség szempontjából, ezért a gyerekorvosok könnyen felismerik őket. Ritka esetekben a torokból és a hólyagokból tenyésztést kell végezni laboratóriumban, vagy székletmintát kell venni és laboratóriumba küldeni elemzés céljából.

A kéz-láb-száj betegség differenciáldiagnózisa kiterjed más, kiütésekkel járó állapotokra, az alábbi, hasonló panaszokkal járó betegségektől kell elkülöníteni:

• Viszkető elváltozások:
  • rovarcsípés: szúnyogcsípések, bolhák vagy poloskák csípése után látható viszkető kiütések, a fenék, a nemi szervek, a perianalis és a hónalj területei kímélik;
  • bárányhimlő (varicella): a kiütések főleg az arcon és a törzsön jelennek meg bárányhimlő esetében, szemben a kéz-láb-száj betegséggel;
  • kontakt dermatitisz: gyulladásos bőrrekació, ami egy irritatív vagy allergén anyaggal való közvetlen érintkezés után alakul ki.
• Aftás fekélyek – az afták fájdalmas, sekély, szürkés alappal rendelkező szájfekélyek, általában nincs bőrelváltozás.
• Szájüregi herpeszfertőzés (primer herpes simplex gingivostomatitis) – Az 1-es típusú herpes simplex vírus (HSV-1) elsődleges fertőzésének eredménye. A szájüregi elváltozások megjelenését láz, étvágytalanság, ingerlékenység, rossz közérzet és fejfájás előzi meg. Nagy fájdalmas fekélyek keletkeznek, amikor a hólyagok felszakadnak és összeforrnak. Az esetleges bőrelváltozások herpeszfertőzés esetén általában egyoldaliak, ellentétben a kéz-láb-száj betegség lézióival, amelyek általában kétoldaliak.
• Majomhimlő (mpox): a majomhimlő bevezető tünetei a láz, fejfájás, torokfájás, hátfájás, izomfájdalmak és fáradtság, melyek jelentkezése egy-öt nappal megelőzi a kiütéseket. A hólyagos kiütés 2-5 mm átmérőjű foltokkal kezdődik.
• Eythema multiforme major
• Herpeszes ekcéma (eczema herpeticum)

A kéz-láb-száj betegség kezelése

A kéz-láb-száj betegség általában enyhe lefolyású betegség, ami 7-10 nap alatt lecseng. Specifikus terápiája nincs, tüneti kezelés szükséges.

Fájdalom- vagy lázcsillapítók adhatók, de csak olyanok, amelyek alkalmazhatók gyerekeknél.

Nagy mennyiségű hideg (nem jeges) folyadék fogyasztása ajánlott, de mellőzni kell a szénsavas italokat vagy cirtusleveket, mert marják a szájüregben található hólyagokat.

Ne adjon a gyermeknek szájvizet, mert csíphet. Ehelyett a gyermekorvos javasolhat szájöblítőt vagy spray-t a fájdalom csökkentésére, csillapítására.

Lehetséges szövődmények

A kéz-láb-száj betegség után megszokott a bőr hámlása a kezeken és lábakon egyaránt.

Súlyos szövődmények ritkán fordulnak elő, kivéve az enterovírus A71 által okozott megbetegedést. Az alábbi szövődményekre kell figyelni:

• elégtelen folyadékbevitel, ami kiszáradáshoz vezethet, akár kórházi felvételre is sor kerülhet a folyadékpótlás érdekében
• idegrendszeri érintettség: akut petyhüdt bénulás, aszeptikus agyhártyagyulladás, agytörzsi encephalitis (agyvelőgyulladás)
• szívizomgyulladás
• hasnyálmirigy érintettség (nagyon ritka)
• szemérintettség (kötőhártyafekély)
• vetélés
• köröm leválása - késői szövődmény, a betegség kezdete után három-nyolc héttel fordulhat elő (különösen a Coxsackie-vírus A6 okozta fertőzés esetén), de a körmök maguktól visszanőnek.

Fontos tudni!

Ha egy gyermek már átesett egyfajta kéz-láb-száj betegségen, az sajnos nem jelent védettséget a betegséget okozó más vírustörzsekkel szemben.

Lásd még Kiütéses gyermekkori betegségek

Forrás: WEBBeteg
Sohajda Fanni, fordító; Live Science
Lektorálta: Dr. Sándor Éva, infektológus