Ebolajárvány: Mit jelent ránk nézve?

Az Egészségügyi Világszervezet a napokban döntött arról, hogy globális vészhelyzetet hirdet a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ugyanis már 11 hónapja tombol az ebolajárvány. Mit jelent ez az Afrikába utazóknak és mit jelent hazánkra nézve? Dr. Sarkadi Adrien segítségével utánajártunk.

Az 1976-ban leírt Ebola-vírus fertőzés egy ritka, potenciálisan halálos fertőző betegség, amely embereket és állatokat egyaránt érint. A víruscsaládon belül 6 altípust különíthetünk el, melyek közül eddigi ismereteink szerint 4 okozhat emberi megbetegedést. A vírus első feljegyzése óta kisebb-nagyobb járványokat okoz Afrika egyes régióiban, pontos eredete ezidáig nem ismert, az eddigi kutatási következtetések alapján állati eredetű, és legnagyobb valószínűséggel a denevérek jelölhetők meg első forrásaként, ők vihették át a fertőzést emlősökre, valamint az emberre.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti biztosságának 2019. július 17-i ülésén nemzetközi vészhelyzet kihirdetésére került sor a Kongói Demokratikus Köztársaságban lassan 1 éve terjedő ebolajárvány miatt. A készültségi állapot következményeképpen nemzetközi irányelvek és ajánlások összeállítása várható a járvány megfékezésével kapcsolatban, és komolyabb pénzügyi források válnak hozzáférhetővé az érintett régió számára, a környező országok pedig növekvő figyelmet fordítanak a fertőzés felismerésére és az esetek izolálására. Mindezek ellenére hangsúlyozandó, hogy a járvány továbbra is regionális probléma, és egyelőre nem beszélhetünk világméretű fenyegetésről - tájékoztat Dr. Sarkadi Adrien, infektológus.

Elkaphatjuk-e külföldi nyaralásunk alatt az ebolát?

Az ebola terjedési útjának első állomása ember-állat kontaktus, ezt követően a vírus tovább terjed a ferőzött emberről másik emberre. A fertőzés átadásához direkt kontaktus szükséges, melynek nyomán a vírus a bőr vagy nyálkahártya sérülésen, szemen, orron, szájüregen, nemi szerveken keresztül a fogékony egyén szervezetébe jut, ennek legfőbb útja a felsorolt területek szennyezett kézzel történő megérintése, megdörzsölése. Így, mint sok más ágens esetében, az Ebola-vírus ügyében is az egyik legfontosabb megelőzési törekvés a korrekt kézhigiéne.

• Ha bőrünkön látható szennyeződést nem is észlelünk, akkor is szükséges alkohol alapú, bedörzsöléssel használandó kézfertőtlenítő alkalmazása, ezek a készítmények rendszerint 60-95%-os ethanolt vagy isopropanolt tartalmaznak. A kézbedörzsölő alkalmazása nem elegendő, ha a bőr láthatóan szennyezett.
• Látható szennyeződés esetén az alkoholos bedözsölést szappanos kézmosás előzze meg!
• Ezek hiányában 0,05%-os klórtartalmú oldat szükséges a kezek lefertőtlenítéséhez.

A fertőzés forrásai

• Olyan személytől származó vér vagy egyéb testfolyadékok (vizelet, nyál, izzadtság, széklet, hányadék, anyatej, ondó), aki Ebola-vírussal fertőzött beteg, vagy Ebola-vírus fertőzésben elhalálozott.
• Orvosi eszközök, vérvételi tűk, harangok, melyek olyan egyén vérével, váladékaival szennyezettek, aki Ebola-vírus fertőzésben szenvedő beteg, vagy abban elhalálozott.
• Fertőzőtt gyümölcsdenevérek, majmok, egyéb emlősök, sertések.
• Olyan férfi ondóváladéka, aki ebolafertőzésből gyógyult (orális, anális, vagy hüvelyi kontaktus), hiszen az Ebola-vírus a fertőzésből gyógyult egyének többféle testváladékában is jelen lehet annak ellenére, hogy az tünetektől már nem szenved.

A vírusfertőzés lappangási ideje 2-21 napig terjedhet, átlagosan 8-10 nap, és az eddigi megfigyelések alapján a fertőzés lappangási időben nem adható át, a víruskiválasztás akkor kezdődik meg, amikor a fertőzött egyén tünetei megjelennek, ugyanakkor a gyógyult, már tünetmentes beteg tünetek hiányában is képes testváladékaival tovább adni a vírust fogékony egyénnek, ez esetben a vírusürítés időtartamáról még nem állnak rendelkezésre pontos adatok.

Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) adatai szerint a vírusfertőzés nem terjed ételkontaktussal, olyan vidékeket kivéve, ahol még ún. bozótvadászat során elejtett vadállatok húsát feldolgozzák és fogyasztják. Rovarok, szúnyogok és moszkítók által átadott Ebola-vírus fertőzésről ezidáig nem tudunk.

Milyen úticélokat érdemes elkerülni a járványveszély alatt?

A jelenlegi járványról először 2018. augusztus 1-jén adtak hírt, az első eseteket a Kongói Demokratikus Köztársaság észak-Kivu tartományában észlelték. Ezt követően észak-Kivu és Ituri tartományok 25 régiójából jelentettek halmozottan előforduló eseteket (Alimbongo, Beni, Biena, Butembo, Goma, Kalunguta, Katwa, Kayina, Kyondo, Lubero, Mabalako, Mangurujipa, Masereka, Musienene, Mutwanga, Oicha, és Vuhovi zónák észak-Kivuban; valamint Ariwara, Bunia, Komanda, Mambasa, Mandima, Nyakunde, Rwampara és Tchomia zónák Ituriban), az első ugandai esetet 2019. június 11-én közölték Kasese kerületből, ezt követően két további esetet jelentettek a térségből. A járvány a 10., és eddig a legnagyobb ebolajárvány Kongóban, és a második legnagyobb ebolajárvány ezidáig a világon. Az uganadai esetekkel első alkalommal fordult elő, hogy Ugandában “Zaire típusú” Ebola-vírus esetet regisztráltak, és 2013 óta az első alkalom, hogy Ebola-vírus fertőzött beteget észleltek Uganda területén.

Milyen óvintézkedéseket szükséges megtenniük a térségbe látogatóknak?

A forrongó kutatások és törekvések ellenére ezidáig egyértelműen biztonságos, hatásos és nemzetközileg elfogadott, ajánlott ebolaellenes védőoltás nem áll rendelkezésre. Kísértleti vakcinák sürgősségi szükségleti alkalmazására már volt példa.

A térségben élők, valamint az odalátogatók az alábbi óvintézkedésekkel csökkenthetik az Ebola-vírus fertőzés esélyeit:

• vér- és testváladék kontaktus (vizelet, széklet, izzadtság, nyál, ondóváladék, hüvelyváladék) szigorú kerülése
• eszközkontaktus kerülése (fertőzött személy, vagy elhalálozott egyén ruhái, használati tárgyai, ágya, orvosi eszközök, melyek vele érintkeztek)
• temetési és kegyeleti események, szertartások elkerülése, amelyek során az elhalálozott testével történő érintkezés lehetséges
• denevérekkel, emlős állatokkal történő kontaktus kerülése
• ismeretlen forrásból származó, vagy ismeretlen úton feldolgozott hússal, nyers hússal történő érintkezés kerülése
• ebolafertőzésből gyógyult egyénnel történő szexuális kontaktus kerülése
• a térségből történő visszatérés után 21 napos szoros megfigyelés szükséges, és bármilyen, akár aspecifikus tünet (láz, gyengeség, izomfájdalom) esetén azonnal orvoshoz kell fordulni és beszámolni az előzményekről!

Ez is érdekelheti Afrikába utazik? Milyen óvintézkedések szükségesek?

Ha valaki mégis a járvány által érintett területen tartózkodik és tüneteket észlel, mit tehet?

Az Ebola-vírus fertőzés lappangási ideje után megjelenő első tünetek ún. “aspecifikus tünetek”, tehát nem különíthetőek el egyéb vírusbetegség, vagy esetleg egyén trópusi fertőzés kezdeti tüneteitől:

• láz
• súlyos, tűrhetetlen fejfájás
• izomfájdalom
• gyengeség
• általános rosszullét érzése
• hasmenés
• hányás
• gyomorfájdalom
• majd a betegség előrehaladtával jelennek meg a vérzéses tünetek, bevérzések a bőrön nyomásnak, ütésnek, szorításnak kitett területeken (kisebb erőbehatásra is), orrvérzés, emésztőszervrendszeri vérzés, véres széklet, véres hányás

A tünetek megjelenése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, beszámolni az előzményekről, és a beteget mielőbb olyan intézményben szükséges elhelyezni, ahol a betegség ellátásával kapcsolatban gyakorlat, esetleg abban járatos team áll rendelkezésre. Az Ebola-vírus ellen specifikus terápia, gyógyszer nem áll rendelkezésre, a gyógyulás esélyeit a szupportív terápia növelheti, a kimenetel nagyrészt a beteg immunrendszerén múlik. Az átvészelést követően 10 éven át mutathatók ki a vírusellenes entitestek a gyógyult véréből.

Mit jelent a WHO által hirdetett veszélyhelyzet hazánkra nézve?

A WHO intézkedései mindenekelőtt a járvánnyal sújtott területek közvetlen környezetében, velük határosan elhelyezkedő országokat és regiókat érintik annak érdekében, hogy a járvány továbbterjedése megfékezhető legyen. Az ebolás betegek minél hatékonyabb kiszűrését, izolálását, a velük kapcsolatba került személyek és tárgyak felkutatását támogató és célzó tevékenységek jelenthetik az egyetlen hatékony megoldást a járvány továbbterjedésének megakadályozására. A legnagyobb kihívást ebben a helyzetben a hordozói, de még nem beteg állapot felderítése jelenti, ezt azonban a sok esetben 3 hét körüli tünetmentes lappangási idő jelentősen megnehezíti, hiszen ez idő alatt az egyén akár több országhatárt is átléphet, és bár tünetmentes időszakában nem fertőz, a tünetek megjelenését követően az orvoshoz kerülés előtt lezajlott, fentebb említett kontaktusok segítségével történő emberről emberre terjedés után felbukkanhatnak a környezetében halmozódó esetek (pl. az Ugandába behurcolt esetek).

Itthon mennyire vagyunk veszélyben?

A WHO szakértői szerint az ebolajárvány ugyan egyre nagyobb méreteket ölt összehasonlítva a korábbi ebolajárványokkal, azonban a kérdés továbbra is regionális probléma, nem merül fel globális veszélyhelyzet lehetősége. Ugyan behurcolt esetek elvi alapon bárhol a világon előfordulhatnak, az Ebola-vírus-fertőzések afrikai helyzetét, a járványok visszatérésének lehetőségét a szubszaharai környezet adottságai, a vírus cirkulálásához szükséges rezervoirok rendelkezésre állása (speciálisan itt élő állatok és közösségeik), a kérdéses higiénés viszonyok mind együttesen teszik lehetővé az érintett vidéken, tehát a hazánkat érintő ebolafertőzéssel kapcsolatos problémák elkerülésének legfontosabb eszköze a járvány sújtotta régiók elkerülése.

Forrás: WEBBeteg
Gorzsás Anita, újságíró
Szakértő: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus