Most akkor veszélyes vagy sem az új koronavírus? Tegyük rendbe az adatok alapján!

Az influenzától vagy az új koronavírus-járványtól kell jobban tartanunk? Fel kell-e készülnünk az utóbbira? Miért nem kísérte ekkora figyelem a korábbi SARS- vagy MERS-járványokat? A válasz nem is olyan egyszerű.

1997-ben az influenza egy új típusa okozta több ember halálát, és tett indokolttá rendkívüli intézkedéseket a Távol-Keleten. Ez volt a H5N1, amely halálozási rátája nem kevesebb, mint 60 százalék volt! Ez tehát azt jelentette, hogy aki elkapta, nagyobb valószínűséggel halt bele, minthogy életben maradt volna. A vírusra ugyanakkor a szélesebb közvélemény alig emlékszik, megmaradt helyi jelentőségű, elszigetelt és kevés embert érintő járványnak.

Hasonlóan kevésbé közismert járvány volt a 2012-es MERS (amely szintén a koronavírusok családjába tartozó vírus), ahol a halálozási ráta szintén rendkívül magas, 34%-os volt. Három fertőzöttből egy belehalt a fertőzés szövődményeibe. A rendkívül magas szám ugyanakkor vélhetően azért nem okozott nagyobb riadalmat, mert világszerte összesen 2500 ember fertőződött meg a vírussal.

Többen emlékezhetnek a 2002/2003-as SARS járványra (szintén a koronavírusok családjából), amelyet több mint 8000 fertőzött beteg és közel 800 halálos áldozat után sikerült megállítani (10%-os halálozási arány).

Az új típusú koronavírus, azaz a 2019-nCoV járványról a fentiekkel szemben mindenki hallott, és élénk vita folyik arról, hogy indokoltak-e az intenzív reakciók, félelmek.

Az új koronavírus egyszerre jelent nagyobb és kisebb veszélyt

Halálozási rátája jóval alacsonyabb (átlagosan 2-3 százalék, elsősorban az időseket és a legyengült betegeket érintve), az egészséges gyerekek és felnőttek között szerencsére igen kevés áldozatot jegyeztek fel. A megfertőződött betegek többsége lázzal, köhögéssel gyógyszer nélkül is meggyógyul a betegségből.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány sokkal gyorsabban terjed, mint az említett H5N1, a SARS vagy a MERS. Az új járvány két hónap alatt közel kilencszer annyi embert ért el (február végéig az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ, ECDC adatai szerint mintegy 82 135 igazolt eset történt), mint a másik három együttvéve. A szám várhatóan tovább fog növekedni, és - Dr. Szlávik János szerint - nyárra várható a lecsengése. Ez azt is jelenti, hogy bár alacsonyabb a halálozási arány, a magas esetszám miatt több halálesetről is hall a közvélemény.

Az új típusú koronavírus (2019-nCoV), a SARS és a MERS vírusok mutatóinak összehasonlítása.
A SARS és a MERS esetén az adatok a teljes járványidőszakon nyugszanak, a 2019-nCoV esetén a 2020. február közepén ismert adatokon. Az idei adatok változhatnak. Forrás: Reuters gyűjtés

Hasonló az összefüggés akkor is, ha a koronavírus járványt a szezonális influenzajárványokkal hasonlítjuk össze. Egyszerre hallunk híreket arról, hogy egy átlagos influenzajárvány halálozási rátája alacsonyabb (0,1-0,5 százalék, az aktuális vírustörzstől függően), és arról is, hogy valójában jóval több ember veszti életét egy "egyszerű" influenza szövődményeként - különösebb "pánik" nélkül - mint ami az új koronavírus járvány esetén valószínűsíthető. Valóban, 2020 januárjában is az ÁNTSZ jelentése szerint hetente mintegy 35-40 ezer ember fordul orvoshoz influenzaszerű tünetekkel (amit többségében valóban az influenza különböző típusai okoznak, részben más vírusok, pl. adenovírus, RSV), és egy intenzívebb járvány időszakában (legutóbb 2017 év elején) Magyarországon is megnő a halálozások száma.

A 2019/2020-as magyarországi influenzajárvány, forrás: antsz.hu

Miért terjed gyorsabban a 2019nCoV vírus?

A különbség nem a járványügyi intézkedések különbségében rejlik. Az influenza és az új koronavírus éppen azért válhatott könnyen világméretű járvánnyá az intézkedések ellenére, mert nem annyira veszélyesek, mint a H5N1 vagy a MERS. Amennyiben az új koronavírus agresszívebb lenne, és gyorsabban ledöntené a felnőtt, egészséges embereket is a lábukról, valószínűleg csökkenne a vírus továbbadásának a lehetősége.

Mivel azonban az esetek többségében a tünetek nem kifejezetten súlyosak (akár enyhék), továbbá számolni kell a lappangási idővel is, a megfertőződöttek többsége dolgozni, boltba megy, találkozik ismerőseivel. Ez megkönnyíti és felgyorsítja a vírus terjedését.

Minden vírusnak létezik egy ún. reprodukciós indexe, ami azt mutatja meg, hogy egy fertőzött átlagosan hány fogékony embernek adja tovább a kórokozót. Dr. Jankovics István virológus közlése szerint a koronavírus esetén ez 2,6, míg az influenza esetén 1,8-1,9, ugyanakkor a kanyaró esetében 20!

Összefoglalóan

Saját és családja szempontjából az emberek többségének nem kell jobban tartania az új koronavírus járványtól, mivel a kritikus vagy halálos kimenetelű esetek aránya meg sem közelíti az utóbbi néhány évtized több vírusáét. (Kivételt képez az, amennyiben idős, beteg családtagunkat szeretnénk megóvni, az ő érdekükben érdemes komolyan venni a 2019-nCoV vírust és az egészségügyi hatóságok felhívásait.)

Járványügyi szempontból az egészségügyi dolgozók, szakemberek számára ugyanakkor az új koronavírus valóban komoly kihívást jelent. Az influenzához hasonló gyorsasággal terjed, a járványügyi intézkedések eddig legfeljebb csak lassítani tudták a vírus terjedését, így - ha nem is annyira veszélyes - máris több embert érintett, mint számos más járvány az elmúlt évtizedekben.

Pánikba esni tehát nem kell, ha el is kapjuk a vírust, várhatóan súlyos szövődmények nélkül meg fogunk gyógyulni, hasonlóan egy influenzafertőzéshez. Mindent meg kell azonban tennünk annak érdekében, hogy ne járuljunk hozzá a járvány továbbterjedéséhez: rendszeresen mossunk kezet, betegen viseljünk szájmaszkot, és amint a betegség tüneteit észleljük, maradjunk otthon és kerüljük a zsúfolt helyeket (iskola, munkahely, bevásárlóközpontok).

További kérdései vannak? Ingyenesen hívható zöldszámokat hozott létre a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a koronavírussal kapcsolatos lakossági megkeresések gyors és szakszerű megválaszolására. A 06-80-277-455-ös és a 06-80-277-456-os információs vonal a hét minden napján 24 órában elérhető, mobil- és vezetékes telefonról is tárcsázható. A vonalakon szakemberek adnak információt az új koronavírusról.

Ez is érdekelheti

• Miben különbözik az új koronavírus az influenzától?
• Őket sújtja leginkább a járvány az eddigi legátfogóbb tanulmány szerint

(WEBBeteg.hu összeállítás, lektorálta: Dr. Ujj Zsófia belgyógyász, Dr. Sarkadi Adrien infektológus)