Influenza után szívinfarktus?
Télen jelentősen megnő a szívinfarktus és egyéb halálos kardiovaszkuláris események előfordulása. Ebben nemcsak a hideg időjárás, hanem az influenzavírusok és más légúti fertőzések is szerepet játszanak.
Az influenza és a megfázás megterhelik a szervezetet, így a szívet és a keringést is. Ennek hátterében az orvosok feltételezése szerint a fertőzéseket kísérő gyulladásos reakciók állnak. A gyulladás kedvezhet annak, hogy a plakkok az erek belső faláról leváljanak és eltömítsék a szívkoszorúér-artériákat, szívinfarktust okozva. A másik probléma, hogy az immunreakció miatt nő a véralvadási hajlam, ami kedvez a vérrögök kialakulásának.
Egyharmaddal több haláleset
A Columbia Egyetem kutatói Jennifer Nguyen vezetésével arra a következtetésre jutottak, hogy a téli hónapokban a kardiovaszkuláris halálesetek száma jelentősen nő. Tanulmányukban a New York-i térség adatait vizsgálták 2006-tól 2012-ig, ahol a téli hónapokban 88 400 kardiovaszkuláris haláleset volt, mely majdnem egyharmaddal több, mint a meleg hónapokban előforduló 69 200 hasonló jellegű elhalálozás. A szív- és érrendszeri halálesetek száma 13%-kal nőtt az influenzajárvány után és 9,4%-kal a hideghullám után. Eredményeik szerint tehát a hideg időjárás rizikónövelő hatásánál jelentősebb volt az influenza szerepe a szívinfarktusok számának növekedésében.
A kutatók egyértelmű összefüggést találtak, különösen a 65 év feletti korosztályban. Náluk a szívhalál kockázata egy influenza epizód után 82%-ra, légúti fertőzések után 75%-ra nőtt.
A számadatok azonban nem bizonyítják, hogy valóban a fertőzések okozzák a szív-és érrendszeri halálozások számának növekedését. Elképzelhető az is, hogy például a nedves és hideg időjárás vagy a karácsonyi stressz kedvez a szív- és érrendszeri eseményeknek és a fertőzéseknek.
Hatszoros infarktusrizikó
Az eredmény: az influenzás betegek közül a betegség hetében összesen húsznál lépett fel szívroham. A fennmaradó idő alatt az átlag heti 3,3 eset volt. A szívroham kockázatát tehát az influenza vírus hatszorosára növelte.
Természetesen az influenzától eltérő fertőző betegségek is gyengítik a szervezetet. A szívinfarktus enyhén megnövekedett kockázatát a kutatók más légúti megbetegedéseknél is megfigyelték, pl. bizonyos gyakori megfázásos vírusoknál, azonban ezek infarktusrizikó-növelő hatása lényegesen alacsonyabb volt.
Az influenza elleni védőoltás a szívet is védi
A kutatás eredményei további érvként szolgálnak az influenza elleni védőoltás mellett. A krónikus betegek (különösen azok, akik hajlamosak a szív-érrendszeri betegségekre, mint például magas vérnyomás vagy érelmeszesedés), a terhes nők és a 60 évnél idősebbek különösen magas fertőzési kockázatúak, ezért számukra kifejezetten ajánlott az influenza elleni védőoltás. Mivel a keringő vírustörzsek folyamatosan változnak, minden évben újból be kell oltatnia magát.
A szívbetegek körében ráadásul más súlyos szövődmények (pl. tüdőgyulladás, stroke) előfordulása is gyakoribb, ezért a Magyar Kardiológusok Társasága is ajánlja a megelőzést a veszélyeztetett csoportokba tartoóknak.
Erősítse immunrendszerét!
Megfázás ellen jelenleg nem létezik védőoltás. Ez ellen csak az erős immunrendszer véd, amit egészséges életmóddal fejleszthet. Mozogjon rendszeresen, tartson gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet, csökkentse az alkoholbevitelt, aludjon eleget és ne stresszeljen túl sokat!
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; Nach der Grippe kommt der Infarkt, Grippe: Sechsfaches Infarktrisiko (NetDoktor.de)
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos