Mit okozhat a koronavírus a szervezetünkben?

Mely szervekre jelent veszélyt az új koronavírus, milyen károsodásokat okozhat a szervezetben? Bár a vírus az esetek döntő többségében csak enyhe panaszokat okoz, legyengült és idős betegeknél nem ritkán alakulnak ki súlyos szövődmények.

Tüdők: az epicentrum

A SARS járvány kitörését követően az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arról számolt be, hogy a betegség a tüdőt jellemzően három fázisban támadta meg, és ez hasonló a COVID-19 esetében is, bár nem minden beteg megy keresztül mindhárom fázison.

A fertőzés kezdeti szakaszában az új koronavírus gyorsan behatol a tüdősejtekbe. A tüdősejtek két típusba tartoznak: az egyik típus termeli a nyákot, ami segíti megóvni a tüdő szöveteit a kórokozóktól és biztosítja azt, hogy a légzőszerv ne száradjon ki; a másik típusba az úgynevezett csillósejtek tartoznak, ezek távolítják el a szennyeződéseket és a vírusokat is.

A kutatók arra következtetnek, hogy a vírus a csillósejteket fertőzi meg és pusztítja el, aminek hatására azok leválnak, így a légutak megtelnek szennyeződéssel és folyadékkal.

Ekkor veszi kezdetét a második szakasz, amikor az immunrendszer beavatkozik; felveszi a harcot a betegséggel szemben, és elárasztja a tüdőt immunsejtekkel, hogy azok felszámolják a károkat és regenerálják a szöveteket. Megfelelő működés esetén ez a folyamat szigorúan szabályozott, és csak a fertőzött területekre koncentrálódik. Azonban néha az immunrendszer működése felborul és az immunsejtek elpusztítanak mindent, ami az útjukba kerül, beleértve az egészséges szöveteket is. Így az immunválasz ahelyett, hogy javítana, csak ront a helyzeten. Még több szennyeződés kerül a tüdőkbe és a tüdőgyulladás rosszabbodik.

A harmadik szakaszban a tüdőkárosodás folytatódik, ami légzési elégtelenséghez vezethet. Még ha halál nem is következik be, néhány beteg maradandó tüdőkárosodással éli túl a betegséget. A gyulladás következtében a tüdőhólyagocskák és az erek közötti membránok áteresztőbbé válnak, ami megtöltheti a tüdőket folyadékkal, és befolyásolja a vér oxigénellátását. Jellegzetes CT-képen az látszik, hogy nem a tüdőhólyagocskák károsodnak, hanem az úgynevezett interstitium, a tényleges sejtközti tüdőszövet.

Gyomor: a közös "bejárat"

A SARS és MERS járványok során csaknem a betegek egynegyedénél előfordult hasmenés, ami a zoonózisos koronavírusok igen lényeges tulajdonsága. A kutatók szerint azonban nem egyértelmű, hogy a gyomor és bélrendszeri tünetek jelentős szerepet játszanak-e az új koronavírus esetén, mivel hasmenéses és hasfájásos esetek ritkán fordultak elő.

Amikor egy vírus bejut a szervezetbe, akkor a sejteket, illetve a sejtek külsején található fehérjéket, azaz receptorokat keresi, és ha talál egy kompatibilis receptort, akkor behatolhat a sejtbe.

Mind a SARS, mind a MERS vírusok képesek hozzáférni a vékony- és vastagbél sejtjeihez és károsodást vagy folyadékszivárgást okozhatnak, ami végül hasmenést eredményez.

A kutatók úgy gondolják, hogy a COVID-19 ugyanazt a receptort használja, mint a SARS vírus, és ez a „bejárat” a tüdőkben és a vékonybelekben található meg.

„Vihar” a vérben

Az emelkedett májenzimek, az alacsonyabb fehérvérsejt- és trombocitaszám és az alacsony vérnyomás arra utalhatnak, hogy a teljes szervezet érintett lehet.

Ez azonban nem biztos, hogy azt jelzi, hogy a vírus szétterjedt a szervezetünkben: „citokin vihar” állhat a háttérben.

A citokinek olyan fehérjék, amelyeket az immunrendszer vészjelzőként használ, vagy hírvivő anyagok, gyulladás és immunválaszban részt vevő molekulák – ezek toborozzák az immunsejteket a fertőzés helyére, amik ezt követően elpusztítják a fertőzött szöveteket a szervezet többi részének megmentése érdekében.

Koronavírus-fertőzés esetén az immunrendszer szabályozás nélkül elárasztja a tüdőt citokinekkel. Itt merül fel a probléma: a szervezetünk nemcsak a fertőzött sejteket célozza, de az egészséges szöveteket is megtámadja.

A következmények a tüdőn kívülre is kiterjednek. A „citokin viharok” gyulladást okoznak, ami gyengíti a tüdő érhálózatát, és ennek következtében folyadék szivárog a tüdőhólyagocskákba.

A legsúlyosabb esetekben a citokin válasz többszervi elégtelenséghez vezethet, ténylegesen szepszist (vérmérgezést) is okozhat elsősorban felülfertőződés révén.

Máj: „járulékos veszteség”

A máj fő feladata, hogy feldolgozza a szervbe beérkező vért, kiszűrje a méreganyagokat és a szervezet számára felhasználható tápanyagokat állítson elő, vagyis méregtelenítsen. A máj termeli az epét is, ami a vékonybélben a zsírok lebontását segíti, valamint enzimeket is termel, amik a tápanyagok lebontását és felhasználását segítik a szervezetben.

Egy egészséges szervezetben a májsejtek folyamatosan elpusztulnak és enzimeket bocsátanak a véráramba, majd ezt követően a máj új sejtek termelődésével gyorsan regenerálódik. Ha azonban a vérben az enzimek szintje rendellenesen megemelkedik, az egy figyelmeztető jel.

A tudósok jelenleg nem tudják egyértelműen, hogy ezek a légzőszervi vírusok hogyan viselkednek a májban. Elképzelhető, hogy a vírus közvetlenül fertőzi meg a májat, sokszorozódik és elpusztítja a sejteket. De az is elképzelhető, hogy ezeknek a sejteknek a pusztulása járulékos veszteségnek tudható be, miközben a szervezet vírusra adott immunválaszának hatására súlyos gyulladásos reakció indul el a májban.

Akárhogy is legyen, a májelégtelenség sosem önmagában okozza a beteg halálát. Mire a májelégtelenség kialakul, addigra gyakran a betegnek már nemcsak tüdő- és májproblémái, de veseproblémái is lehetnek.

Vese: minden összefügg

Kutatások kimutatták, hogy az új koronavírus akut vesekárosodást okozhat, ami ugyan a betegség viszonylag ritka jellemzője, de ez halálos lehet.

Ahogy a máj, a vese is szűrőként működik a vérben. Mindegyik vesében nagyjából 800 000 mikroszkópikus működési egység, úgynevezett nefron található. A nefronok két fő részből tevődnek össze: egy szűrőből, amivel a vért tisztítják és kis csatornákból, amelyeken keresztül a hasznos anyagok visszajutnak a szervezetbe, illetve a nemkívánatos anyagok távoznak a húgyhólyag irányába vizelet formájában. Úgy tűnik, hogy a zoonózisos koronavírusok főként ezeket a vesecsatornákat érintik.

Mivel a vesék folyamatosan szűrik a vért, időnként előfordulhat, hogy a vesecsatornában található sejtek csapdába tudják ejteni a vírust, így az átmeneti vagy enyhébb károsodást okoz.

A károsodás viszont halálos lehet, ha a vírus behatol a sejtekbe és sokszorozódásnak indul. A kutatók szerint azonban az akut vesekárosodás számos különböző ok következtében kialakulhat, ideértve az alacsony vérnyomást, szepsist, gyógyszereket vagy anyagcserezavarokat. A legsúlyosabb esetekben, ahol akut vesekárosodás alakult ki, a „citokin vihar” jeleit figyelték meg.

Időnként akut veseelégtelenséget okozhatnak az antibiotikumok, a többszervi elégtelenség, illetve az is, ha túl sokáig vagyunk lélegeztetőgépen. Minden összefügg.

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; Here’s what coronavirus does to the body (nationalgeographic.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus