Koronavírus: tesztek és statisztikák

Aki tehette, szinte azonnal megrohamozta a magánlaborokat annak a hírnek a hallatán, hogy már ott is elérhető a COVID-19 teszt. Volt, ahol naponta 400-500 vizsgálatot kértek. Jelenleg kétféle vizsgálat létezik a vírus kimutatására, az egyik a szervezet által termelt ellenanyagot, a másik magát a kórokozót detektálja.

Mindkét teszt eredményéhez körülbelül három órát kell várnunk. Dr. Spányik András a Doktor24 Egészségközpont orvosigazgatója az alábbi cikkben azonban azt is elmondja, mi az oka annak, hogy betegséggel kapcsolatos statisztikai adatokkal kapcsolatban nem látunk egyelőre tisztán.

Hogyan olvassuk a statisztikákat?

„A legérdekesebb szerintem a súlyos betegségek, és a halálozás arányának változatos megjelenése földrajzi helyszínek függvényében – mondja Spányik doktor. A WHO sajtótájékoztatójából az derült ki, hogy alapvetően 3-4 összetevő befolyásolja a statisztikai adatok változatosságát:

• a korfa, tehát a népesség kor szerinti eloszlása, ami a sérülékeny populáció arányában mutat változatos képet
• a tesztelések mennyisége: ha egy ország több tesztet készít, akkor az enyhébb betegekből is nagyobb számú kerül a mintába, tehát módosul a statisztika. Ráadásul sok ország stratégiája (pl. Svédország, vagy egy idő után Kína és Olaszország), hogy csak a súlyosabb eseteket teszteli, a könnyű eseteknél nem differenciálja a számot
• a harmadik (talán a legfontosabb, mert ebben rejlik a lakosság populációjának egyéni felelőssége), hogy milyen gyorsan ömlenek az ellátórendszerre a súlyos esetek: ha gyorsan, meredeken emelkedő a peak (Olaszország, Kína eleinte, és Irán), akkor nem képes ellátni a súlyos eseteket megfelelő minőségben az egészségügyi ellátórendszer, ezért ez is emeli a mortalitást – elemzi a helyzetet dr. Spányik András.

Összességében elmondható, hogy még nem teljes az adatsor, ami az elemzésekhez rendelkezésre áll és sok páciens (lappangó és enyhe, valamint fel nem ismert esetek) nem kerül bele a statisztikába, így nehéz pontos képet kapnunk.

A koronavírus tesztekről

Kétféle teszt létezik a virológiában – kezdi a részleteket Dr. Spányik András:

az egyik, ami magát a kórokozót mutatja ki. Ez egy úgynevezett PCR technológia, ami a vírus génszerkezetének sokszorosításán alapuló teszt. Ehhez az orr- és nyálkahártyáról szükséges mintát venni, majd ezt egy kémiai, fizikai eljárással lefuttatni. Ez viszonylag idő-, eszköz- és HR-igényes, de ez az egyetlen megbízható formája a vizsgálatnak. (Az eredményre körülbelül 3 órát kell várni, vagyis nem szó szerint értendő a „gyorsteszt” kifejezés. (a szerk.)) Ebből lett most több Magyarországon. A tesztelésnek epidemiológiai (stratégiai) szerepe is van és időnként (ez ritkább) klinikai relevanciája is.

Fontos azonban - teszi hozzá Spányik doktor -, hogy ha elvégeztetjük a tesztet magukon, és az első körben negatív, még nem biztos, hogy az azt jelenti, mehetünk vissza a nagyszülőkhöz vagy vissza a közösségbe. Figyeljünk oda egymásra, mert járványügyi szempontból mindez akkor lehet igaz, ha az ismételt teszt is negatív eredményt hoz! Részben azért, mert a lappangási idő alatt nehezebb kimutatni a kórokozó jelenlétét. A legjobb, ha a járvány ideje alatt úgy gondoskodunk az idősekről, hogy ne fertőzhessük őket semmilyen módon.

A másik, vérminta alapján végzett eljárás a vírusra adott válaszreakciót nézi (Immunoassay), pontosabban a szervezetünk által termelt immunglobulin kimutatásán alapszik – magyarázza dr. Spányik András. Ez sok, lassan kifejlődő kórkép esetén (HIV, HEPA-B, -C) nagyon hasznos. Azonban itt évek alatt alakulnak a kórképek, és számolni kell pl. egy 2 hetes (HIV) úgynevezett ablakperiódussal (amikor az egyén már fertőzött, de még nem termel immunglobulint, tehát a teszt álnegatív lesz). A koronavírussal kapcsolatban ez az eljárás nem a legmegbízhatóbb – teszi hozzá.

Van egyéni felelősségünk a járvány megfékezésére

A vírus jelenlétéhez köthető vizsgálatok elvégzése azonban nemcsak azért fontos, mert akiknél kimutatható a pozitivitás, a járvány terjedésének megakadályozása végett szükséges az elkülönítése, illetve elkezdődhessen a gyógyítása, hanem azért is, mert járványügyi szempontból a szakembereknek szükséges megfigyelniük a kórokozó terjedésének gyorsaságát, irányát, természetét, hogy a hatóságok az adatok ismeretében hozzanak intézkedéseket. Vagyis az egyéni felelősségünk és biztonságunk nem feltétlenül abban van, hogy igyekszünk validált tesztekkel a vírus jelenlétéről tájékozódni a szervezetünkben, hanem inkább abban, hogy betartjuk azokat a járványügyi előírásokat, amelyek a szűkebb és tágabb közösségünk – akár a teljes lakhelyünk – érdekében születtek. De magunk is dönthetünk szigorúbb önkorlátozásokról, ha ennek szükségét érezzük. Ezek ugyanis a leghatékonyabb védekező eszközök egy világjárvány idején.

Gyakran ismételt lépések a Népegészségügyi Központ tanácsaival

A járvány által érintett területeken azonnal felmerül a COVID-19 gyanúja, ha valakinél jelentkeznek a betegségre jellemző tünetek. A fertőződést néhány napig - vagy szélsőséges esetben akár közel két hétig - tartó lappangási idő követi, majd hirtelen magas láz, fejfájás vagy száraz köhögés, ezek közül bármelyik önmagában is jelentkezhet. Idővel a száraz köhögés hurutossá válik, a továbbra is fennálló láz mellett pedig tüdőgyulladás is kialakul. Az eddig összesített statisztikák szerint az esetek valamivel több mint öt százalékánál válik súlyossá a betegek állapota.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ tanácsai:

1. Amennyiben nem lázas, nem köhög, de az elmúlt 14 napban olyan területen, országban járt, ahol terjed az új koronavírus, akkor javasolt, hogy az utazást követő 14 napban figyelje magán a tünetek esetleges jelentkezését. Csak akkor hívja háziorvosát, ha tünete jelentkezik. Ne akarjon tesztet elvégeztetni új koronavírus kimutatása céljából, amennyiben nincs tünete.
2. Ha a környezetében tud olyan emberről – legyen magyar vagy külföldi állampolgár ‒, akinél hirtelen láz, köhögés vagy nehezebb lélegzés jelentkezett és az elmúlt 14 nap folyamán olyan területen, országban járt, ahol terjed az új koronavírus, lehetőleg kerülje vele a személyes találkozást, érintkezést. Kérje meg őt, hogy maradjon otthon, ne menjen közösségbe, és telefonon értesítse a háziorvost vagy a háziorvosi ügyeletet, valamint működjön együtt a népegészségügyi hatósággal.

(Doktor 24 Egészségközpont)