Miért terjed ennyire agresszíven az új koronavírus?

A jelenleg világot érintő SARS-CoV-2 általi koronavírus-járvány gyorsan és saját szempontjából sikeresen terjed. Rendkívül sok ember megfertőződött és elsősorban az idősek vagy a krónikus betegségben szenvedők közül sokan haltak meg. De miért terjed ennyire gyorsan és agresszíven a vírus?

Bár még csak pár hónapja tudunk a vírusról és sok részlet feltáratlan, tudósok igyekeznek mihamarabb válaszokat találni a kérdésekre. Maga a koronavírus ugyanis tulajdonképpen esendő lenne. Egy RNS szálat tartalmaz, mint genetikai állomány, melyet fehérje- és lipidburok vesz körül. A kellő alapossággal és ideig végzett szappanos kézmosás akár el is tudja pusztítani a külső lipidburkot, ezáltal a vírus fertőzőképtelenné válik. Felületen kartonpapíron 24 órán át, műanyagon, fémen 2-3 napig életképes. A természetben nem maradna fenn hosszú ideig, életképességéhez és fertőzőképességéhez folyamatosan „vírusgazdára”, azaz emberre van szüksége.

Az ebbe a családba tartozó vírusok közül néhányat már korábban is ismertünk. A hat vírus közül négy (OC43, HKU1, NL63, 229E) gyakran okozott náthával járó megbetegedést, míg a MERS és SARS súlyos betegségeket is okozott. De mi történik most, hogy a SARS-CoV-2 az egész világot megfertőzhette ilyen sebességgel?

A vírus felépítése részben választ adhat erre a kérdésre. Egy tüskés labdához hasonlít, ezek a „tüskék” felismerik és kötődnek az emberi sejtek felszínén lévő úgynevezett ACE2 fehérjékhez. A kötődés erősebb, mint korábban a SARS vírus esetén. Ez a sejtek megfertőződésének első lépése. A kötődés pedig minél hatékonyabb és erősebb, annál kevesebb vírus jelenlétét igényli a fertőzés kialakulásához.

A másik ok, hogy a koronavírus kapcsolódásért felelős tüskéje két részből áll, melyek kötődnek egymáshoz, de a tüske akkor válik aktívvá, amikor ez a kapcsolat felbomlik, ekkor tud a vírus a sejtbe jutni. A SARS vírus esetén ez a kötődés nehezen szűnt meg, de a SARS-CoV-2 vírus esetén könnyen felbontja egy enzim a kötést. Az emberi szervet termel egy furin nevű fehérjét, mely konvertáló enzimfunkciójával előanyagok hatékony bontását végzi aktív hatóanyaggá. Korábbi vizsgálatok alapján szerepe van a daganatok progressziójában (terjedésében) és más vírusok (pl. HIV) terjedésében is. A furin hatékonyan bontja a koronavírus esetén is a kialakult kötéseket, segíti ezzel a vírus sejthez kötődését és bejutását is. Ez pedig kulcsfontosságú lépés lehet a vírus sikerességében.

Mihez is vezet a vírusfertőzés?

A legtöbb ismert légúti fertőzéshez vezető vírus vagy a felső, vagy az alsó légutak sejtjeit támadja meg. Általánosságban a felső légúti fertőzések (légcső) könnyebben terjednek, de enyhébb lefolyásúak, míg az alsó légutak (hörgő, tüdőszövet) fertőzéseit nehezebb elkapni, de súlyosabb betegség kialakulását okozzák. A SARS-CoV-2 vírus másképpen viselkedik, mind a felső, mind az alsó légutak sejtjeit megtámadja egyszerre. Ez talán magyarázhatja a terjedés ilyen sikerességét, könnyen fertőz, tünetmentes egyének ürítik akár észrevétlenül is, míg azelőtt is akár, hogy súlyos tünetekkel járó betegség alakul ki náluk. Ezért annyira fontos a megelőzés!

A Marylandi orvosi egyetem munkatársai szerint, bár a koronavírus feltehetően eredetileg állatból (talán denevér) származik, rövid idő alatt hatékony humán kórokozóvá vált. A vírus annak ellenére sikeres, hogy a rövid idő alatt, amióta ismerjük, különösebb mutáción nem kellett, hogy átessen, ami azt segítette volna, hogy még sikeresebbé váljon. Így is az, ezért nem szükséges az evolúciójához, fertőzőképességének növeléséhez mutáción átesnie. Talán olyan sok vírus ismeretes, ami állatok között terjed, hogy nagyon ritkán egy-egy vírus éppen az emberre is veszélyesként válik sikeressé.

Nem elhanyagolható az sem, hogy eddig az emberiség nem találkozott ezzel a vírussal, tehát egy immunnaív közegben könnyebben tud fertőzni, terjedni, ahol még senkinek nincs ellene védettsége. Azzal még nem is számoltunk, mi történik, ha mutálódik a vírus, hatékonyabbá téve önmagát a következő évekre.

Fontos adat lehet az is, hogy a legtöbb légúti vírus terjedésének kedvez a hideg idő, amikor a légutak felső rétege is vékonyabb lehet. Ez viszont sajnos nem biztos, hogy így lesz a koronavírus esetén is. Nem biztos, hogy a jó idő meghozza magában a járvány terjedésének csökkenését.

Mai világunkban rengetek kontaktussal (akár személyes, akár tárgyi) kell számolnunk, ezeket életmódunkat és a gazdaságot is nézve rendkívül nehéz korlátozni és ennek betartására ösztönözni az embereket. Ez szintén a gyors terjedésnek kedvez.

További kérdést vet fel, és vizsgálatot igényel bizonyos vérnyomáscsökkentők szerepe. Egyes típusú gyógyszerek növelhetik a tudósok szerint a sejteken az ACE2 receptorok számát, így akár fel is erősíthetik a vírus hatását.

De miért vált ki egyesekben súlyos, akár halálos fertőzést, sokan miért esnek át rajta akár észrevétlenül?

Biztosan befolyásolja az immunrendszer működése. Miután a vírus megtámadja a sejtet, beindul a szervezet immunműködése és gyulladásos sejtek, citokinek (hírvivő molekulák) lepik el az érintett területet. A helyszínen elhalt sejtek, vírusrészecskék, immunsejtek, szövetközti folyadék észlelhető. A folyamat gyulladást (ez maga a gyulladásos válasz) és lázat okoz. Ez a folyamat lokálisan súlyos is lehet, lehet eltúlzott immunválasz, vagy elégtelen működés is. Tovább is terjedhet a mélyebb légutak felé, más szervek felé is akár, többszervi elégtelenséget okozva. Ritkán túlzott immunválasz extrém citokinvihart, gyulladást, a saját szerv károsodását okozza. Az áteresztővé váló erek folyadékkal engedik tele a tüdőt is. Másodlagos bakteriális fertőzések megjelenésével is számolni kell. Gyakrabban találkozunk ilyen folyamattal krónikus betegségekben szenvedő betegeknél. Ez pedig állhat a kifejezetten súlyos koronavírusos betegek történéseinek hátterében is.

Másik fontos rizikófaktor az életkor. Ahogy öregszünk, szerveink ki vannak téve a károsodásnak, nem olyan egészségesek és épek, mint a gyermekeknél normális esetben, másrészt romlik az immunrendszer hatékonysága is, könnyebben kialakulhat citokinvihar is.

Emellett eddig ismeretlen faktorok, mint genetikai hatás, a bekerült vírus mennyisége, bizonyos antitestek termelődése is szerepet játszhat abban, miért válik valaki esendőbbé a vírussal szemben.

Sok mindent nem tudunk még, és számos vizsgálatra, tapasztalat feldolgozására szükség lesz. Az biztos, hogy tanulni kell ebből a világjárványból – vélik a tudósok.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Felhasznált irodalom: Why the Coronavirus Has Been So Successful (theatlantic.com)