A Föld 12 leghalálosabb vírusa

Az emberek már azóta harcolnak a vírusok ellen, mióta az emberiség mai formájában kialakult volna.

Néhány vírusos megbetegedés esetében a védőoltások és a vírusellenes gyógyszerek lehetővé tették a fertőzések széles körű elterjedésének megakadályozását és segítséget nyújtottak a felépülésben a megbetegedett emberek számára. Egy megbetegedést – fekete himlő – sikerült teljes egészében felszámolni, megszabadítva tőle a világot.

Attól még messze vagyunk, hogy a háborút is megnyerjük a vírusokkal szemben. Az elmúlt évtizedekben számos vírus került át állatról emberre és idézett elő jelentősebb, ezrek életét követelő járványokat. Az a vírustörzs, ami a 2014 és 2016 közötti ebolajárványt okozta Nyugat-Afrikában, az általa megfertőzött emberek 90%-át megöli és ezzel ez az Ebola család leghalálosabb tagja.

Léteznek azonban egyéb, hasonlóan halálos vírusok, és vannak olyanok, amelyek még veszélyesebbek. Néhány vírus esetében, ideértve az új koronavírust is, ami jelenleg világszerte okoz járványos megbetegedéseket, a halálozási ráta alacsonyabb, ám ennek ellenére ezek a vírusok továbbra is veszélyt jelentenek a közegészségre, mivel nem állnak rendelkezésre olyan eszközök, amelyekkel felvehető lenne a harc ellenük.

Íme a 12 legveszélyesebb vírus azt figyelembe véve, hogy mekkora a fertőzött személy halálának valószínűsége, hány haláleset következik be a vírus miatt, illetve hogy növekvő fenyegetést jelent-e a kórokozó:

Marburg-vírus

A kutatók 1967-ben azonosították a Marburg-vírust, amikor kisebb járvány tört ki Németországban olyan laboratóriumi dolgozók körében, akik Ungandából importált fertőzött majmokkal kerültek érintkezésbe. A Marburg-vírus olyan szempontból hasonló az ebolához, hogy minkettő vérzéses lázat okozhat. Ez azt jelenti, hogy a fertőzött személynél magas láz alakul ki és testszerte vérzések jelentkeznek, ami végül sokkot, szervi elégtelenséget vagy halált okozhat.

A halálozási ráta az első járványkitörés során 25%-os volt, azonban a Kongói Demokratikus Köztársaságban 1998-2000 között kitört járvány és az Angolában 2005-ben kitört járvány esetében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a halálozási ráta meghaladta a 80%-ot.

Ebola-vírus

Az első ismert ebolajárvány emberek körében egyszerre ütötte fel a fejét Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 1976-ban. Az Ebola-vírus vérrel, egyéb testnedvekkel, illetve a fertőzött ember vagy állat szöveteivel terjed. Az ismert törzsek halálos kimenetelüket tekintve nagymértékben eltérőek - mondta a ’Live Science’ szakfolyóiratnak Elke Muhlberger Ebola-vírus-szakértő és a Bostoni Egyetem mikrobiológusa.

A WHO szerint az egyik törzs, a restoni Ebola-vírus, meg sem betegíti az embereket. A bundibugyoi Ebola-vírus esetében viszont a halálozási arány akár 50%-os, és a szudáni Ebola-vírus esetében akár 71%-os is lehet.

A WHO szerint a Nyugat-Afrikában napjainkban is tartó járvány 2014 elején kezdődött és mindezidáig ez a legnagyobb és legösszetettebb ebolajárvány.

Veszettséget okozó vírus

Noha az 1920-as években bevezették a háziállatok veszettség elleni védőoltását, és ennek segítségével sikerült a betegséget rendkívüli módon visszaszorítani a fejlett országokban, a betegség súlyos probléma maradt Indiában és Afrika bizonyos részein.

„A vírus az agyat támadja meg és ez egy igazán szörnyű betegség” - mondta Muhlberger. „Létezik védőoltás és vannak antitestek a veszettség ellen, így, ha valakit megharap egy veszett állat, meg tudjuk gyógyítani” - mondta. De azt is hozzátette azonban, hogy „ha valaki nem kapja meg a szükséges kezelést, akkor 100%-os a valószínűsége, hogy belehal a betegségbe.”

Ez a cikk is érdekelheti A veszettség (lyssa, rabies) tünetei embernél

HIV

A mai világban alighanem a HIV a leghalálosabb vírus. „Még mindig ez a legnagyobb gyilkos” - mondta Dr. Amesh Adalja, infektológus és az Amerikai Fertőző Betegségek Társaságának (IDSA) szóvivője.

Becslések szerint 32 millió emberéletet követelt a HIV-fertőzés, mióta az 1980-as évek elején először azonosították. „Jelenleg a HIV a legnagyobb emberáldozatot követelő fertőző megbetegedés” - mondta Adalja.

Erős vírusellenes gyógyszerek teszik lehetővé, hogy a HIV-fertőzöttek még hosszú éveken át életben maradjanak. A betegség azonban továbbra is pusztító az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol az új HIV-fertőzések 95%-a megjelenik. Az afrikai régióban majdnem minden huszonötödik felnőtt HIV-fertőzött, ami a HIV-fertőzöttek kétharmadát adja világszerte.

Himlő

Az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése 1980-ban kihirdette, hogy a világ megszabadult a fekete himlőtől. Ezt megelőzően azonban az emberek évezredeken át folytattak harcot a himlő ellen és a betegség körülbelül minden harmadik fertőzött számára halállal végződött. A túlélőknek mély maradandó sebhelyei maradtak és gyakran megvakultak.

A halálozási ráta sokkal magasabb volt Európán kívül, ahol az embereknek kevés kapcsolata volt a vírussal azt megelőzően, hogy azt az utazók magukkal vitték az ő területeikre. Például a történészek úgy becsülik, hogy az amerikai őslakosok 90%-a halt meg himlőtől, amikor az európai felfedezők behurcolták azt. Csak a XX. században 300 millió ember halt meg himlő következtében.

„Ez valami olyasmi volt, ami hatalmas terhet jelentett a bolygónak, nemcsak halált okozott, hanem vakságot is, és ez ösztönözte azt az erőfeszítést, hogy eltöröljük a Föld színéről” - mondta Adalja.

Hantavírus

A hantavírus tüdőszindróma (hantavírus pulmonális szindróma (HPS)) elsőként 1993-ban, az USA-ban került a figyelem középpontjába, amikor egy egészséges, fiatal navajo férfi és menyasszonya pár nap alatt légzési elégtelenség következtében elhalálozott. Pár hónappal később az egészségügyi hatóságok egy fertőzött ember otthonában élő őzegérből izolálták a hantavírust. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) szerint ez idáig több mint 600 ember kapta el a vírusfertőzést az USA-ban és 36%-uk esetében a betegség halállal végződött.

A vírus nem emberről emberre terjed, hanem fertőzött egerek ürülékével kerül át az emberekre.

Egy a ’Clinical Microbiology Reviews’ folyóirat 2010-es cikke alapján az 1950-es évek elején, a koreai háború alatt egy másik hantavírus miatt tört ki járvány. Több mint 3 000 katona fertőződött meg és körülbelül 12%-uk bele is halt a megbetegedésbe.

Míg a vírus újdonság volt a nyugati orvoslás számára egészen annak USA-beli felfedezéséig, a kutatók később rábukkantak, hogy a navajo népi orvoslás feljegyzései egy hasonló betegségről számoltak be, amit egerekkel hoztak összefüggésbe.

Influenza

A WHO szerint egy tipikus influenzaszezon során akár 500 000 beteg is meghalhat világszerte a betegség következtében. Időnként azonban, amikor egy új influenzatörzs jelenik meg, akkor a betegség gyorsabban terjedhet és gyakran magasabb halálozási rátát eredményez.

A leghalálosabb influenza pandémia, amit időnként spanyolnáthaként is emlegetnek, 1918-ban kezdődött, a világ 40%-át betegítette meg és becslések szerint 50 millió ember halálát okozta.

„Azt gondolom, hogy előfordulhat az 1918-as influenzajárványhoz hasonló” - mondta Muhlberger. „Ha egy új influenzatörzs megtalálná az utat a lakosság felé és könnyen terjedne az emberek között, valamint súlyos megbetegedéseket okozna, akkor nagy bajban lennénk”.

Dengue-lázat okozó vírus

A dengue-vírus először a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön bukkant fel és azóta a világ trópusi és szubtrópusi területein terjedt el. A világ népességének közel 40%-a él jelenleg olyan területen, ahol a dengue-láz előfordul, és ahogyan a Föld tovább melegszik, valószínűleg egyre több helyen bukkan majd fel ez a betegség, amit egyébként szúnyogok terjesztenek. A WHO szerint a dengue-láz évente 50-100 millió embert betegít meg. Habár a halálozási arányszám a dengue-láz esetében más vírusoknál alacsonyabb, 2,5% körüli, a vírus az ebolához hasonló megbetegedést, úgynevezett vérzéses dengue-lázat okozhat, amely esetben a halálozási ráta 20%-os is lehet, ha a betegség kezeletlen marad. „Tényleg többet kell foglalkoznunk a dengue-vírussal, mert valódi fenyegetést jelent számunkra” - mondta Muhlberger.

A CDC szerint a dengue-láz elleni védőoltást 2019-ben engedélyezte az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) 9-16 éves kor közötti gyermekek számára, akik olyan területeken élnek, ahol a dengue-láz gyakori és akiknek kórelőzményében előfordult a vírusfertőzés. Néhány országban a 9-45 éves korosztály számára áll rendelkezésre engedélyezett vakcina, de ők is csak abban az esetben kaphatják meg a védőoltást, ha a múltban igazoltan megfertőződtek a vírussal. Akik korábban nem kapták el a vírust, de megkapják a vakcinát, azoknál fennáll a veszélye, hogy súlyos dengue-láz alakul ki.

Rotavírus

Két védőoltás nyújt védelmet jelenleg a gyermekek számára a csecsemők és kisgyermekek súlyos hasmenéses megbetegedéseinek vezető okával, a rotavírussal szemben. A vírus gyorsan képes terjedni, úgynevezett feco-oralis úton (ami azt jelenti, hogy a fertőzött személy székletének apró partikulumai szájon át az emésztőtraktusba kerülnek).

Bár a fejlett világban a gyermekek ritkán halnak bele rotavírus okozta fertőzésbe, viszont súlyos állapotot, kiszáradást, szervelégtelenséget okozhat, illetve a betegség a fejlődő országokban, ahol a folyadékpótló kezelések nem általánosan elterjedtek, továbbra is sok halálesetért felelős.

A WHO becslése szerint 2008-ban 453 000 fő 5 évnél fiatalabb gyermek vesztette életét rotavírus-fertőzés következtében világszerte. A védőoltást bevezető országok azonban jelentős csökkenésről számoltak be a rotavírus következtében kórházi kezelésre szorulók, valamint a halálesetek számát illetően.

Ezt olvasta már? Rotavírus-fertőzés: Előzze meg idejében oltóanyaggal!

SARS-CoV

A WHO szerint a súlyos akut légzőszervi szindrómát (SARS) okozó vírus először 2002-ben tűnt fel a Kína déli részén található Kuangtung tartományban. A vírus először valószínűleg denevérekben fejlődött ki, majd éjszakai emlősállatokra, a cibetmacskákra került át, mielőtt végül embereket fertőzött volna meg. A Kínában kitört járványt követően két év leforgása alatt 26 országban több mint 8 000 embert fertőzött meg és több mint 770 emberéletet követelt a vírus.

A betegség lázat, hidegrázást, valamint fájdalmat okoz különböző testtájakon, amiből gyakran alakul ki tüdőgyulladás; azaz egy olyan súlyos állapot, amikor a tüdők begyulladnak és váladékkal telnek meg. Becslések szerint a SARS vírus halálozási aránya 9,6%, és mind ez idáig nincs rá vonatkozóan engedélyezett kezelés vagy vakcina. A CDC szerint azonban a 2000-es évek eleje óta nem jelentettek új SARS megbetegedést.

SARS-CoV-2

A SARS-CoV-2 ugyanahhoz a koronavírus néven ismert nagy víruscsaládhoz tartozik, mint a SARS-CoV, és elsőként 2019 decemberében azonosították Kína Wuhan városában. A vírus feltehetően denevérekből származik, mint ahogyan a SARS-CoV vírus is, és egy köztigazda által került át a denevérről az emberre.

A vírus megjelenése óta emberek tízezreit fertőzte meg Kínában és további ezreket fertőzött meg szerte a világon. A jelenlegi járvány hatására Wuhan és a közeli városok karantén alá kerültek, korlátozások léptek életbe az érintett országokból és országokba történő utazást illetően, és világszintű erőfeszítések kezdődtek a diagnosztikára, kezelésekre és védőoltásokra irányulóan.

A SARS-CoV-2 vírusfertőzés által okozott COVID-19 megbetegedés becsült halálozási rátája mai tudásunk szerint 2,3% körüli. Úgy tűnik, hogy az idősebbek esetében vagy azoknál, akiknek valamilyen alapbetegségük van, súlyosabb lehet a betegség lefolyása vagy nagyobb a szövődmények kialakulásának kockázata. A leggyakoribb tünetek a láz, száraz köhögés és a légzési nehézség, illetve súlyos esetekben tüdőgyulladás alakulhat ki.

MERS-CoV

A közel-keleti légzőszervi tünetegyüttest (MERS) okozó vírus 2012-ben Szaúd-Arábiában és 2015-ben Dél-Koreában okozott járványkitörést. A MERS vírus ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a SARS-CoV és a SARS-CoV-2 és valószínűleg ugyanúgy denevérektől származik. A vírus tevéket betegített meg, mielőtt átkerült volna az emberekre, és a fertőzött személyeknél lázat, köhögést és légzési nehézséget okoz.

A MERS gyakran okoz súlyos tüdőgyulladást és a halálozási arányszámát 30-40% közé becsülik, így ez a leghalálosabb zoonózisos koronavírus. Ahogy a SARS-CoV és a SARS-CoV-2 vírusok esetében, a MERS esetében sem áll rendelkezésre gyógykezelés vagy védőoltás.

Tovább

• Ezen betegségek ellen nem oltatják gyermekeiket az oltást ellenzők
• COVID-19 vírus fertőzés - Ajánlások és tájékoztatók az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; The 12 deadliest viruses on Earth (livescience.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus