Maszkvita: pro és kontra a szájmaszkokról

Az orvosok és a szakmai szervezetek között sincs teljes egyetértés abban, hogy mindenkinek érdeme-e maszkot viselnie vagy sem. Bár határozott választ ebben a cikkben sem fog találni, az érvek megértésével talán sok minden világossá fog válni a maszkok viselésével kapcsolatban.

A WHO (az ENSZ egészségügyi világszervezete), illetve hazánkban a Magyar Vöröskereszt és az országos tisztifőorvos is azt hangsúlyozza, hogy a szájmaszk viselése egészséges emberek esetében nem hatékony védekezési forma, ezért nem ösztönzik arra a lakosságot, hogy minél nagyobb arányban hordják azt. Ezzel szemben a CDC (az Egyesült Államok járványügyi szervezete) szerint a védekezés javasolt eszközei között szerepel a maszk viselése is. Ezt az álláspontot osztja a Magyar Orvosi Kamara is.

Az egyes kormányok is eltérő döntéseket hoznak, egyes államokban (pl. Csehország) nyilvános helyeken kötelező a viselése, más államokban pedig épp a napokban erősítették meg, hogy továbbra sem kívánnak hasonló döntést hozni (pl. Nagy-Britannia). Magyarországon nem tartozik az ajánlott óvintézkedések közé (ismert beteggel közvetlen kapcsolatba nem kerülő egészségesek esetében), de nem is kifejezetten ellenjavallt. Természetesen más kérdés a magasabb fokozatú védőmaszkok kérdése, amit fertőzött betegekkel kontaktusba kerülés esetén nemcsak lehet, hanem kell is hordani.

Hogyhogy nem tudják a szakmai szervezetek sem?

A WHO és a CDC egyaránt ismeri a szájmaszkviselés hatékonyságára vonatkozó adatokat, megfontolásokat, és ezekben nincs is szakmai vita közöttük. A különbség abból fakad, hogy a maszkviselés mellett és ellen szóló érveket, adatokat milyen súllyal veszik számításba, így pedig eltérő következtetésekre is juthatnak végül.

A WHO szerint is fontos szerepe van a maszknak a védekezésben, de azoknál, akik ismert betegek, illetve megfelelő fokozatú védőmaszt azoknak, akik közvetlen kapcsolatban állnak ezen fertőzöttekkel. A CDC szerint érdemes maszkot viselniük az egészségeseknek is, ahol a távolságtartás nem kivitelezhető és közeli kapcsolatba kerülhetnek egymással emberek.

A különbség természetesen jelentős, de közös mindkét ajánlásban, hogy a szájmaszk csak kiegészítő védekezési eszköz, és a legfontosabb az emberek többsége számára mindkét szervezet szerint a kontaktus kerülése, a megfelelő távolságtartás és a fokozott higiénia. Ha nem találkozunk a vírussal vagy egy vírushordozóval, az 100 százalékos védelmet jelent. Ha találkozunk, akkor bármilyen védekezési mód csak részleges biztonságot nyújthat. Ebben nincs nézetkülönbség.

Mi szól a maszkviselés ellen?

• A fertőző beteg szervezetéből olyan apró cseppekben távozik a vírus, amely ellen nem véd egy egyszerűbb textil szájmaszk. A több milliárd, levegőben terjedő vírus egy kisebb részét valóban felfoghatja, azonban nem zár légmentesen, nem illeszkedik tökéletesen az arcra, így a vírusok jelentős része könnyen bejut az egészségesek nyálkahártyájára. Ezzel szemben amennyiben a beteg viseli, a maszk egészen közel van a szájhoz és az orrnyílásokhoz, így pl. köhögés esetén már a vírusok nagy részét felfogja.
• A maszkviselés hamis biztonságérzetet nyújt viselője számára. Azt gondolhatja, hogy maszk viselése esetén védettebb, így önkéntelenül is kevésbé óvatos, kevésbé tartja be a megfelelő távolságot másoktól. Amint láttuk, a védekezésben a legfontosabb azonban minden szakértő szerint a találkozások kerülése és a megfelelő távolság megtartása.
• A maszkot viselők gyakrabban érnek az arcukhoz, akár reflexből is. Akár viselünk gumikesztyűt, akár nem, ha kezünkkel az arcunkhoz, szemünk környékéhez érünk, azzal potenciálisan rengetek kórokozót juttathatunk a "bejutási pontok" közelébe. A maszkhasználat ellen érvelők szerint ez hasonló fertőzésveszélyt jelent, mint a légúti terjedés.
• Az emberek többsége nem használja megfelelően a maszkot, a helytelen használat pedig a védelem helyett kifejezett fertőzésforrás is lehet. Aki maszkot hozd és bízik annak védőhatásában, annak arra is gondolnia kell, hogy nagy számban tartalmaz vírusokat. A legutóbbi adatok szerint sebészi maszkon akár 7 napig is életképes lehet a vírus. Amennyiben kézzel hozzáér a légzőfelületéhez, nem különíti el biztonságosan a levett maszkot, esetleg többször is viseli azt, vagy nem most kezet közvetlenül előtte és utána (akár csak a villanyt kapcsolja fel a mosdóban a levétel és a kézmosás között), akkor a maszk már nem véd, hanem a vírus továbbhordozásának eszközévé vált.
• A világ minden államában jelentős probléma, hogy nincs annyi maszk, amennyire szükség lenne. Az Egyesült Államokban is számos, az ellátásban dolgozó orvos számolt be arról, hogy azért nem jut nekik elegendő maszk, mert a lakosság nagy számban vásárolta fel azokat. Így aki egészséges és el is tudná kerülni a vírushordozókat, azoknál hosszú időre elegendő készlet van felhalmozva, míg a betegek és a betegekkel dolgozó ápolóknak, orvosoknak nem jut.

Mi szól mellette?

• Mivel bárki lehet beteg, a lappangási idő vagy a tünetmentes lefolyás miatt olyanok is lehetnek fertőzőek, akiknél nem jelentkeznek a koronavírus-fertőzés tünetei. Így - mégha egészségesként nem is véd meg a fertőzéstől - kisebb eséllyel adom tovább a vírust, amennyiben mégis fertőzőképes hordozó vagyok - mondják. Maszkviselésre tehát nem elsősorban magunk, hanem mások védelme miatt van szükség, ezt hangsúlyozza az orvosi kamara is. (Tudni kell, hogy a köhögés, tüsszögés miatt, illetve a vírusok elszaporodásának mértéke miatt a tüneteket produkáló betegek fertőzőképessége a legnagyobb. Tünetmentes esetekben a fertőzésveszély alacsonyabb, de létezik.)
• Azt mindenki elismeri, hogy a szájmaszk önmagában nem elegendő óvintézkedés, azonban a kis eredményeknek is lehet jelenősége a járvány terjedésének megakadályozásában.
• Bár a kísérletek inkább amellett szólnak, hogy az egyszerűbb maszkok kis mértékben hatékonyak, a gyakorlati tapasztalatok - mindenekelőtt a maszkokat széles körben alkalmazó kínai gyakorlat - azt támasztja alá, hogy semmiképp sem hátráltatják a védekezést.
• A maszk mellett érvelők is elismerik, hogy a helytelen használat veszélyes, továbbá hogy elsősorban az egészségügyi dolgozóknak kellene biztosítani a - főleg speciális és sebészi - szájmaszkokat. Éppen ezért az ismeretterjesztésre és a házi készítésű szájmaszkokra helyezik a hangsúlyt, kiküszöbölve a negatív következményeket.

Mindezek alapvetően a sebészi és textil (vagy házi készítésű szövetanyagú) maszkokra vonatkoznak. A speciális maszkok szakszerű viselése nem egyszerű, ugyanúgy érvényes rájuk, hogy – bár jóval nagyobb védettséget ad – helytelen viselése még a fertőzés veszélyét is fokozza. Emellett ezek viselését ténylegesen az egészségügyi ellátó személyzetnek (továbbá az ismert beteget otthon ápolónak) kellene meghagyni. Egészséges embereknél mellőzni kell például a közterületi sportoláshoz történő felvételét, mivel az felesleges és értelmetlen. Amennyiben nem kapunk maszkot, akkor általános hétköznapi használat esetén megfelelő lehet egy, a szánk és orrunk elé tekert egyszerű kendő vagy sál is.

Így viselje helyesen

Amennyiben szájmaszkot visel, mindenképp figyeljen a helyes használatra. Erről a Magyar Vöröskereszt egy oktatóvideót is közzétett. A legfontosabb szabályok a következők:

1. Mosson kezet alaposan a felhelyezés előtt és a levétel során is.
2. Figyeljen arra, hogy a maszk megfelelően illeszkedjen az arcára, a szája mellett az orrát is fedve.
3. Amíg fent van a szájmaszk, ne érjen hozzá, ne igazgassa.
4. Először a kesztyűt vegye le és/vagy a kézmosás történjen meg alaposan, azután vegye le a maszkot.
5. Az egyszer használatos maszkokat használat után azonnal dobja ki, lezárt hulladéktárolóba, a textil maszkokat legalább 60 fokon mossa ki.
6. Egy maszkot ne viseljen többször, amennyiben nedvesség éri, cserélje szárazra.

Kattintás: Megtekintés a YouTube-on

(WEBBeteg összeállítás; Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász)