SARS-CoV-2 és az időjárás

Egy vizsgálat szerint a SARS-CoV-2 vírus legyőzi az évszakokat, és tovább él a melegebb hónapokban is.

Az amerikai tudományos akadémia, a ’National Academy of Science, Engineering and Medicine’ (NAS) egy friss jelentése szerint, bár a rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak, azt jelzik, hogy a SARS-CoV-2 vírus tovább terjedhet a melegebb tavaszi és nyári hónapokban is.

A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy az új koronavírus magasabb hőmérséklet és nagyobb páratartalom esetén kevésbé hatékonyan képes terjedni, azonban a vizsgálatok nem meggyőzőek, mivel a járvány még csak viszonylag rövid ideje áll fenn, és az adatok minősége sem megfelelő, valamint sok a zavaró tényező, mindez pedig megnehezíti a járvány tényleges előrehaladásának meghatározását, írta Dr. David A. Relman, a NAS újonnan kialakuló fertőző betegségekkel és a 21. század egészségügyi veszélyeivel foglalkozó állandó bizottságának tagja április 7-én gyors szakértői konzultációs levelében a Fehér Ház Tudomány és Technológiai Hivatalának.

Számos tényező befolyásolhatja, hogy a SARS-CoV-2 vírus ugyanazt a szezonális mintázatot követi-e, mint más szezonális koronavírusok vagy az influenza, amelyek terjedése alábbhagy a melegebb hónapokban - írja Relman, a kaliforniai Stanford Egyetem mikrobiológus és immunológus professzora.

Hangsúlyozta azonban, hogy a két másik, súlyos megbetegedést okozó koronavírustörzs – a SARS-CoV és a MERS-CoV – „nem mutatott semmilyen szezonalitásra utaló viselkedést a megjelenésüket követően”.

Relman egy példát is említ a jelenlegi járvánnyal kapcsolatban: „Figyelembe véve, hogy a vírus gyorsan terjed azokban az országokban, ahol jelenleg „nyári”, meleg éghajlati viszonyok dominálnak, úgymint Ausztráliában és Iránban, nem lehet azt feltételezni, hogy máshol a páratartalom és a hőmérséklet növekedése az esetek számának csökkenését vonná maga után... Ahogy a járvány időben előrehalad, további vizsgálatok jobban rávilágíthatnak az időjárásnak a vírus terjedésére gyakorolt hatására” - írja.

Még ha a SARS-CoV-2 kevésbé fertőzőnek is bizonyul a melegebb hónapokban, a magasabb hőmérsékletű és páratartalmú környezetben, „figyelembe véve a lakosság vírussal szembeni globális immunitásának hiányát, a terjedés hatékonyságának ezen csökkenése nem vezethet a betegség terjedésének szignifikáns csökkenéséhez komoly közegészségügyi beavatkozások egyidejű elfogadása nélkül” - írja Relman.

Ellentmondásos adatok

Relman több olyan tanulmányra hivatkozik, amelyek arra utalnak, hogy egyrészről a SARS-CoV-2 visszaszorult növekvő páratartalom és hőmérséklet mellett, azonban ezzel szemben a virulencia a melegebb és párásabb időjárási körülmények között megnövekedett.

Egy, a közelmúltban Kínában készült, az SSRN (’Social Science Research Network’) repozitóriumában és nemzetközi folyóiratok gyűjtőoldalán közzétett tanulmány megállapította, hogy míg a megnövekedett hőmérséklet és páratartalom csökkentette a fertőzőképességet, „az átlagos R₀ (a vírus alap reprodukciós rátája) a maximális hőmérséklet és páratartalom esetén még mindig közel volt a 2-es értékhez, ami arra utal, hogy a vírus továbbra is exponenciálisan terjedhet magasabb hőmérsékleti és páratartalom értékek esetén is” - mondta Relman.

Számos más vizsgálat megállapította, hogy nagyobb a növekedési ütem a mérsékelt éghajlatú területeken. Egy még bírálat előtti, a MedRxiv felületén található kutatási jelentés 116 ország 310 földrajzi régióját vizsgálta és fordított arányosságot állapított meg a hőmérséklet és páratartalom, valamint a COVID-19 megbetegedések előfordulása között.

Az ezidáig elérhető összes tanulmány esetén jelentős korlátozó tényezők állnak fenn, beleértve az időbeli és elhelyezkedésbeli korlátokat, a földrajzi tényezőket, a közegészségügyi és egészségügyi ellátórendszerekhez való hozzáférést és azok minőségét - az emberi viselkedéssel és a tesztelés elérhetőségével összefüggő zavaró tényezőket - közölte Relman.

Ugyanakkor azt mondta, hogy „érdemes megjegyezni, hogy a pandémiát (kontinensekre kiterjedt járványt) okozó influenzatörzsek nem mutatták az endémiát okozó törzsekre jellemző jellegzetes szezonális mintázatot”, és függetlenül attól, hogy melegebb vagy hidegebb hónapban kezdődtek, „mindnek volt egy második hullámbeli csúcsa körülbelül hat hónappal azt követően, hogy a vírus megjelent az emberi populációban.”

Tovább COVID-19 - Ajánlások és tájékoztatók az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól

Friss a témában A nyári hőség mégsem állította meg a koronavírus terjedését

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; SARS-CoV-2 May Confound Seasons, Persist in Warmer Months, Report Shows (Medscape)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus