Koronavírus: védettség, mutáció, és a járvány lehetséges kimenetele

Néhány hónap alatt világjárvánnyá alakult a SARS-CoV-2 koronavírus okozta fertőzés. Naponta látnak napvilágot új kutatási eredmények a jelen helyzettel, a lehetséges gyógykezeléssel, védőoltással, a védettség kialakulásával és a járvány lehetséges kimenetelével kapcsolatban. Mit tudunk most a koronavírussal kapcsolatban? Hogyan lehetne vége a járványnak?

A jelenlegi pandémia végét az jelentetné, amikor vagy a népesség nagyobb része védetté válna a fertőzéssel szemben, vagy a vírusok jelentős része elpusztulna.

A legjobb megoldás természetesen az lenne, ha a vírus fertőzőképessége csökkenne (de ez a kialakuló mutációk mellett nem valószínű), illetve a vírusok elpusztulnának. Ezzel kapcsolatban csak találgatások vannak.

A másik lehetőség a védettség kialakulása. Ez két úton érthető el, egyrészt az úgynevezett nyájimmunitás kialakulásával, másrészt az egyéni védettség védőoltással történő kialakításával.

Nyájimmunitás

Eltérőek a becslések, de egy ember átlagosan 2-6 másik embernek adja tovább a fertőzést (a 2 talán alulbecslés, vagy a járvány korai szakaszában végzett statisztikai számítások alapján volt feltételezhető inkább). A fertőzésen átesettek esetén kialakuló ellenanyagok, illetve keringő memóriasejtek az esetükben már biztosítják a későbbi fertőzés elleni hatékony és gyorsan kialakuló védelmet.

A várt nyájimmunitáshoz legalább a népesség 60-80 százalékának kellene átesnie a fertőzésen. Ezzel szemben jelenleg a legsúlyosabb helyzetben lévő országokban is csak maximum pár százalék a fertőzésen átesett emberek aránya. Fertőzéssel tehát lassan "szerezhető" meg a nyájimmunitás, nem is lehet ezzel rövid távon számolni. Még azokban az országokban sem (pl. Svédország), ahol jelenleg enyhe korlátozások vannak csak érvényben.

Számos kérdést vet fel a nyájimmunitás elérésének módja is. Egyrészt a korlátozások és karantén lassítja a természetes immunitás elérését, vagyis az átfertőzöttséget - ami persze a célja is. A járvány lassú terjedése esetén évekig is elhúzódhat a jelenlegi állapot.

Másrészt a korlátozások nélküli hirtelen kialakuló tömeges fertőzések - amellett hogy etikai kérdést is felvetnek - nyilvánvalóan hirtelen nagyarányú terhelést rónának az egészségügyre, jelentős halálozással járnának, akár megmentendő vagy megmenthető emberéletek közötti döntést is kell hozniuk az ellátó személyzetnek. Ugyanakkor elméletileg, ha gyorsan átesne a lakosság a fertőzésen, hamarabb kialakulna a védettség, kisebb esélye lenne a mutációk kialakulásának is.

Egyes vélemények szerint a fertőzésen bizonyítottan átesetteket (ehhez tömeges tesztelés szükséges!) vissza lehetne engedni a munkába, tovább védve a veszélyeztetetteket, de a gazdasági szempontokat is figyelembe véve.

A védettség sem élethosszig tart

Jelenleg nem ismert, milyen távon alakul ki védettség a SARS-CoV-2 esetében, hiszen néhány hónapja jelent meg a vírus. Feltételezhető azonban, hogy van védettség, de örökké semmiképp nem tart, valószínűleg nagyon hosszú távra sem. A fertőzésen történő átesés tehát a jelenlegi ismeretek alapján csak néhány hónapra, esetleg néhány évre jelent védettséget, és nem jelenti azt, hogy a járvány esetleges későbbi hullámaiban ne betegedhetnének meg ismét a korábbi fertőzöttek. Ez egyéni szinten és a nyájimmunitás szempontjából is jelentős tényező.

Bővebben Koronavírus: nem bízhatunk mindent az immunitásra

A mesterséges immunizálás

A másik út a "mesterségesen kiváltott" védettség, vagyis a védőoltás. Kifejezetten sok, ellenanyagot tartalmazó vakcina áll egyrészt kifejlesztés, másrészt már klinikai vizsgálat fázisában. A védőoltás a gyors immunválasz kialakulását hozhatná. Amennyiben a lakosság jelentős része beoltható lenne, sok immunis ember közt nehezen terjedne a vírusfertőzés is. Elvileg 1,5-2 év is szükséges lehet egy védőoltás bevezetésére, de több gyógyszercég már pár hónapon belülre ígéri a feltehetően hatásos oltóanyag előállítását. Kérdés, hogy ez ténylegesen mikor valósul meg, milyen ütemben gyárthatóak a védőoltások, kik kapnak majd oltást.

Mutálódik a vírus

Számolni kell azonban a vírusmutációk kialakulásának lehetőségével, ami bizonyos esetben csökkenteni fogja mind a védőoltások hatékonyságát, mind a természetesen szerzett védettséget. A mutációk számának kialakulása pedig a járvány idejének elhúzódásával biztosan növekedni fog.

A védőoltás ugyan kialakít védettséget, de ez nem tart örökké, nem tudjuk mennyi ideig tart, és nem tudjuk azt sem, hogy a mutáció miatt megváltozott vírus ellen milyen szinten ad majd védelmet. Azok a védőoltások lehetnek majd hatékonyak, amelyek a koronavírus nem mutálódó vagy nem mutálódott részeihez - mint antigénhez - kapcsolódó ellenanyagot tartalmaznak. Ilyen lehet a hemagglutinin-észteráz is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

• A Föld 12 leghalálosabb vírusa
• Védőoltás, antitest kezelés, antivirális szer - Mit jelentenek?
• Mit okozhat a koronavírus a szervezetünkben?
• A COVID-19 fertőzőképessége

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Tanácsadó: Dr. Nemes József, mikrobiológus