Hogyan érhet véget az új koronavírus-járvány?

Az új koronavírussal kapcsolatban még mindig sok a találgatás. Vajon hogyan érhet véget a járvány? Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ keresni.

Teljes felszámolás?

A SARS járvány véget ért, annak ellenére, hogy több országot elért. A kormányzatok gyors és szigorú intézkedései az esetek számát nullára csökkentették. Amikor a vírussal fertőzött utolsó személy is meggyógyult, bejelentették, hogy a SARS vírus felszámoltnak volt tekinthető (a vírus jelenétének megvan a lehetősége, de nem terjedt tovább).

A SARS vírus fertőzőképessége közel hasonló a SARS-CoV-2-éhez, de a SARS esetében a halálos végkimenetel esélye kétségtelenül magasabb. Viszont nem volt képes enyhe vagy tünetmentes esetekben rejtőzködni, szemben a SARS-CoV-2-vel.

Ha a világ két hónappal ezelőtt együtt cselekedett volna, akkor a COVID-19 teljes felszámolása egy reális lehetőség lehetett volna. Ma már ez nagyon nehéznek tűnik. Felütheti a fejét Afrika távolabbi vidéki településein, akár 300 km-es távolságra a legközelebbi kórháztól és távol a lehetséges kormányzati beavatkozásoktól.

A „nyájimmunitás” stratégiája

Történelmi szempontból a jelentősebb járványok (gondoljunk a pestisre avagy a fekete halálra) fertőztek és fertőztek mindaddig, amíg a nyájimmunitás ki nem alakult. Ha a világ fele már találkozott volna vele és felépült volna a COVID-19 megbetegedésből, akkor a vírus nehezen lenne képes terjedni, mivel ugyanolyan gyakorisággal találkozna egy immunis beteggel, mint egy sebezhetővel. Ez annak a modellnek az alapján történne, mely alapján végezetül a COVID-19 a világ 70%-át fertőzné meg. (Vegyük figyelembe, hogy ezek a modellek általában azt feltételezik, hogy visszalépünk és egyáltalán nem teszünk semmit, ami a lehető legrosszabb eset.)

Nem kérdéses, hogy a nyájimmunitás működne. Elvégre is a fekete halál esetén is működött. Azonban, míg odáig jutnánk, milliók életébe kerülne, kórházaink biztosan túlterhelődnének, ráadásul valószínűleg egy éven belül elérhető lesz a védőoltás.

Reménykedjünk, hogy nyáron véget ér a járvány

Ez bizonyos körökben népszerűvé vált. Az influenza szezonális, tehát lehet, hogy a COVID-19 is az lesz? Nem reménykedhetünk ebben?

Két probléma van ezzel. Az első földrajzi. Amikor az északi féltekén nyár van, akkor a déli féltekén tél. Tételezzük fel, hogy Európában vagy az USA-ban élünk. Még ha nem is vesszük számításba az Egyenlítő alatti térségekben élőket, előfordulhat náluk a járvány a téli időszak alatt (amikor nálunk nyár van), és elkerülhetetlen, hogy néhány vírushordozó visszarepüljön az északi féltekére szeptember környékén, és akkor újra szembe kell néznünk a vírussal. Ebben az évben januárban könnyű volt utazási tilalmat bevezetni Kínára vonatkozóan, illetve februárban néhány más országokra vonatkozóan. De mit fogunk csinálni ősszel? Vezessünk be utazási korlátozásokat a teljes déli féltekére vonatkozóan? Vezessünk be utazási korlátozásokat a világ többi részére vonatkozóan két hónappal később, ha az egész világon elterjed a vírus? Egészen a következő nyárig még mindig túl kell élnünk.

A másik probléma sokkal összetettebb és az R0-hoz kapcsolódik. A R0 egy epidemiológiai mértékegység, mely a fertőző ágens terjedési képességét, ezáltal a fertőzőképességének mértékét írja le. Szezonális influenza esetén az R0 értéke 1,1 és 1,5 közöttire tehető, mely exponenciális terjedést eredményez. Ahhoz, hogy az R0 értékét 1 alá szorítsuk influenza esetén, nem szükséges erőteljes lépéseket tenni, és ennek köszönhető a szezonális aktivitás. A COVID-19 R0 értéke azonban 2 és 3 közötti. A COVID-19 R0 értékének csökkentésére van lehetőség, de így is 1 feletti értéken fog maradni. Mivel értéke csökken, de továbbra is meghaladja az 1-et, így a terjedése lassulni fog, de megmarad a napsütés ellenére is.

Fokozott megfigyelés és a fertőzöttek kontaktjainak felkutatása lehet az átmenet a védőoltásig

Úgy gondolom, hogy jelenleg sok fejlett ország reménykedik ebben. Valahogy így működik: hirdessünk ki országos vészhelyzetet, hogy az esetszámokat csökkentsük, nyerjünk időt és hívjuk fel a figyelmet a szociális távolságtartásra és a kézhigiéniára. Helyezzünk ki „drive-through” autós tesztállomásokat minden nagyobb városban (Korea). Fogadjunk el olyan törvényjavaslatot, ami kimondja, hogy minden tüdőgyulladással kórházban kezelt beteget tesztelni kell COVID-19-re (Szingapúr). És mozgósítsuk járványügyi szakemberek csoportjait, lehetőleg százait, hogy lendüljenek akcióba, amint megszüntetjük a korlátozásokat.

Jelenleg ezzel a rendszerrel garantálható, hogy megfoghatók a járványkitörések, mielőtt azok túl nagy mértéket öltenének. A COVID-19 megbetegedésben szenvedő betegek 20%-a szorul kórházi ellátásra, így még ha csak a kórházba kerülő személyeket és 30 legközelebbi kontaktjukat teszteljük, akkor is megfogható a járvány. Amikor egy eset azonosításra kerül, vessük be a járványügyi szakembereket, azonosítsuk minden egyes beteg 30 legközelebbi kontaktját, helyezzük őket hatósági karanténba két hétre és teszteljük mindegyiküket. Ha bármelyikük tesztje pozitívnak bizonyul, ismételjük meg a folyamatot újra azzal, hogy a pozitív tesztet adó kontakt esetén is azonosítsunk újabb 30 személyt.

A kontaktok felkutatásának ezen folyamata egy célzott korlátozó intézkedés. A teljes ország lezárása helyett körülbelül 30 főből álló kisebb közösségek kerülnek elszigetelésre. Kínában arra a következtetésre jutottak, hogy a vírus terjedésének 85%-a családokban összpontosult. Ha megfelelően nagyra vesszük a „kerítőhálót”, azaz nagyjából 30 főben határozzuk meg ezt a számot, akkor megállítható a teljes terjedés akár 95%-a. Szingapúrban napi három telefonhívással ellenőrzik azt, akinek hatósági karantén miatt az otthonában kell tartózkodnia, és ha valaki a szabályok ellenére kimozdul, az GPS nyomkövető karperecet kap.

Időnként előfordul, hogy valaki átcsúszik a kontaktfelkutatáson (vagy másik országból érkezik) és így találkozunk egy-egy újabb járványkitöréssel, de ha ez történne, majd újra meg tudjuk fogni a járványt. Kína széles körben alkalmazta ezt a folyamatot Vuhanban, 1 800 ilyen 5 vagy ennél több fős kontaktfelderítő csoportot mozgósítva.

Ideális esetben mindezt anélkül tehetnénk, hogy kihirdetnénk az országos vészhelyzetet és bezárnánk az ország minden éttermét hetekre. A világ számos országának volt ideje felkészülni a járványra, azonban mégsem tette meg. Most ennek az árát fizetjük meg.

Folytassuk ezt egy éven keresztül, és akkorra készen lesz a védőoltás. Így megszerezhető a nyájimmunitás anélkül, hogy a lakosság 2%-át feláldoznánk, és az élet mehet tovább, mintha mi sem történt volna.

Tovább Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; Scott Hsieh, Ph.D., Associate Research Consultant, Mayo Clinic
Lektorálta: Dr. Puskás Erika