Így zajlik a felépülés a COVID-fertőzésből
megjelent:
Mennyi ideig tart a felépülés a fertőzésből? Mik a kilátások? Léteznek hosszú távon hatásai a megbetegedésnek? Felépülés után védett leszek vagy ismét elkaphatom? Gyakori kérdések a COVID-19-ből való felépülésről.
A koronavírus felbukkanása, elterjedése, majd az első megbetegedések óta 4-5 hónap telt el. A kórházba került fertőzött betegek zömét azóta gyógyultnak nyilvánítottak. Egyeseknél azonban kérdés lehet, hogy felépülésük mennyire volt, illetve lehet-e teljes.
Szakértők szerint annyi már most látszik, hogy igen lassú folyamatról van szó. A talpra állás egyéni tempóban halad, és van olyan ex-beteg, akinél bizonytalan, hogy mikor és mennyiben nyerheti vissza teljesen korábbi egészségi állapotát. Azt is feltételezik, hogy némelyik gyógyult betegnek a további életében hozzá kell szoknia a maradványtünetekhez.
A felépülési szakasz hossza elsősorban is attól függ, hogy az illető személyt a vírusfertőzés mennyire betegítette meg. A többségnél az enyhe panaszok gyorsan elmúlnak, sokaknak tünetük sincs, ők akár vállrándítással elintézhetik a betegséget, ami másoknál maradandó problémát okozhat.
Az életkor, a nem, az egészséget befolyásoló egyéb (már ismert) kórok léte növeli annak kockázatát, hogy adott személynél a COVID-19 súlyosabb formája fejlődik-e ki. A felépülés menetét befolyásoló fontos tényező a kapott szer, az alkalmazott kezelés jellege is – minél inkább invazív, illetve azt minél hosszabban kell fenntartani, annál tovább fog tartani maga a kilábalás is.
Mik a kilátások, ha csak enyhébb tünetek voltak?
A legtöbb koronavírus fertőzöttnél csak egy-egy fő tünet (köhögés és/vagy láz) alakul ki. Van, aki bágyadt, elesett, fáj a torka, feje és test-szerte vannak fájdalmai. Kezdetben a köhögés általában száraz, de néhány beteg váladékot, hurutot is felköhög, ami már a vírus által megtámadott tüdő elhalt sejtjeit is tartalmazza. E tüneteket eredményesen lehet enyhíteni az ágynyugalommal, sok folyadék fogyasztásával, fájdalomcsillapító alkalmazásával. Ilyenkor várhatóan gyors a felépülés. A (magas) láz egy héten belül többnyire elmúlik, a köhögés viszont tovább is fennállhat. A WHO – a kínai adatok elemzése alapján – két hétben jelöli meg a felgyógyulás átlagos tartamát.
Bővebben Milyen a COVID-19 megbetegedés enyhébb lefolyása?
Mi vonatkozik a súlyosabb tüneteket mutatókra?
Egyesek számára a betegség súlyossá válik. A rosszabbodás általában a fertőződés (nyilvánvalóvá válása) utáni 7-10. napon szokott bekövetkezni, esetleg egészen váratlanul, hirtelen. Egyik pillanatról a másikra nehéz lesz a légvétel. A tüdőkben azért alakul ki gyulladás, mert a szervezet immunrendszere megpróbál a vírusnak "visszavágni", de eközben egyúttal túl is reagálja a helyzetet. A túlzott reakció nyomán a különféle szervek, majd maga az egész szervezet járulékosan súlyos kárt szenved. A tüdő szövetei roncsolódnak – többnyire ilyenkor szállítják kórházba a beteget.
„A légszomj, fulladásérzés olykor meglehetősen hosszú idő alatt rendeződik, mivel a gyulladt tüdőben hegesedési folyamat zajlik. Két héttől akár 2 hónapig is eltarthat a felépülés, ezalatt, majd gyakran ezt követően is, akár tartósan fennáll a fáradtságérzés” – jellemezte a helyzetet Sarah Jarvis háziorvos a BBC News számára.
Mit tudni az intenzív ellátásra szoruló betegek kilátásairól?
A WHO becslése szerint minden 20. beteg intenzívre kerül, ahol az ellátó folyamat részeként kábítják (altatják), majd lélegeztető-gépre teszik. Bármennyi időt töltsön is valaki az intenzív részlegen (ICU), a hazabocsátás előtt még további ápolásra, hagyományos kórtermi ellátásra szorul. (Ez így szokott lenni egyéb betegségek sürgősségi gondozásakor is.)
Dr. Alison Pittard, az intenzív ellátás egyetemi oktatásáért felelős dékán ezzel kapcsolatosan azt mondja, hogy „az intenzív osztályt megjártaknál akár 12-18 hónapot is igénybe vehet az élet normalizálódása. Aki sok időt tölt ágyban, az elveszíti izomtömegének egy bizonyos részét. Legyengül, s az izmok újbóli felépülése – egyénektől függően – akár hosszabb időt vehet igénybe. Egyeseknek még ahhoz is fizioterápiás segítségre lehet szükségük, hogy újra tudjanak járni. Mindaz, amit a szervezet az intenzív ellátás során elszenved, azzal a következménnyel járhat, hogy delírium, pszichológiai zavarok lépnek fel. Ennek esélye nem is csekély...”
Az intenzív ellátáson átesett betegekkel foglalkozó fizioterapeuta, dr. Paul Twose ehhez még hozzáteszi, hogy a betegség igen masszív járulékos eleme az úgynevezett vírus fáradtság. Ez olyan tényező, ami senkinél nem hagyható figyelmen kívül.
Kínai, olasz esetleírások számoltak be a betegek teljes testre kiterjedő gyengeségéről, a legkisebb terhelésre fellépő nehézlégzésről, az állandó köhögésről, a levegő után kapkodásról, illetve a hatalmas alvásszükségletről. „Minden tapasztalatunk arról szól, hogy a betegeknek esetleg hónapokba telik, míg felépülnek.” De nehéz általánosítani, mert egyesek viszonylag rövid ideig vannak az intenzíven, másokat viszont hetekig kell lélegeztetni.
Lásd még
Miként befolyásolja az egészséget hosszú távon?
Nem lehet erre biztosat mondani, hiszen nagyon frissek (4-5 hónaposak) még az adatok. Egyféle közelítő választ adhat a hasonló tünetekkel járó más betegségekkel való összevetés. Az akut légzési disztressz szindróma (ARDS, acute respiratory distress syndrome) olyanoknál alakul ki, akiknél az immunrendszer túlpörög, túlhajszolja, túlhajtja magát és ezáltal roncsolja a tüdőt.
„Itt már 5 éves megfigyelésekre támaszkodhatunk. Sokat sejtető, ha arra hivatkozom, hogy egyes ARDS-betegeknél még mindig mutatkoznak fizikai, pszichés nehézségek” – mondja dr. Twose. Ehhez azt is hozzáteszi dr. James Gill háziorvos, hogy nem ritkán pszichiátriai támogatásra is szükség lehet a felépüléshez.
Aki nehezen kap levegőt, annak az orvos korábban, nem csak azt magyarázta el, hogy „most gépre fogjuk tenni, ehhez pedig el kell altatnunk.” De föltett egy – addig még talán sosem hallott – kérdést, ami nagyon megzavarhatja a beteg tudatát: „El akar most búcsúzni a családjától?" Érthető, hogy az ilyen (nagyon súlyos) esetekben nem meglepő a poszttraumás stressz fellépése. Sok esetben tehát jelentős lelki sérülés keletkezik, aminek nyoma beleég a beteg tudatába. Ehhez képest szinte apróság azt megemlíteni, hogy még az enyhe lefutású eseteknél is fennáll annak esélye, hogy állandó fáradtságérzés formájában, tartós – az egészségérzetet károsító – zavar marad vissza.
Megkaphatjuk-e másodszor (akár többedszer) is a COVID-19-et?
A lehetséges immunitás tartósságát illetően sokféle elmélet (spekuláció) jelent meg, de igen csekély bizonyíték alapján. Tény, ha a beteg sikeresen legyűrte a vírust, valószínűleg kialakulhatott nála immunválasz. Az egyes betegek másodszori megfertőződéséről szóló jelentések mögött feltételezhetően az áll, hogy pontatlanul tekintettek negatívnak egy korábbi tesztelést.
Az immunitás kérdését azonban feltétlenül tisztázni kell, mert ennek szerepe alapvető annak megértésében, hogy lehetséges-e az újbóli megfertőződés, illetve fontos tudni annak megítéléséhez is, hogy bármilyen vakcina mennyire lehet (majd) hatásos, eredményes.
Lásd még
Szerző: Fazekas Erzsébet, WEBBeteg.hu
Forrás: James Gallagher, BBC News
