Mit tegyünk, ha a COVID-19 megbetegedés enyhe lefolyású nálunk?

Szakértők szerint az enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedés otthoni kezelése hasonló ahhoz, ahogy influenza esetén kezelnénk magunkat.

Míg a súlyosabb tünetek kórházi kezelést tesznek szükségessé, addig a nem életveszélyes tünetekkel tanácsosabb otthon maradni és elkerülni a már amúgy is nehéz helyzetben lévő egészségügyi rendszer további terhelését.

De hogyan lehet meghúzni a határvonalat a súlyos és a nem súlyos tünetek között? Hogy lehet ez egyértelmű? Létezik gyorsabb módja, hogy felépüljünk a COVID-19 megbetegedésből?

Önkéntes otthoni izoláció vs. önkéntes karantén

Minden olyan munkavállalónak, aki nem létfontosságú munkát végez és lehetősége van rá, ajánlott önkéntes karanténban maradnia otthonában a vírus terjedésének lassítása céljából.

Ez segít korlátozni az idegenekkel való érintkezések számát, azonban azáltal, hogy otthon maradunk, növekszik a családtagokkal, lakótársakkal együtt töltött idő. Ezekben az esetekben nehéz elkerülni a vírus átadásának kockázatát.

„Ezért a legjobb tanács a következő: Amíg nem végeztek rajtunk tesztet, akkor mindaddig cselekedjünk úgy, mintha a tüneteinket a COVID-19 megbetegedés okozná, amíg be nem bizonyosodik annak ellenkezője” – mondta a ’Healthline’ szakfolyóiratnak Dr. Nate Favini, a ’Forward’ egészségügyi szolgáltató orvosigazgatója. „Figyelmeztetnünk kell azokat, akikkel kapcsolatban álltunk, hogy ők is önkéntes karanténba vonulhassanak, és így megakadályozható legyen a vírus továbbterjedése.” És természetesen telefonon értesítenünk kell háziorvosunkat tüneteinkről.

Az önkéntes otthoni izoláció azt foglalja magába, hogy senkivel sem érintkezünk, azokat is beleértve, akikkel egy háztartásban élünk.

Ez is érdekelheti COVID-19 - Tanácsok az otthon ápolt betegeknek

Mikor biztonságos véget vetni az önkéntes otthoni izolációnak?

„Azok számára, akik egy igazoltan COVID-19-fertőzött környezetében ki voltak téve a fertőzés lehetőségének, de esetükben nem alakultak ki tünetek, 14 napos önkéntes karantént javaslunk, attól a naptól számítva, hogy a fertőződés lehetősége fennállt, mivel a tünetek 2-14 nap között bármikor megjelenhetnek a vírussal való érintkezést követően” - mondta Dr. Joshua Mansour, a Los Angeles-i ’City of Hope’ Kórház onkológus szakorvosa.

Hogyan kezeljük a tüneteinket?

A COVID-19 megbetegedés leggyakoribb tünetei a torokfájás, a köhögés, a láz és a légszomj, hasi panaszok, hasmenés.

Megfelelő teszt elvégzése nélkül nehezen állapítható meg, hogy a tüneteket a COVID-19 vagy valamilyen egyéb betegség okozza. Ennek ellenére a kezelés módszerei azonosak.

A lázra mint tünetre fontos, hogy figyeljünk. A láz jelzi, hogy működik az immunrendszerünk, nem kell ész nélkül csillapítani, csillapítani csak elsősorban a rossz közértettel járó vagy nagyon magas lázat kell, mely megviseli már a szervezetet.

A régi tanács, miszerint sok folyadékot kell fogyasztani, a kiszáradás és a fokozott folyadékveszteség miatt itt is érvényes.

A vény nélküli nemszteroid gyulladáscsökkentőkről (paracetmol, ibuprofen megoszlanak a vélemények, ezeket csak óvatosan lehet).

Hasmenés esetén probiotikum alkalmazása ajánlott, hasfogót viszont ne szedjen, hasi panaszok esetén tüneti szerek (görcsoldó, fájdalomcsillapító) bevehető.

Sok pihenés, alvás, könnyű étrend javasolt.

Kapcsolódó Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; Here’s What You Should Do If You Have a ‘Mild’ Case of COVID-19 (Healthline)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus