Milyen betegségben szenvedőket veszélyeztet leginkább az új koronavírus?

szerző: Balogh Mária, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Ahogy az a napi adatokból, tájékoztatókból is látszik, egyre több a COVID-19 beteg Magyarországon is. A világon eddig több mint 230 ezer ember vesztette el az életét az alapbetegségükre telepedő koronavírus miatt.

A kutatók hatalmas energiákkal dolgoznak, keresik az ellenszert, azt a vakcinát, ami a védelmet jelentheti talán a jövő év második felében. Ezt viszont egyelőre egyetlen felelős szakember sem bátorkodik megerősíteni.

A járvány elleni egészségügyi védekezés egyik legfontosabb eleme, hogy a kórházak országszerte felkészültek legyenek, ha a tömeges megbetegedések szakaszába lépnénk hazánkban. Legyen elegendő speciális kórterem, ágy, védőfelszerelés, lélegeztetőgép s egészséges orvos, ápoló, nővér, technikai személyzet. Vagyis egy-egy kórház képes legyen akár több száz beteget ellátni szükség esetén. Ez a legprecízebb s egyben a legpesszimistább forgatókönyv.

A hazánkban elrendelt kormányzati ágyszám-felszabadítás is a tömeges megbetegedés felkészülését szolgálta, azzal együtt, hogy sajnos számos olyan betegnek is el kellett hagyni az adott egészségügyi intézményt, akik még kezelésre szorultak volna, s amit a családok az otthonaikban képtelenek megoldani.

Mára már nem kétséges, hogy a koronavírus ott lehet minden településen, ott van minden megyében, mindenki lehet fertőzött, vírushordozó tünetmentesen is - mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, aki azt kérte: tanuljunk más országok példájából, tekintsünk fegyelmezetten a koronavírus-világjárvány okozta helyzetre, tartsuk be a higiénés és egyéb előírásokat s mindazokat a szabályokat, melyeket az Operatív Törzs és a Kormány kihirdet. A legfontosabb a mai napig is: „Aki teheti, maradjon otthon!” A kormányszóvivő szerint azért fontos a korlátozások betartása, hogy megfelelően fel lehessen készülni a már fertőzöttek ellátására, az otthoni karanténban gyógyulók védelmére, és ne váljon tömegessé a járvány hazánkban egyik napról a másikra. Különösen fontosnak nevezte, hogy az időseket, a krónikus betegeket, az idősotthonokban élőket, a kórházban más betegség miatt fekvőket se látogassák a családtagok, hiszen rájuk különösen veszélyes a koronavírus.

Elmondta azt is: - A koronavírus-járvány idején sem feledkezünk meg az onkológiai ellátást igénylő betegekről. A kormányzati intézkedés hatására, minden daganatos beteg megkapja a számára nélkülözhetetlen, a kezelőorvosa által előírt terápiát, gyógykezelést a pontosan egyeztetett módon és időben. Mindezt a legnagyobb óvatossággal kell megtenni, védve a betegek legyengült immunrendszerét, szervezetét.

A márciusban életbe lépett miniszteri utasítás értelmében valamennyi kórháznak a veszélyhelyzet idején is el kell végeznie minden olyan beavatkozást, vizsgálatot, műtétet, amelynek hiányában a beteg életveszélyes állapotba kerülne vagy amelynek elhalasztásával maradandó egészségkárosodást szenvedne.

Az új koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt miniszteri rendelettel módosítottak több korábbi egészségügyi rendeletet. Ezeknek a célja, hogy a fertőzésveszéllyel járó ellátások száma csökkenjen, az egészségügyi dolgozók – az orvosok, a kutatók, az ápolók, a nővérek, a gyógytornászok, a technikai személyzet, a szociális munkások – a védekezésre, gyógyításra koncentrálhassanak, és az adminisztratív terhek csökkenjenek.

Európa-szerte, lazítanak a közeljövőben a járványellenes óvintézkedéseken. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban arra figyelmeztet, hogy a koronavírus-járványnak még nincs vége. Az elhamarkodott enyhítések így komoly kockázattal járhatnak ebben az időszakban, amikor még nincs vakcina a vírus ellen. Ezzel a britek többsége is egyetért, támogatnának egy hosszú távú kijárási korlátozást is. Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója bejelentette: ha az egyes országok szerte Európában s a világban túl korán és átmenet, fokozatosság nélkül enyhítenek a korlátozáson, újra bekövetkezhet a járvánnyal járó megbetegedések tömeges előfordulása, a karantén bevezetése.

A szakemberek előrejelzése szerint hazánkban április végén, május elején tetőzhet a koronavírus-járvány. A fertőzési csúcs napját nem lehet biztonsággal megállapítani. Az eddigi óvintézkedéseket, higiénés előírásokat, a lehetséges otthontartózkodást mindenkinek be kell tartania, különösen a krónikus betegségekben szenvedőknek, az időseknek és a 65 éven felülieknek, továbbá a látens vírushordozó személyeknek, akik a munkahelyükön, családjukban, utazásaik során továbbadhatják a vírusfertőzést.

Mit tegyenek a különösen veszélyeztetett onkológiai betegek?

Az estleges kisebb fennakadások, nehézségek miatt vagy a vírustól való félelem okán senki ne szakítsa félbe onkológiai kezelését sem – hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Rákellenes Liga az április 10-i Nemzeti Rákellenes Nap apropóján. A Liga az elmúlt napokban számos olyan jelzést kapott, hogy a koronavírustól való félelem miatt vannak, akik nem akarnak vagy nem mernek elmenni az onkológiai – kemoterápiás, sugár- és egyéb gyógyító – kezeléseikre. Tudni kell azonban, hogy a kezelések megszakítása vagy elhagyása olyan károkat okozhat a beteg szervezetében, amelyek részben visszafordíthatatlanok, s akár sok év sikeres terápiás eredményét semmisítik meg.

Emlékeztetnek, hogy hazánkban járványügyi veszélyhelyzet van, és természetes, hogy az egészségügy erőfeszítéseinek fókuszában a koronavírus elleni küzdelem áll. Az onkológiai betegségek kezelésében követendő irányelveket részletes szakmai ajánlásban határozta meg az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológia és Sugárterápia Tagozata. Ebben egyértelműen kimondják, hogy a most is tartó veszélyhelyzetben az onkológiai szakellátás prioritása a rákbetegség alapos gyanúja vagy diagnózisa esetén a betegek életkilátásait rontó vagy tartós egészségkárosodást okozó állapot megakadályozása, megfékezése.

Kiemelkedő jelentőségű lépés a rákkutatás és -gyógyítás területén, hogy megalakult a Közép- és Kelet-Európai Onkológiai Akadémia. A daganatos megbetegedések megelőzésében és gyógyításában nemzetközi összefogásra, szakmai együttműködésre van szükség a világjárvány idején éppúgy, mint normál körülmények között. S mivel világszerte a daganatos betegek vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak a COVID-19 vírussal szemben, nem véletlen, hogy minden lehetséges támogatást meg kell kapniuk.

Éppúgy, mint a 65 év felettieknek és életkortól függetlenül a krónikus betegeknek, szív- és érrendszeri elégtelenségben, cukor-, tüdő-, keringési, daganatos, allergiás, vese-, immunhiányos betegségben, COPD-ben, tbc-ben szenvedőknek, transzplantált embereknek, valamint a kismamáknak és az újszülötteknek.

Tanácsok minden különösen veszélyeztetettnek

Amíg nincs hatékony vakcina, szükségesek bizonyos szigorítások, ám ezek a mentális egészséget bizonyos idő után szintén veszélyeztetik, ezért fontosak a tömeges, hitelesített szűrések és azok ismétlése, valamint az érintett betegek és a veszélyeztetett csoportba tartozók elkülönítése, valamint az egészségesek szabálykövetése, fegyelmezettsége, a higiénés előírások, s az emberek közti 1,5-2 méteres távolság maradéktalan betartása.

A járvány szabadjára engedése – aminek következtében tömeges lehet a fertőzöttek száma, s ami a krónikus betegek legyengült szervezete számára és az idős emberek halmozott alapbetegségei miatt végzetes is lehet – semmiképpen nem járható út – ezt Dr. Müller Cecília Országos Tisztifőorvos is megerősítette. Különböző forgatókönyvek léteznek a járvány megfékezésére, amiről mindenkor szakértői team konzultál, figyelemmel követve a környező, szomszédos országok járványügyi lépéseit.

Szájmaszkot vagy speciális védőfelszerelést, öltözéket a kórházi dolgozóknak kell viselniük, valamint az otthonukban gyógyuló koronavírusos betegeknek és családtagjaiknak, az Országos Mentőszolgálat kijelölt dolgozóinak. A civilek számára az egyszer azsnálatos sebészi maszk alternatívájaként a napi lakáson kívüli tevékenységük, utazásuk, munkavégzésük során textilből készített, 60 fokon mosható maszk viselése ajánlott, főként, ha ezt az adott városok polgármesterei elrendelték.

Bár a COVID-19 néven ismert új koronavírus okozta megbetegedés az esetek 80 százalékában enyhe lefolyású, a 65 év felettiek mellett – életkortól függetlenül – nagyobb kockázatot hordoznak bizonyos krónikus betegséggel küzdők is. Különösen fontos, hogy óvják magukat a szív- és érrendszeri-keringési, rosszindulatú daganatos, krónikus légúti megbetegedésben, valamilyen anyagcsere-betegségben – diabéteszben vagy máj- és vesebetegségben – szenvedők is. A koronavírussal való fertőződés esetén ugyanis a betegség lefolyása súlyosabbá válhat esetükben, ami növeli annak kockázatát, hogy kórházi, adott esetben intenzív terápiás kezelésre, géppel való lélegeztetésre szorulnak. Közülük szinte mindannyian valamilyen súlyos, krónikus alapbetegségben szenvednek, vagy szenvedtek az elhunytak, s életkoruk átlagosan 75 évnél magasabb. A nők és a férfiak aránya közel azonos.

Különösen fontos tehát, hogy a fentebb említett, krónikus betegségben szenvedők ne menjenek közösségbe, maradjanak otthon, ne fogadjanak látogatókat, tartsanak legalább 1,5-2 méter távolságot a többi embertől, ha mégis szükségessé válik – segítség hiányában –, hogy boltba vagy patikába menjenek. Majd hazatérve alaposan mossanak kezet szappannal és folyó vízzel legalább 20 másodpercig, s használjanak eldobható papírtörlőt, az utcai ruhájukat cseréljék át az otthonira, s az előbbit tárolják elkülönítve.

Tanácsok cukorbetegeknek

A cukorbetegséggel együtt élők szintén a veszélyeztetett csoportba tartoznak, akiknek hatványozottan kell figyelniük egészségük óvására a koronavírus-járvány idején. Magyarországon 3500-4000 családban nevelnek 1-es típusú diabétesszel élő gyermeket. A betegek számára már korábban elérhetővé vált a legkorszerűbb ellátás, anyagi helyzetüktől függetlenül. Normatívvá tették a szöveti cukor mérésére szolgáló szenzor, valamint a vércukorszint egyensúlyát segítő inzulinpumpa és kiegészítői támogatását. Gyerekek és a nappali tagozatos tanulók 98 százalékos, míg a felnőttek 80 százalékos támogatással juthatnak ezekhez az eszközökhöz. A cukorbetegségben szenvedőknek is a legnagyobb körültekintéssel, szabálykövetéssel, a gyógyszereik, az inzulin szabályos adagolásával, lehetőség szerint otthon tartózkodással kell védeniük magukat a koronavírustól, ami krónikus betegségük miatt gyorsabban és könnyebben támadja meg a szervezetüket, mint az egészségesekét.

Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegeknek a gyógyszerek megfelelő adagolása mellett hatványozottan figyelni kell a helyes és a korábban már előírt speciális táplálkozásra, a helyes életmódra s a higiénés szabályok pontos betartására minden körülmények között.

Tanácsok szív-érrendszeri, magas vérnyomásos betegeknek

A veszélyeztetettek közé tartoznak a cukorbetegek mellett a magas vérnyomásban és a különböző szívbetegségekben - például koszorúér-betegségben, szívelégtelenségben, szívbillentyűhibában és szívritmuszavarokban – szenvedők is.

A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet telefonos konzultációt indított, így két mobilszámon lehet kardiológus szakorvosoktól tanácsot kérni, ha valakinek kétségei vannak egészségi állapotát tekintve. Abban az esetben, ha valakinél mellkasi fájdalom jelentkezik, illetve nehézlégzést vagy erős szívdobogást érez, vérnyomáskiugrást tapasztal, s bármi más, jellegzetes, mellkasi panasza van, kardiológus szakorvosoktól kérhet tanácsot. A telefonos konzultáció nem helyettesíti a személyes vizsgálatot, de szakorvosok adnak tanácsot abban, hogy mi legyen a következő lépés. A +36 30 2606417 és a +36 30 2605339 telefonszámok folyamatosan élnek! Azok a betegek pedig, akik ragaszkodnak saját orvosukhoz, munkaidőben, telefonon kérjenek tájékoztatást. Sürgős esetekben azoban mindenképpen a mentők számát kell hívni. Szívinfarktusra, stroke-ra, trombózisra, embóliára utaló és egyéb akut, sürgősségi ellátást igénylő tünet esetén természetesen azonnal és közvetlenül mentőt kell hívni.

A keringési-, érrendszeri betegségek, az agyi- és szívinfarktusok tekintetében Magyarországon csakúgy, mint a fejlett világban mindenhol, a szív- és érrendszeri halálozás áll az első helyen. A koronavírus járvány alatt sem feledkezhetünk meg azokról, akik ilyen alapbetegséggel élnek együtt. A magas vérnyomás olyan súlyos betegségek kialakulásáért felelős, mint amilyen a stroke, a szívinfarktus vagy a krónikus vesebetegség, továbbá felgyorsíthatja az érelmeszesedést, és elősegítheti az egyéb, súlyos szívbetegségek kialakulását is. Ezek jelentős kockázati tényezők a koronavírus-járvány idején is, a fertőzés ezeket a betegeket különösen megterhelheti.

A COVID-19-járvány idején is, amikor a személyes orvos-beteg találkozások számát is minimálisra csökkentették – kivéve a sürgősségi, életmentő helyzeteket –, ugyanolyan fontos, hogy a vérnyomás értéke 140/90 Hgmm alatt legyen. S mivel a világjárvány még nem ért véget, és újabb emelkedést mutathat a megbetegedések száma hazánkban is, melyet a szakemberek sem tudnak pontosan előrevetíteni, nem késő beszerezni otthonra a vérnyomásmérőt a rendszeres ellenőrzéshez, s rendszeresen szedett gyógyszereinket az otthoni készletünkhöz. Ezek nem lehetnek mások, csak azok, amiket a szakorvos felírt. Ezeknek szedését tilos önkényesen abbahagyni.

Ezt olvasta már? Az önkényes gyógyszerelhagyás veszélyei

Korábban hírt adtunk arról, hogy a beteg gyógyszerét bárki kiválthatja a patikában, akinek átadja a TAJ-kártyáját és a személyigazolványát. A készítményeket kiváltó személynek is magával kell vinnie a saját okmányát. A háziorvos a szokásos gyógyszereket ugyanis virtuális úton, úgynevezett e-recept formájában is el tudja küldeni a gyógyszertárak számítógépes rendszerébe.

Ha csak tehetik, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők maradjanak otthon, óvják magukat a vendégek és a családtagok látogatásától, s ha valakivel beszélgetnek, akkor legalább két méter távolságra álljanak egymástól, s pihenjenek annyit, amennyit a szervezetük és az állapotuk megkíván. Az alapbetegségtől függően, a teherbírásnak megfelelő mozgásról sem szabad lemondani. A fokozott higiénés szabályokat és a helyes, egészséges étkezés, életmód szabályait be kell tartani! – ezt javasolja a szívbetegeknek dr. Csanádi Zoltán, a DE ÁOK Kardiológiai Intézet vezetője, a DEKK Kardiológiai- és Szívsebészeti Klinika igazgatója.

Kiemelte azt is: a kardiológiai betegségben szenvedőknek rendkívül fontos a megfelelő védekezés, hiszen ők különösen veszélyeztetettek a járvány idején. A professzor szólt arról, hogy Kínában a halálos szövődménnyel járó esetek mintegy felének hátterében valamilyen szív- és érrendszeri betegséget-, magas vérnyomást diagnosztizáltak a koronavírusos elhunytaknál. Ez az arány, a lélekszámhoz arányosan igazodva, hasonlóan alakul a magyarországi koronavírusos haláleseteknél is.

A szakorvosok, a koronavírus-járvány időszakában többet kommunikálhatnak telefonon betegeikkel, így elkerülhető a személyes találkozás, ami jelenleg mindenképpen a páciensek érdekét szolgálja egészségük óvása érdekében. Az alapbetegségből fakadó vészhelyzet, a pánik, a szorongás, a bizonytalanság csökkentése érdekében a debreceni klinikán a 06-70-607-48-69-es számon minden hétköznap 8 és 14 óra között egy kardiológus szakorvos áll a betegek rendelkezésére.

Ezt olvasta már? Miért jelent nagyobb kockázatot a COVID-19 szívbetegek körében?

Tanácsok időseknek

Az eddigi adatok alapján egyértelmű, hogy a koronavírus-fertőzés elsősorban az időseknél, főként a nagyobb közösségekben összezárva élőknél, szociális, idősek otthonában fordul elő egyelőre kiemelkedő számban, és a már felsorolt, krónikus betegségben szenvedőknél okoz súlyos, akár végzetes kimenetelű szövődményeket. A védekezés számukra kiemelten fontos, tehát az ismert higiénés szabályok betartása, és saját maguk minél hermetikusabb elkülönítése, illetve az otthon személyzetének az erre való fókuszálása minden túlzás nélkül akár az életüket mentheti meg - szögezték le a szakemberek. Elengedhetetlen, hogy állandó orvosi felügyelet legyen ezekben az intézményekben. Továbbá az is, hogy a gondozottak, a lakók egészségi állapotát a szakszemélyzet kontrollálja, orvossal konzultáljanak az esetekről, tegyék lehetővé a fertőtlenítéssel járó higiénés elvárásoknak való megfelelést a szobákban, folyosókon, ebédlőkben, mellékhelyiségekben, zuhanyzókban, közös társalgókban. A koronavírus, mint tudjuk, cseppfertőzéssel terjed, s a levegőben is képes „élni”, anélkül, hogy látnánk.

Bármilyen fáradtságos a dolgozók számára, a legyengült, önálló mozgásra képtelen, idős, beteg lakók ne feküdjenek napokon át lázasan, tetvesen vagy rühesen, pelenkájuk kicserélése nélkül, esetleg olyan sérülésekkel, amivel kórházban lenne a helyük szakorvosi ellátás mellett. Sajnos, ehhez hasonló esetek a közelmúltban feltárásra kerültek egyes hazai idősek otthonában.

Tanácsok túlsúlyos, elhízott embereknek

Gyakrabban szorulnak intenzív ellátásra a túlsúlyos COVID-19-betegek, akik sorában a legkritikusabb azoknak a helyzete, akiknek más, krónikus alapbetegsége is fennáll. E tekintetben nincs jelentős különbség a fiatalok, középkorúak és az idősebbek tekintetében. A túlzott elhízás jelentős rizikófaktornak tekinthető a COVID-19-ben való megbetegedés esetében. Kísérőbetegségként felléphet a tüdő, illetve a légzés állapotának romlása, megbetegedése. Ha tehát szükséges, akkor a fogyás, valamint mindenki számára a rendszeres testmozgás a megelőzés kulcsa.

Egy friss, több mint négyezer koronavírusos beteg adatait elemző amerikai kutatás szerint a kórházi ellátásra szoruló betegeket érintő legnagyobb kockázat az időskori túlsúly. A felesleges kilók tehát egyértelmű veszélyt jelentenek, Magyarország pedig nem áll jól ezen a téren sem. A felnőtt magyar lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, ezzel az eredménnyel 2018-ban hazánk volt a világ negyedik legelhízottabb országa.

Az elhízás pedig maga után vonja többek között a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és egyes daganatos betegségek kockázatának növekedését. Mindezek pedig komoly kockázati csoportba sorolhatják a betegeket egy olyan járvány esetén, mint most az új koronavírus okozta pandémia. Aki megkapja a betegséget, súlyosabb állapotba kerülhet, egyben megnő a halálozás kockázata is – magyarázta dr. G. Nagy Imre belgyógyász főorvos. – A túlsúly tehát komoly betegségek oka, melyek a súlyos koronavírusos állapot rizikófaktorai. A cukorbetegek és a magas vérnyomással élők szervezetében ráadásul eleve több olyan típusú jelfogó van, melyeket a vírus is „használ” a testünkbe való belépésre – tette hozzá a főorvos, megemlítve, hogy a nemrégiben COVID-19-betegségben elhunyt fiatal nő is túlsúlyos volt.

Az elhízott fiatal koronavírusos betegek kétszer gyakrabban igényelnek sürgős beavatkozást, mint a normál súlyúak. Ez értendő az életükért való megfeszített küzdelemre is a jelenlegi világjárvány idején. Ennek hátterében a tüdőre nehezedő, veszélyes nyomás is állhat, ami a tüdő normál funkcióját fokozottan rontja. A tüdő egészsége, tehermentesítése, a dohányzás mellőzése alapvető feltétel az egészség megóvásában. A tüdőgyógyászok azt javasolják, hogy a járvány ideje alatt a hasonló betegségben szenvedők, mint magas rizikójú csoportba tartozók, gyógyszerezését ne módosítsák, kivéve, ha az egészségük fokozott védelme érdekében azt a szakorvos másként rendeli.

Az új típusú koronavírus az esetek 80 százalékában enyhe lefolyású betegséget okoz, azonban lehet súlyos, akár halálos kimenetelű is, a veszélyeztetettek közé tartoznak a 65 év felettiek mellett a már említett szív- és érrendszeri problémával, a rosszindulatú daganattal, a krónikus légúti megbetegedéssel, asztmával, anyagcsere-betegséggel – például diabétesszel, valamint máj- és vesebetegséggel – küzdők is életkortól függetlenül, éppúgy, mint a különféle immunbetegségben szenvedők, köztük a HIV-fertőzöttek és az AIDS betegek.

Az immunrendszerünk olyan, mint egy hadsereg, sokféle fegyvernem működik együtt a szervezetet védve az idegen behatolók ellen. Az immunsejtek egyik legfontosabb típusát a T- limfociták vagy T-sejtek alkotják. Ez a fehérvérsejttípus adja az alkalmazkodó immunitás magját, képes az immunválaszt módosítani az egyes kórokozóknak megfelelően.

Amerikai és kínai tudósok is bizonyítékokat tártak fel arról, hogy a COVID-19 súlyos akut légzőszervi betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus az immunrendszer T-limfocitáit is megtámadja.

Bármilyen típusú vesebetegség esetén, illetve vesekárosodás gyanújakor, főként, ha ez szokatlan tünetekkel jelzést is ad a páciens számára, a koronavírus járvány lecsengése után érdemes ennek a nagyon fontos szervünknek is a szűrését, kivizsgálását kezdeményezni. Ennek ellenőrzésére csak a koronavírus-járvány után kerítsünk sort, most semmilyen szakrendelésre, orvos-beteg találkozóra, szűrővizsgálatra nincs mód, eltekintve attól, ha a beteg érdeke, élete sürgősséggel ezt megkívánja. Az időben elkezdett kezeléssel a vese állapota javítható, a kockázat csökkenthető. A már vesebetegségben szenvedők pedig a szakorvosuk által korábban már beállított gyógymódot kövessék, s azt fokozottan tartsák be.

Tanácsok krónikus légzőszervi betegségben szenvedőknek

A krónikus légzőszervi betegségben szenvedők is a veszélyeztetett, fokozott kockázatú csoportba tartoznak. Fontos, hogy a rendszeresen szedett gyógyszereiket nem szabad elhagyni, az alapbetegségek megfelelően legyenek kezelve, hogy a krónikus betegek a lehető legjobb állapotban legyenek.

Bővebben Koronavírus és a tüdőbetegségek

A pollenallergiások is veszélyeztetettebbek

Megkezdődött a pollenszezon, s a pollenallergiások emiatt az orr- és szájnyálkahártyát, a szemet és a bőrt érintő tüneteket tapasztalhatnak. Érdemes minden évben, időben, a megfelelő orvosi konzultáció után, a szükséges gyógyszert, szemcseppet, orrspray-t beszerezni. Az allergiások alapproblémája súlyosbítja az esetleges koronavírus-fertőzés lefutását. A kezeletlen allergia, az irritált nyálkahártya, és a pollenekkel való küzdelem sérülékenyebbé teheti az immunrendszert, ezért a koronavírus is könnyebben megtámadhatja az emberi szervezetet.

Fontos tudni! Koronavírus: A kezeletlen allergia sérülékenyebbé teheti az immunrendszert

A leggyakoribb tünetek azoknál a fertőzötteknél, akik csak otthoni ápolásra szorultak

Azok a fertőzött betegek, akik nem kerültek kórházba, és otthonukban, karanténban gyógyultak, változó panaszokról számoltak be. Legtöbben elhúzódó, magas lázról, fulladásos köhögésről, izom- és végtaggyengeségről, étvágytalanságról, a szaglás és az ízlelés elvesztéséről, erőtlenséggel járó tünetekről.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerző: Balogh Mária, újságíró

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest