A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

Mi is az a vérplazma?

A testünkben keringő vér összességében sejtes elemekből és folyadékból (plazmából) és számtalan benne keringő molekulából áll. Az immunrendszer működésében kiemelkedően fontos ellenanyagok, de citokinek, hírvivő molekulák, gyulladás elleni faktorok is megtalálhatóak benne. Azt, hogy egészségesektől - vagy jelen esetben fertőzésen átesett, de már egészséges egyénektől - levett plazma és az abban található antitestek, immunoglobulinok, gyulladásos mediátorok elleni anyagok felhasználhatóak beteg emberek kezelésében, már régóta tudjuk. Jelenleg az érdeklődés a koronavírus kapcsán fordult a plazmaterápia felé.

Mit kell tudni a plazmaterápiáról?

Tulajdonképpen passzív immunizálásról van szó, amikor adott fertőzés ellen termelődött ellenanyagokat használunk fel a betegség gyógyítására. Már a SARS vírus, de az ebola ellen is alkalmazták a plazma terápiát. A konvaleszcens plazma - vagyis a fertőzésen átesett, de már gyógyult egyén plazmája - sikeresen használható a koronavírus okozta betegség kezelésére. Mivel a beteg szervezetbe bevitt ellenanyagok gyorsan neutralizálják - hatástalanítják - a vírusokat. Ezenkívül segítenek a súlyos koronavírus-fertőzésben szenvedők esetén megismert citokinvihar elnyomásában, annak leküzdésében. A citokinvihar, ez a túlzott gyulladásos immunválasz vezet a légzési elégtelenséget okozó tüdőkárosodáshoz, de akár sokszervi elégtelenséghez is.

A plazmaterápiával csökken a koronavírus-járvány halálozási mutatója, javulnak a súlyos betegek túlélési esélyei, csökken a lélegeztetési igény, az intenzív ápolással töltött napok száma, gyorsabban javulhat a klinikai állapot.

Jelenleg több mint 50 klinikai vizsgálat van folyamatban világszerte, több mint 2000 egészségügyi intézményben mai napig több mint 9000 beteg részesült plazmainfúziós terápiában.

Magyarországon a Semmelweis Egyetemen két beteg kapott ilyen kezelést, mindkettejük állapota javult a kezelést követően.

Mit kell tudni a plazmadonoroknak?

Világszerte, így Magyarországon is várják a koronavírus kapcsán plazmaadást önkéntesen vállaló, fertőzésen átesett, de már gyógyult személyek jelentkezését.

A donornak nem lehet súlyos vagy krónikus alapbetegsége, csak bizonyos rendszeres gyógyszerszedés engedhető meg. Jelenleg 18-65 (70-re kiterjesztve) év közötti egészségesek jelentkezését várják, akik igazoltan átestek a betegségen, de már hetek óta tünetmentesek. A vizsgálat részeként vizsgálják a koronavírus elleni antitestek jelenlétét. Ezen antitestek termelődése viszonylag alacsony a fertőzést követő első 10 napban, majd 10-15 nap közötti csúcsértékkel emelkedik, még hetek után is kimutatható jelenlétük, egyelőre nem ismert biztosan, hogy milyen hosszú ideig. A termelődő antitestek mennyisége életkortól és számos más tényezőtől (pl. fehérvérsejtszám) is függ egyébként.

A jelentkezők orvosi vizsgálatot követően, negatív hepatitis-B és -C, HIV, szifilisz tesztet követően adhatnak plazmát. Maga a plazmaadás leggyakrabban háromnaponta ismételhető, ennyi idő biztosan szükséges a regenerálódáshoz.

Hogyan zajlik a plazmaadás?

A donor könyökhajlatvénáját szúrják meg, egy alkalommal kb. 6-700 ml plazmát gyűjtenek. Az aferezis gép, amelyen a donor vére átáramlik, szétválasztja a sejtes elemeket és a plazmát. A plazma gyűjtőzsákba kerül, a sejtek visszaadásra kerülnek, a folyamat 30-45 perc körüli időt vesz igénybe. Javasolt a bőséges folyadékfogyasztás előtte és utána is. Egészséges, fertőzésen átesett személy így leggyakrabban háromnaponta jelentkezhet plazmaadásra.

Hogyan adják be a plazmát a betegnek?

A legyűjtött és fagyasztott plazma kerül a későbbiekben felhasználásra. Infúzió formájában, bár többféle protokoll is létezik, elvileg két nap alatt 3 ml/kg dózisban kapja meg a beteg a plazmát, ami lehetőleg megegyező vércsoportú vagy legalábbis vércsoport-kompatibilis. Maga a plazma transzfúzió járhat mellékhatással, allergia, anafilaxia, láz, hasmenés, hányinger, bőrreakció is jelentkezhet, eddig súlyos, életet veszélyeztető mellékhatás nem volt a COVID-19 kezelése kapcsán.

Ígéretes terápia tehát a plazmaadás, melyet elsősorban súlyos állapotban lévő betegek esetén lehet alkalmazni, de mint passzív immunizálás elméletileg bárkinél szóba jöhetne, természetesen személyi és utóbbinak anyagi feltételei is vannak. Hazánkban is várják a plazmadonorok további jelentkezését.

Tovább

• Védőoltás, antitest kezelés, antivirális gyógyszer - Mi a különbség?
• Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Felhasznált irodalom: uscovidplasma.org