COVID-19 járvány: A kockázat a részletekben rejlik

A vírus túlélésének mekkora az esélye szabad levegőn? - találgatják kutatók. Mekkora annak valószínűsége, hogy vírus kerül rám a szabadban? - latolgat a sok hetes bezártság miatt különben is ideges ember. Mehetek-e napozni a parkba, kávézni egy teraszra? Minderre és a többi kérdésre a szakértők egyértelmű válasza: a kockázat mindig a részletekben bújik meg.

Múlt héten a New York-iak is kimerészkedtek a parkokba. A jó idő előhívja a gondtalan nyarak emlékét is: piknik, úszás a szabadban, tűzijáték az ünnepen. Holott, mostanában semmi se lehet gondtalan – szögezik le higiénikus, infektológus, epidemiológus szakemberek, s hozzáteszik a mindenkinek szánt ma is és még sokáig érvényes tanácsot: tartsanak távolságot, és ha 2 méternél közelebb kerül(né)nek valakihez, viseljenek maszkot. A vírusjárvány elleni harcra kigondolt korlátozások enyhítése idején, még a legegyszerűbb szabadtéri program is mérlegelést igényel. Tipikus kérdések: biztonságos-e, ha barátokkal sétálva tartjuk a távolságot? Ha a kerthelyiségben szendvicset, sört fogyasztunk? Rejt-e kockázatot uszodába vinni a gyereket?

Jó hír, interjúk is tanúsítják, a szakértők válasza egységes: ha valaki az otthoni négy fal helyett más látványra vágyik, biztonságosabb, ha a szabadba megy, és nem plázába. A levegőn, az egyének közötti nagyobb térben kisebb a kockázat. A kimozdulás segít kezelni a karantén okozta lelki fáradtságot, ugyanakkor rizikót is rejt. Csökken a veszélyérzet, az önvédelem, holott össze lehet akadni nem „biztonságos” személyekkel. Él a figyelmeztetés, legyünk óvatosak a piknikprogramon, az uszodai öltözőkben, a vízparti tömegben. „A szabadban kisebb a vírusátadás kockázata, de a rizikó csökkentése érdekében a testedzés során is tartsuk be a 2 méteres távolságot, s ha erre nincs mód, el kell takarni az arcot” – mondja Julia L. Marcus epidemiológus professzor (Harvard Medical School).

Sorra nyitnak a közkedvelt helyszínek az USA-ban is. Az államok kormányzói döntenek a golfpályák, kiránduló, strandoló helyek látogathatásáról – a megszokott nyarak látszatát akarják kelteni a nyugtalan amerikaiak előtt. A Yellowstone és a Grand Canyon részlegesen nyit, a Los Angeles-i tengerparton engedélyezik a testedzést. Szabad futni, úszni, szörfözni, de napozni nem. Más tengerparti államokban csak korlátozva lehet használni a parti fövenyt, a látogatók számát felére kell szorítani. New York államban viszont zárva maradnak a tengerparti fürdőhelyek, az uszodák. Több államban kinyitottak az állatkertek.

Ideális körülmények között, csak az egy háztartásban élők lehetnének a szabadban is együtt. Baráttal találkozni növeli a kockázatot. Fő szabály, hogy csak kis társaságot szervezzünk, ne vegyünk részt nagyobb létszámú (pláne tömeg)rendezvényen! Ne együnk senki ételéből, ne cserélgessük az evőeszközt, ne igyunk egymás poharából. Mindig tartsuk be a kézhigiénét, mossunk gyakran kezet. „Járvány idején biztonságosabb kinn lenni, azért is, mert még a gyenge légáram, a szellő is képes adott levegőmennyiségben gyorsan megritkítani a vírusszámot. Ha beteg lenne a mellettünk álló, ez ugyan potenciális víruskitettséget jelent, de pl. ha a szél a mi irányunkból fúj az ő irányába, ez a veszély kisebb mértékű” – mondja Linsey Marr mérnök-tanár, ’aeroszológus’ tudós (Virginia Tech.)

„Fontos maga a vírusterhelés nagysága. Egyetlen vírus senkit nem betegít meg, azt azonnal el is pusztítja az immunrendszer. Néhány száz, párezer SARS-CoV-2 vírus kell ahhoz, hogy harcba induljon az immunválasz” – mondja a fizikus Eugene Chudnovsky (Lehman College). De idézzük fel egy korábbi cikkünk egy részletét: „A COVID-19-fertőzött személy nyálának teáskanálnyi mennyisége félbillió, azaz 500 milliárd vírusrészecskét tartalmazhat, a köhögéssel ennyi szóródik szanaszét a levegőben.”. Ennek tudatában tehát értelmezhetetlen a néhány száz, néhány ezer vírusra való utalás. Azért e kiegészítő megjegyzés mellett is tény marad, hogy az átvitel rizikója viszonylag alacsony a szabadban, de ott is megtörténhet. Egy tanulmány szerzője csak egyetlen olyan alkalmat talált, ahol a fertőződés a szabadban történt: egy 27 éves férfi, Vuhanból visszatért utassal való beszélgetés után hét nappal észlelte magán a COVID-19 első tünetei. „A szabadban alacsony a rizikó, de nem nulla. És ha két ember tartósan álldogál egymás mellett, vagy pl. egy strandlepedőn hosszabb időn át egymás mellett fekszenek, a kockázat jóval magasabb, mintha együtt sétálnának, pláne, ha csak elhaladnának egymás mellett. Ha csak egyszerűen beszélünk (nem kiabálunk, lihegünk, köhögünk), akkor is ezrével juttatunk ki cseppecskéket, amelyek 8-14 percen át lebegve ott maradnak a levegőben. Ezek belélegzésére a szabad levegőn, a légjárás miatt kisebb lehet az esély” – mondja Shan Soe-Lin egyetemi oktató (Yale Jackson Institute for Global Affairs).

Továbbra is óvatosnak kell lenni és be kell tartani a szabályokat!

Az otthon töltött, idegőrlő hónapok után sokan vélik úgy, hogy a tágas parkok, ösvények a legbiztonságosabb helyszínek. Egyesek elég óvatosak, és hosszan autóznak, hogy elkerüljék a közeli népszerű túraútvonalakat. A szakértők egyetértenek abban, hogy akár tengerben, akár tóban, medencében úszni nem a víz miatt kockázatos, hanem az emberekkel való találkozás, egymás közelsége miatt. Bár nincs egyértelmű tudományos adat az új típusú koronavírusról, de az igazolt, hogy a többi koronavírus vízben nem stabil, a klórral szemben nagyon érzékeny, állítja dr. Angela Rasmussen virológus (Columbia University Mailman School of Public Health). „Mind az édes, mind a sós víz extrém alacsony vírusátviteli kockázatot jelent, hígulás nélkül is. A nyári vizes programok legnagyobb rizikója a tömeg, a zsúfolt öltözők, a fizikai távolság hiánya a parton.”

Ha valaki pár másodpercig túl közel sétál, fut, biciklizik mellettünk, az nem túl nagy veszély, mégis célszerű megelőzni a vírusátadást. ’Viseljen a kocogó maszkot, fedje el arcát, ha közel ér másokhoz. Ha a fűben 2 méteres körzeten belül telepszik le mellénk idegen, az már aggodalomra adhat okot. A kialakuló konfrontáció tovább növeli a kockázatot, mert az erős beszéddel (kiabálással) jóval messzebb repülnek a vírusok. Az efféle viták nyilván szaporodni fognak, ha egyre többen merészkednek ki” – jegyzi meg dr. Marcus.

A kisgyerekes családok számára más aggodalmak adódhatnak. Sok szülő tart attól, hogy a játszótéren a csúszda, hinta felületén megmaradó vírus előidézheti a mostanában több gyerek megbetegedéséért, sőt haláláért felelős titokzatos gyulladásos szindrómát. „A kisgyerek nehezen fogadja el, miért nem szabad valamit megfognia. Azt is hiába mondjuk neki, hogy álljon 2 méterre mindenkitől” – panaszkodnak a szülők. Így a játszóterek erősen vitatott, kétséges biztonságú területek maradnak. De a zsúfolt városokban van más gond is. Szinte lehetetlen kihívás két méteres körzetet találni a futókörön, biciklisávon, amit sajátjának tekinthet a sportoló. Némely nagyvárosban (New York, Boston, Minneapolis) bizonyos utcákat lezárnak az autóforgalom elől, hogy nagyobb tér jusson a gyalogosoknak. A szabadtéri kávézó is csak addig lehet biztonságos, amíg a járdán nem sétálnak sokan maszk nélkül. Ezért néhol megszélesítették a járdákat, hogy az elhaladó messzebb legyen az utcai kitelepüléstől. Az éttermek vendégei evés közben nem tudnak maszkot viselni, a felszolgálóknak viszont elengedhetetlen! De az ilyen közösségi térben, hosszabb időn át üldögélve, beszélgetve, megmarad a megfertőződés kockázata. Elvégre a vendégek többsége nem azonos háztartásból jött, és bárki lehet tudtán kívül fertőzött. További veszély, ha megfogunk egy vírus borította felületet (éttermi étlapot, széket), majd az arcunkhoz érünk. A tanulmányok alapján már mindenki megtanulta, a laboratóriumi körülmények között, a szilárd felületeken (acél, műanyag) a vírus 3 napig is megmarad, kartondobozon kb. 24 órán át. Bár ez a vírus melegben, nedvességben is sok egyéb vírusnál stabilabb, de több kutató úgy véli, a derűs nap azért jobb, mint a felhős. „A több napsugár könnyebben elpusztíthatja a vírust. A szeles idő is előnyös, s ha különösen óvatosak akarunk lenni, úgy helyezkedünk el másokhoz képest, hogy felőlünk fújjon a szél. Ez főként a vízparton fontos, ahol az emberek órákon át azonos helyen töltenek sok időt” – hangzik dr. Chudnovsky nehezen megfogadható tanácsa.

Ez a cikk is érdekelheti Új koronavírus - Meddig lehet életképes a különböző felületeken?

Mivel akár 2 hétbe is beletelik, hogy a fertőzés után megjelenjenek az első tünetek, nem lehet biztosan tudni, hogy esetleg nem éppen egy láthatatlanul beindult helyi járványkitörés alatt megyünk-e közösségi helyszínekre, írják, mondják a szakértők, megismételve, hogy épp ezért hozzunk ésszerű óvintézkedéseket, tegyünk okos lépéseket. „Ha most visszatérünk a régi normális életünkhöz és nem követjük többé a távolságtartás stratégiáját, a helyzet olyan, mint az időzített bomba, amely elkezdett már ketyegni” – véli Peter Jüni, epidemiológus (University of Toronto, St. Michael’s Hospital). „Sose tudhatjuk, hol és mikor robban fel.”

Tovább

• Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok
• COVID-19 - Alapvető szabályok mindenki számára a fertőződés elkerüléséhez
• COVID-19 vírus fertőzés - Óvintézkedések magasabb kockázatú betegcsoportok számára
• Koronavírus - Az idősek fokozott veszélynek vannak kitéve
• SARS-CoV-2 és az időjárás

WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: New York Times